„Minőségügyi dokumentáció és útmutató” változatai közötti eltérés

A IKSZT Kézikönyv wikiből
3. sor: 3. sor:
 
De mit is jelent a „minőség” és a „minőségügy” és miért fontos ez az IKSZT típusú közösségi házakat működtetők számára?  
 
De mit is jelent a „minőség” és a „minőségügy” és miért fontos ez az IKSZT típusú közösségi házakat működtetők számára?  
  
A „minőség” számtalan meghatározása közül a közösségi házakhoz leginkább közelálló talán az, hogy ''„a minőség valamely szolgáltatás mindazon tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.''A minőségügy pedig mindazon szempontoknak és teendőknek az összessége, amelyet figyelembe véve és a gyakorlatba átültetve garantálható, hogy egy-egy IKSZT típusú közösségi ház minőségi szolgáltatást nyújtson.  
+
A „minőség” számtalan meghatározása közül a közösségi házakhoz leginkább közelálló talán az, hogy ''„a minőség valamely szolgáltatás mindazon tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.'' A minőségügy pedig mindazon szempontoknak és teendőknek az összessége, amelyet figyelembe véve és a gyakorlatba átültetve garantálható, hogy egy-egy IKSZT típusú közösségi ház minőségi szolgáltatást nyújtson.  
  
 
Rögtön meg kell, hogy jegyezzük azonban: az, hogy egy közösségi ház az igényeknek megfelelően működik a minőségnek csak az egyik – bár kétségkívül az egyik legfontosabb – összetevője. A minőségi működésnek ugyanis része az is, hogy az adott közösségi ház  
 
Rögtön meg kell, hogy jegyezzük azonban: az, hogy egy közösségi ház az igényeknek megfelelően működik a minőségnek csak az egyik – bár kétségkívül az egyik legfontosabb – összetevője. A minőségi működésnek ugyanis része az is, hogy az adott közösségi ház  

A lap 2011. március 29., 16:02-kori változata

Minőség, minőségbiztosítás, minőségügy… Számtalan helyen találkozhattunk már ezekkel a kifejezésekkel. Például termékek címkéin, szolgáltatók honlapjain látunk utalásokat arra, hogy az adott szervezet milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaz. Üzletekben, ügyfélszolgálatokon egy-egy szervezet minőségpolitikáját olvashatjuk, azaz mindazoknak az elveknek az összefoglalását, amelyek – a gyakorlatba való átültetésük esetén – garantálják, hogy az adott szervezet minőségi szolgáltatást nyújtson számunkra. Munkánk során is találkozhattunk azonban már ezekkel a kifejezésekkel, hiszen pl. mind a közoktatásban, mind pedig a szociális ágazatban indultak már minőségfejlesztési programok. A közösségi művelődés területén dolgozók pedig egyrészt a Budapesti Művelődési Központ minőségfejlesztési programja , majd pedig a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím” és a „Közművelődési Minőség Díj” adományozásáról szóló 10/2010. (III. 11.) OKM rendeletben találkozhattak ezekkel a kifejezésekkel.

De mit is jelent a „minőség” és a „minőségügy” és miért fontos ez az IKSZT típusú közösségi házakat működtetők számára?

A „minőség” számtalan meghatározása közül a közösségi házakhoz leginkább közelálló talán az, hogy „a minőség valamely szolgáltatás mindazon tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”. A minőségügy pedig mindazon szempontoknak és teendőknek az összessége, amelyet figyelembe véve és a gyakorlatba átültetve garantálható, hogy egy-egy IKSZT típusú közösségi ház minőségi szolgáltatást nyújtson.

Rögtön meg kell, hogy jegyezzük azonban: az, hogy egy közösségi ház az igényeknek megfelelően működik a minőségnek csak az egyik – bár kétségkívül az egyik legfontosabb – összetevője. A minőségi működésnek ugyanis része az is, hogy az adott közösségi ház

  • eredményesen végzi munkáját, azaz programjaik, szolgáltatásaik elérik céljaikat (pl.. az információ iránt érdeklődők választ kapnak kérdéseikre, a szabadidejüket hasznosan eltölteni szándékozók nem unatkoznak, a képzésen résztvevők valóban új ismeretekre tesznek szert, stb.), ahogyan az is, hogy
  • tevékenysége hatékony, azaz az egyes programokhoz, szolgáltatásokhoz csak annyi erőforrást (pénzt, munkaórát, kézművel alapanyagot, stb.) használ fel, amennyi feltétlen szükséges és ne felejtsük pl. azt a szempontokat sem, hogy például
  • a közösségi házban dolgozó szakemberek megbecsült munkatársnak érzik-e magukat, vagy éppen azt, hogy mennyire átlátható egy-egy közösségi ház tevékenysége, azaz mennyire tudják a településen lakók, hogy mi, miért, kivel, mennyiért és miből történik a közösségi házukban.

A „minőség” és a „minőségügy” elengedhetetlenül fontos és a mindennapokban folyamatosan megjelenítendő szempontokról szólnak: végezzék úgy a munkájukat az IKSZT típusú közösségi házak, hogy programjaik és szolgáltatásaik az azokat használók igényeinek megfelelően, a lehető legkevesebb forrást felhasználva és mégis eredményesen valósuljanak meg. Van, aki ezzel az állítással nem ért egyet?! Valószínűleg – illetve remélhetően – nincs. A kérdés ilyenkor sokkal inkább az, hogy ez miképpen garantálható és miképpen mérhető? Azaz mi a garancia arra, hogy

  • a már működő, illetve a közeljövőben működését megkezdő, összesen 573 IKSZT típusú közösségi ház mindegyike „minőségi módon” működik és
  • erről miképpen győződhetnek meg a támogató tárcák akkor, ha munkatársaiknak nincs – és pedig nincs – lehetőségük az összes közösségi házba rendszeresen ellátogatni.

Módszertani és minőségügyi kézikönyvünk Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése fejezete választ ad a feni kérdésekre

  • a „miképpen garantálhatóra” oly’ módon, hogy ha a közösségi házak az ott leírtaknak megfelelően valósítják meg programjaikat és szolgáltatásaikat, akkor nagyon valószínű, hogy a közösségi ház minőségi módon, eredményesen és hatékonyan működik majd,
  • a „miképpen mérhetőre” pedig a jogszabályi hivatkozásokkal, az azokban foglalt követelmények ismertetésével és magyarázatával .