Minőségügyi dokumentáció és útmutató

Minőség, minőségbiztosítás, minőségügy… Számtalan helyen találkozhattunk már ezekkel a kifejezésekkel. Például termékek címkéin, szolgáltatók honlapjain látunk utalásokat arra, hogy az adott szervezet milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaz. Üzletekben, ügyfélszolgálatokon egy-egy szervezet minőségpolitikáját olvashatjuk, azaz mindazoknak az elveknek az összefoglalását, amelyek – a gyakorlatba való átültetésük esetén – garantálják, hogy az adott szervezet minőségi szolgáltatást nyújtson számunkra. Munkánk során is talál-kozhattunk azonban már ezekkel a kifejezésekkel, hiszen pl. mind a közoktatásban, mind pedig a szociális ágazatban indultak már minőségfejlesztési programok. A közösségi műve-lődés területén dolgozók pedig egyrészt a Budapesti Művelődési Központ minőségfejlesztési programja , majd pedig a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím” és a „Közművelődési Minőség Díj” adományozásáról szóló 10/2010. (III. 11.) OKM rendeletben találkozhattak ezekkel a kifejezésekkel.

De mit is jelent a „minőség” és a „minőségügy” és miért fontos ez az IKSZT típusú közös-ségi házakat működtetők számára?

A „minőség” számtalan meghatározása közül a közösségi házakhoz leginkább közelálló talán az, hogy '„a minőség valamely szolgáltatás mindazon tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégíté-sére”.' A minőségügy pedig mindazon szempontoknak és teendőknek az összessége, amelyet figyelembe véve és a gyakorlatba átültetve garantálható, hogy egy-egy IKSZT típusú közösségi ház minőségi szolgáltatást nyújtson.

Rögtön meg kell, hogy jegyezzük azonban: az, hogy egy közösségi ház az igényeknek megfelelően működik a minőségnek csak az egyik – bár kétségkívül az egyik legfontosabb – összetevője. A minőségi működésnek ugyanis része az is, hogy az adott közösségi ház

• eredményesen végzi munkáját, azaz programjaik, szolgáltatásaik elérik céljaikat (pl.. az információ iránt érdeklődők választ kapnak kérdéseikre, a szabadidejüket hasznosan el-tölteni szándékozók nem unatkoznak, a képzésen résztvevők valóban új ismeretekre tesznek szert, stb.), ahogyan az is, hogy
• tevékenysége hatékony, azaz az egyes programokhoz, szolgáltatásokhoz csak annyi erőforrást (pénzt, munkaórát, kézművel alapanyagot, stb.) használ fel, amennyi feltétlen szükséges és ne felejtsük pl. azt a szempontokat sem, hogy például
• a közösségi házban dolgozó szakemberek megbecsült munkatársnak érzik-e magukat, vagy éppen azt, hogy mennyire átlátható egy-egy közösségi ház tevékenysége, azaz mennyire tudják a településen lakók, hogy mi, miért, kivel, mennyiért és miből történik a közösségi házukban.

A „minőség” és a „minőségügy” elengedhetetlenül fontos és a mindennapokban folyamatosan megjelenítendő szempontokról szólnak: végezzék úgy a munkájukat az IKSZT típusú közösségi házak, hogy programjaik és szolgáltatásaik az azokat használók igényeinek meg-felelően, a lehető legkevesebb forrást felhasználva és mégis eredményesen valósuljanak meg. Van, aki ezzel az állítással nem ért egyet?! Valószínűleg – illetve remélhetően – nincs. A kérdés ilyenkor sokkal inkább az, hogy ez miképpen garantálható és miképpen mérhető? Azaz mi a garancia arra, hogy

• a már működő, illetve a közeljövőben működését megkezdő, összesen 573 IKSZT típusú közösségi ház mindegyike „minőségi módon” működik és
• erről miképpen győződhetnek meg a támogató tárcák akkor, ha munkatársaiknak nincs – és pedig nincs – lehetőségük az összes közösségi házba rendszeresen ellátogatni.

Módszertani és minőségügyi kézikönyvünk Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése fejezete választ ad a feni kérdésekre

• a '„miképpen garantálhatóra”' oly’ módon, hogy ha a közösségi házak az ott leírtaknak megfelelően valósítják meg programjaikat és szolgáltatásaikat, akkor nagyon valószínű, hogy a közösségi ház minőségi módon, eredményesen és hatékonyan működik majd,
• a '„miképpen mérhetőre”' pedig a jogszabályi hivatkozásokkal, az azokban foglalt köve-telmények ismertetésével és magyarázatával .