„Mozgókönyvtári ellátás biztosítása” változatai közötti eltérés

A lap 2011. március 29., 23:34-kori változata

A szolgáltatás tartalma

Az 1997. évi CLX. törvény szerint:

64. § (1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a (…) községi önkormányzat nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével (…) (is) teljesítheti.

Ezzel a törvényi felhatalmazással élt a 65/2004. (IV.15) Korm. rendelet, amelynek célja a többcélú kistérségi társulások közszolgáltatási feladatellátásának ösztönzése volt, ezért beemelte ezek sorába választható feladatként a mozgókönyvtári ellátást is.

A 3000 lakos alatti településeken javasolt a kistérségi társuláson keresztül mozgókönyvtári ellátás igénybevétele, így ezeken a helyeken az IKSZT épületében egy könyvtári szolgáltató hely kerül kialakításra. Természetesen a lakosság ellátása szempontjából a mozgókönyvtárak is nyilvános szolgáltató helyek, amelyek azonban nem önállóan látják el könyvtári feladataikat, hanem szolgáltatóként egy nagyobb nyilvános könyvtár biztosítja helyben a komplex könyvtári ellátást.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szolgáltatási teret a nyilvános könyvtárak esetében leírtak szerint célszerű megtervezni. Ezeken a kistelepüléseken még inkább törekedni kell a többfunkciós integrált terek kialakítására, mert többségében egy személy fogja ellátni az összes vállalt IKSZT szolgáltatást.

Adat- és ismeretforrások

A szolgáltatás legfontosabb része az új dokumentumok jelentős árkedvezménnyel történő megvásárlása, nyilvántartásba vétele, elektronikus katalógusban való feltárása és adott kistelepülésekre kiszállítása. Ebben a folyamatban az IKSZT munkatársa javaslattevő személyként vesz részt, majd a legfontosabb feladat vár rá, megszerezni a kért könyvnek helyben az olvasót. A számítógépes rendszer egyértelmű válaszokat ad arra, hogy a beszerezett dokumentumok közül hányat, hányszor vettek kézbe az emberek. Természetesen a könyvtári szolgáltatóhely gyűjteményén kívül a lakosok bármilyen dokumentumhoz hozzáférhetnek – a nyilvános könyvtárak olvasóihoz hasonlóan – az Országos Dokumentum-ellátó Rendszeren keresztül.

A kistelepülés könyvtárosa a szolgáltató könyvtár teljes állományáról tud tájékozódni, így a leggyorsabb, ha közvetlen oda fordul kérésével. A szolgáltató könyvtárak többsége térítés nélkül biztosíthatja a könyvtárközi kölcsönzést, hiszen a postaköltséget fedezni tudja a szolgáltatásra fordítható forrásból.

A szolgáltató könyvtárnak nemcsak az állománygyarapítás a kötelezettsége, hanem a gyűjtemény folyamatos gondozása, selejtezése is. Ezzel biztosítja azt, hogy a megtervezett polcfolyóméter hosszú távon elégséges legyen, hiszen nemcsak rendszeres gyarapításra, hanem ugyanígy selejtezésre is sor kerül.

A szolgáltatóhelyek teljes jogosultsággal használhatják mindazokat az elektronikus adatbázisokat, amelyeket a nagyobb szolgáltató könyvtár előfizet. Természetesen ennek szükséges feltétele a szélessávú internet elérhetőség. Ha az működik, akkor például a NAVA PONT (Nemzeti Audiovizuális Adattár) is létesíthető, ami nemcsak a tanulás támogatására, hanem szórakoztató szolgáltatásra is nagyon alkalmas.

A helyi információk összegyűjtése fontos feladat, azok rendszerezését, katalógusban való feltárását mindenképpen a szolgáltató könyvtár végzi. Jó lehetőség kínálkozik ezen a téren a civil szervezetekkel való együttműködésre, hiszen az általuk is összegyűjtött hagyományok, azok leírása, megőrzése fontos feladata a helyi könyvtárnak.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A könyvtári szolgáltatóhelyek is szerepelnek az országos statisztikában, de ők nem önálló adatszolgáltatók, ez a szolgáltató könyvtár feladata. Természetesen az IKSZT rendeletben előírt dokumentálásra, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra a szolgáltatóhelyek is kötelezettek.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A nyilvános könyvtárak fejezetében leírt módszerek alkalmazhatók a szolgáltató helyek esetében is, de ezeken a kicsi településeken még inkább fontos, hogy az IKSZT teljes körű szolgáltatásairól készítsünk felméréséket, elemzéseket. A vélemények megismerése sokkal közvetlenebb módon kerülhet sor, az írásnál természetesebb a beszélgetés, a szóbeli információgyűjtés.

