Nyilvános könyvtár működtetése

A IKSZT Kézikönyv wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Arisztid (vitalap | szerkesztései) 2011. március 29., 23:04-kor történt szerkesztése után volt.

A szolgáltatás tartalma

A tájékozott, a világban eligazodni tudó gyerekek, felnőttek tudása meghatározó a jobb életminőség megteremtésében, amelyhez a könyvtárak a maguk eszközeivel széles körben járulnak hozzá. Természetesen a tanuláshoz kapcsolódó szolgáltatások kiemelkedő jelentőségűek, amelybe beletartoznak a legkülönfélébb tanulási formák minden korosztály számára. Az olvasáson alapuló ismeretszerzés, a rendszerezett információ nyújtása alapvetően a könyvtárak feladata. Éppen ezért a könyvtárak - az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben is - döntően a nyomtatott és elektronikus formában előállított és megőrzött kulturális értékekhez való hozzáférést kell, hogy biztosítsák a lakosság számára. Szolgáltatásaik a folyamatosan és tervszerűen gyarapított dokumentumállományukra, valamint a legkülönbözőbb információs adatbázisok elérhetőségére épül.

Az 1997. évi CXL törvény rendelkezik a lakosság könyvtári ellátásáról:

64. § (1) A települési (…) könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező fel­adata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi (…) önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával (…) (is) teljesítheti.

A lakosság könyvtári ellátása az idézett törvény szerint is differenciált, így az önálló nyilvános könyvtár, mint intézmény fenntartása elsősorban a 3000-5000 lakosú településeken indokolt. A törvény megfogalmazza az alapfeladatokat is:

55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:

a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,

b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,

c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,

e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.

(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,

b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,

c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,

d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

Ezzel a törvényi követelménnyel teljesen összhangban áll a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet, amely ugyancsak megfogalmazza a könyvtári ellátás biztosításának kötelezőségét:

7. § (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.

(2) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet(ek) megvalósulását, valamint a helyi szükségletek felmérését követően köteles az alábbi szolgáltatásokat korlátozás- és térítésmentesen nyújtani: (…)

e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) pontjában meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy mozgókönyvtári ellátás biztosítása vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen a nyilvános könyvtári vagy mozgókönyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése.

A nyilvános könyvtárak széleskörű szolgáltatásokat biztosítanak a lakosság számára, amelyeket részben önállóan, részben a könyvtári hálózat lehetőségeiből kínálnak. Az IKSZT keretein belül működő szervezeteknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk szolgáltatásaik összehangolására.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

Az integrált közösségi és szolgáltató tér komplex feladat- és szolgáltató rendszerében működő könyvtár elősegíti, hogy az új vagy megújított létesítmény valóban az egész lakosságé legyen. Ennek a közös szolgáltatásszervezésnek éppen az a lényege, hogy az épület adottságait a legsokoldalúbban lehessen kihasználni. Fontos, hogy az utcai bejárat jól látható legyen, amelyen belépve ne kelljen keresgélni a többfunkciós teret.

Különösen a könyvtári és információs szolgáltatások nem igényelnek elkülönített helyiségeket, infrastruktúrát. A tanácsadás, a csoportfoglalkozások, közösségi internet szolgáltatás esetében mindenképpen célszerű figyelembe venni az idézett rendelet ajánlását:

(4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.

Nemcsak szolgáltatásonként kell elemeznünk a szükséges feltételeket, hanem a használók igényei szerint is: különböző korosztályok, eltérő időbeosztásúak, fogyatékkal élők, stb.

A 0-5 évesek terének kialakítása akkor is elengedhetetlen, ha a pályázó nem vállalta kötelezően a Biztos kezdet jellegű szolgáltatást. A nyilvános közkönyvtárak évekkel ezelőtt elindították a „bababarát területek” kialakítását, amely jól illeszkedik az IKSZT ilyen irányú követelményeihez. Az akadálymentesség, a pelenkázó, a teakonyha, a babakocsi tároló segítik a kicsikkel is a közösségi hely használatát.

A foglalkozások nem elzárt, hanem nyitott, legfeljebb polcrendszerekkel elválasztott könyvtári téren belül történő megvalósítása olyan könyves környezetet jelent, ahol a höcögtetés, dalolás, verselés gyűjteménye is jelen van sok játékkal kiegészítve. Legalább az a sarok, nyitottabb tér legyen szőnyeggel borított, amelyen a kicsik csúszhatnak, mászhatnak, kispárnákon ücsöröghetnek. A foglalkozást vezető és a mamák is a földön ülnek ilyenkor a babájukkal az ölükben. Persze a nagymamákat megilleti az alacsonyabb szék, amelyről le tudnak hajolni.

Természetesen a teret akkor is jól ki tudjuk használni, ha a településen óvoda működik és az óvónők rendszeresen elhozzák a csoportokat közös játékra, foglalkozásra. Minél jobban sikerülnek ezek az alkalmak, annál biztosabb, hogy délutánonként, hétvégén a kicsik a családjukkal együtt is felkeresik a könyvtárat, közösségi helyet.

A könyvtár dokumentumállományát megfelelő magasságú (felnőtteknek legfeljebb 180 cm, gyereknek 140 cm) és polcbeosztású (3,4,5 polcos) állványokra kell elhelyezni lehetőleg a fal mellett, hogy a belső tér többféleképpen használható legyen. A mobil olvasóasztalok, székek egy-egy program alkalmával könnyen átrendezhetők a várható létszámnak megfelelően.

A számítástechnikai és egyéb infrastruktúra ugyancsak akkor bizonyul a leghatékonyabbnak, ha nem korlátozzuk az eszközök használatát egy-egy szolgáltatásra, hanem a többfunkciós térben könnyen hozzáférhetővé tesszük. Ezt főként az indokolja, hogy a kisebb településeken általában egy személy látja el a különböző szolgáltatásokat, így fontos, hogy azok integráltan, ne szétválasztva működjenek. Arra is gondolni kell, hogy a jelenlegi IKSZT támogatásból beszerzett legkorszerűbb gépek is idővel amortizálódnak, így pótlásuk közös összefogással könnyebben megoldható.

Adat- és ismeretforrások

Az IKSZT kötelező szolgáltatása a könyvtár, amelynek törvényi alapfeladatából következik, hogy a lakosságot a legfrissebb olvasnivalóval, tudásanyaggal, információkkal ellássa. Természetesen, ahol a kistelepülésen nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő könyvtár működik, az már létezett az IKSZT program megvalósítása idején is, így nem most kezdi szakmai munkáját. A nyilvános könyvtárak állományuk folyamatos gyarapítását önállóan végzik, döntően a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel megkötött szerződés alapján, illetve egyéb könyvterjesztőktől, kiadóktól közvetlen vásárlással. Mindenképpen kívánatos, hogy ez a munkafolyamat teljes körűen elektronikus úton történjen, hiszen az IKSZT számítástechnikai infrastruktúra követelményei ezt egyértelműen lehetővé teszik. Természetesen még az 5 ezer lakosú települések könyvtárai sem vásárolhatnak meg minden dokumentumot, amire esetenként igény mutatkozik, ezért a gyarapításnál mindig alapkövetelmény, hogy a helyben nagyobb érdeklődésre számot tartó dokumentumok kerüljenek a gyűjteménybe, az egyedi igények kielégítésében pedig támaszkodjon a könyvtáros az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásaira. Az ODR felépítéséből és fejlesztéséből következik, hogy elsőként a térségben működő megyei könyvtár állományáról érdemes tájékozódni, annak elektronikus katalógusából ugyanis a dokumentumok hozzáférhetősége is követhető.

Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer 1998 óta működik és fejlődik a kultúráért felelős minisztérium támogatásával. A szolgáltatás célja, hogy minden állampolgár könnyen és gyorsan hozzájuthasson a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz, legyen az könyv, folyóirat, audiovizuális vagy elektronikus dokumentum. Az olvasók kérését a könyvtár azonnal közvetíti ahhoz a könyvtárhoz, amelyik azt teljesíteni tudja.

A kereséséhez ajánljuk az alábbi címeket:

  • Az ODR-ben szolgáltató könyvtárak katalógusai:

További közös katalógusok:

  • SZIKLA - Szirén programot használó
könyvtárak közös keresője: http://www.szikla.net/

Időszaki kiadványok adatbázisai:

További könyvtári információk olvashatók a könyvtárak honlapjain és az alábbi címeken:

Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyismereti vonatkozású dokumentumok összegyűjtésére, megőrzésére, amely fontos forrásként támogathatja a helyi oktatást, közösségi emlékezés megőrzését.

Egyértelmű, hogy a könyvtárnak célszerű beszereznie az IKSZT-n belül működő szolgáltatások számára is szükséges dokumentumokat, azokat nyilvántartásba venni, visszakereshetővé tenni, hogy mindenki könnyen tudjon tájékozódni.

Az információszolgáltatás többféle lehetőségét integrálja az IKSZT. A nyomtatott források mellett egyre nagyobb jelentősége van az elektronikus információforrásoknak, amelyek elérhetősége az internet segítségével szinte korlátlan.

Ugyancsak az idézett 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet mondja ki feladatként:

f) közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan, teleházban vagy könyvtárban működő e-Magyarország ponton (közösségi információs hozzáférési pont).

A könyvtárosnak arra kell törekednie, hogy az IKSZT keretei között működő szolgáltatásokat jól ismerje, azok közvetítésében részt vegyen.

Természetesen a kistelepülésen élőknek, különösen a felnőtt korosztálynak folyamatos segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a számára szükséges információk birtokába jusson. Ennek egyik formája a használóval való egyéni foglalkozás közben a közhasznú információs adatbázisok megismertetése, az e-ügyintézés segítése. Hatékony módszer, ha ezeknek az ismereteknek a megtanítására kisebb létszámú (10-12 fős) tanfolyamokat szervezünk, ahol az alapokat együttesen tudják elsajátítani az érdeklődők. Később könnyebben tudunk segítséget nyújtani így az egyéni problémájuk, ügyintézésük sikeres megvalósításához.

A nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő könyvtárak esetében alapkövetelmény a könyvtáros szakember alkalmazása, így alapvetően a képzés során már többségük magas szintű informatikai ismereteket szerez. Természetesen tudásuk állandó aktualizálásával tudnak csak lépést tartani különösen az elektronikus információszolgáltatás terén.

Lépésről lépésre

A nyilvános könyvtárak többsége eddig is abban az épületben működött, amely most az IKSZT pályázaton megújult. Ha jól sikerült az épület adottságait kiaknázni, akkor egy optimális többfunkciós integrált közösségi tér jött létre. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az integráció ne csak a terekben, hanem a „fejekben” is végbemenjen. Ez különösen fontos akkor, ha egy személy látja el az összes szolgáltatást az IKSZT-n belül.

Első lépésként mindenképpen azokat a változásokat kell számba venni, ami az épület megújulásával, új terek kialakításával jött létre. Fontos végiggondolni, szabályozni, hogy az integrált közösségi tér hogyan fog működni. Törekedni kell arra, hogy kellően biztonságos, költségtakarékos legyen az üzemeltetés, ugyanakkor minél kevesebb legyen a korlátozás a helyi intézmények, közösség számára.

Rendszerezni kell a kötelező és a pályázatban önként vállalt feladatokat, amelyhez jó kiindulás a minden évben január 31-ig elkészítendő fejlesztési, szolgáltatási és programterv.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A könyvtárak egyrészt központi statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, amelyet megadott szempontok alapján kell teljesíteniük a megyei könyvtárak közreműködésével, másrészt az IKSZT-re vonatkozó rendelet is előír olyan követelményeket, amelyek a dokumentálásra, adatgyűjtésre vonatkoznak.