Ötletek, jó gyakorlatok

Bababarát könyvtárak országszerte

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2007 őszén indította útjára a könyvtári babaprogramot. Azóta egyre több könyvtárban váltak rendszeressé az ilyen típusú foglalkozások. A mamákkal és papákkal való közös játék, mondókázás, a családi könyvtárlátogatás mind gyakoribb országszerte. Továbbra is sikere van a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült Babaolvasó füzetnek, amelyet azok a családok kapnak, ahol az adott évben kisbaba született. A kecskeméti könyvtárosok és Marék Veronika Janikovszky Éva-díjas írónő ötleteiből összeállított Babaolvasóban az apróságok első könyves élményeit – kedvenc dúdolók, mondókák, a könyvtári beiratkozás napja – rögzíthetik a szülők. Sok 3 év alatti kisgyerek rendelkezik már Babaolvasójeggyel is, s fedezi fel a világot színvonalas, szép lapozók, ismeretterjesztő babakönyvek segítségével. A babák rendszeresen kapnak hívogató képeslapot, amelyen a mamákkal együtt mondókázásra, dúdolásra csalogatják őket. Több településen a helyi szakemberek (gyerekorvos, védőnő) is részt vesznek a baba-mama találkozókon, hogy tanácsaikkal, konzultációval segítsék a szülőket.

A babák könyvtári helyét, foglalkozásait fontos a legkisebb településeken is meghonosítani. Babolvasó füzetet, Babaolvasó jegyet, hívogató képeslapot az adott megyében a megyei könyvtártól lehet térítés nélkül igényelni.

Legyél te is kölyökolvasó!

„Az olvasásban az a jó, hogy, közben nem kell a külvilággal foglalkozni, hogy szabadon engedhetem a fantáziámat, hogy a gondolataimban egy fim pereg, amit én rendeztem, és hogy ami félelmetes, mint például a tiranoszaurusz, az vagy már nem él, vagy csak kitalálták.” Ezeket a megállapításokat azok a gyerekek írták, akik az elmúlt években a Legyél te is kölyökolvasó! játék résztvevői voltak. Az olvasási élményekre épülő kreatív programba az ország bármelyik településén bekapcsolódhat az általános iskolás korosztály.

A kölyökolvasó játék lebonyolítása a különböző könyvtárakra épül. A felhívás közzététele, a gyerekek biztatása, a regisztráció, a könyvek beszerzése, egy-egy helyben használható példány biztosítása, az interneten megjelenő feladatlapok letöltése, majd a megfejtések közös postázása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a kölyökolvasó-jelöltek sikeresen teljesíthessék a három próbát.

Egy tanév alatt a gyerekek korosztályonként hat-hat könyv közül választhatják ki azt a hármat, amelynek elolvasására vállalkoznak. Ezután sokféle, játékos feladat megoldásával bizonyíthatják, hogy megértették az olvasottakat. Az irodalmi totók, elvarázsolt szövegek, szereplőszalagok, összekeveredett mondatok megfejtése mellett a gyerekek irodalmi tablókat, illusztrációkat készítenek, bábfigurákat varrnak, plakátot, mesebélyeget terveznek – ki ki érdeklődése és tehetsége szerint. A könyvek között elsősorban a kortárs magyar gyerekirodalom jeles alkotásai, Balázs Ágnes, Bálint Ágnes, Bátky András, Berg Judit, Csukás István Lackfi János, Lázár Zsófia, Marék Veronika, Paulovkin Boglárka remekművei szerepelnek.

A három próbát sikeresen teljesítő kölyökolvasók jelvényeiket és emléklapjaikat a helyi könyvtárakban kapják meg, legügyesebb játszótársainknak pedig országos kölyökolvasó-találkozót szervezünk Kecskeméten, a Katona József Könyvtárban, ahol átvehetik értékes könyvjutalmaikat is.

A Kölyökolvasó játékhoz év közben is csatlakozhatnak az érdeklődők, ennek részleteiről a Katona József Könyvtár honlapján érdemes tájékozódni. (www.kjmk.hu)

Kapcsolatok

Alapvető, hogy a mozgókönyvtári szolgáltató helyeknek a legszorosabb kapcsolatuk – amit szerződés is dokumentál – a szolgáltató könyvtárral van, hiszen szakmai munkájuk elválaszthatatlan egymástól. Ugyanakkor lényeges, hogy a szolgáltató könyvtár munkatársai ne csak a könyvtári területtel legyenek kapcsolatban, hanem a többi IKSZT keretei között működő szolgáltatással is. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosság valóban azt tapasztalja, hogy bármilyen problémájával fordulhat a közösségi szolgáltatást nyújtó személyhez, mivel mögötte különböző segítő szakmai hálózatok állnak.