Közösségi szolgáltatásként elvárt, hogy

(11) A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles kéthavonta legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi (irodalmi, tudományos) értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot előadás, képzés, klub, szakkör, tanfolyam keretében megszervezni.

Erről olyan nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a közösségi program megnevezését, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását. Természetesen fontos, hogy az eseményekről legalább fotódokumentáció készüljön, de bizonyos esetekben indokolt a kép- és hangrögzítés együttesen is.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A könyvtári szolgáltatás eredményességének fontos eleme a tervezés, folyamatos elemzés. A könyvtári terület érvényben lévő 2008-2013 évre szóló stratégiája alapos elemzéssel alátámasztva fogalmazza meg a fő irányokat, elérendő célokat. Ennek figyelembevételével történik a könyvtári szakterület országos fejlesztése, amely lehetőséget ad arra, hogy a helyi fejlesztéseket, szolgáltatásokat a könyvtári hálózat részeként építsük ki.

Az éves cselekvési terv összeállításánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy szolgáltatásainknak melyek azok az elemeit, amit az IKSZT szolgáltatóival egyeztetve kell megterveznünk, melyek lesznek azok a közösségi programok, amelyek a könyvtári terület kínálatában jelennek meg.

A nyilvános könyvtárak számára évek óta működnek a több modulos akkreditált minőségbiztosítási tanfolyamok, ahol el lehet sajátítani a legalapvetőbb ismereteket annak érdekében, hogy a - használók igényeit figyelembe véve - minél magasabb szinten tudjuk kínálni szolgáltatásainkat.

Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer kidolgozása megfelelő útmutatást ad mindazon könyvtárak számára, akik könyvtárukat minősíttetni szeretnék. Ehhez jogszabályi alapot nyújt a 12/2010. (III.11.) OKM rendelet a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásáról.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A hatások mérésének a legegyszerűbb szóbeli visszajelzések, vendégkönyv beírások elemzésétől a bonyolultabb felméréseken át többféle változata működik a gyakorlatban. Nagyon fontos, hogy rendszeresen foglalkozzunk a felhasználók véleményének megismerésével. Ha kérdőíves felmérést készítünk, akkor ügyeljünk arra, hogy kérdéseink összehasonlíthatóak legyenek az előző mérésekkel. Természetesen a naponta regisztrált adatok – látogatók, kölcsönzött és helyben használt dokumentumok száma - alapvető visszajelzést ad szolgáltatásainkról. Érdemes elemezni a visszatérő referenszkérdéseket, az állomány igénybevételét, az olvasói javaslatok körét.

Fontos, hogy időnként a közösség számára is adjunk visszajelzéseket, mutassuk be az elért eredményeket, közös eseményeket. Erre számtalan lehetőségünk van, ha tudatosan megtervezzük ezt is. Adhatunk rendszeresen hírt a helyben szokásos fórumokon: weblap, helyi sajtó, rádió. Arra mindig ügyeljünk, hogy mondandók közérthető, érdeklődésre számot tartó legyen. Kerüljük a sokféle számadatot, inkább grafikont készítsünk, lehetőleg összehasonlítva az előzményekkel az elért eredményeket. A képanyag mindig sokat segít a szemléltetésben.

Ötletek, jó gyakorlatok

A könyvtárosoknak általában sokféle ötlete van, különösen, ha egy közös programhoz tudnak csatlakozni. Erre kitűnő példa a több mint 10 éves múlttal rendelkező Internet Fiesta országos programsorozat, amelyre minden év márciusában kerül sor az Informatikai és Könyvtári Szövetség felhívására. Az akció célja kezdetben az Internet népszerűsítése volt, ma már egyre inkább a legkülönbözőbb szolgáltatások bemutatása, együttműködési lehetőségek kiaknázása. A kéthetes program összeállításához az Országos Programbizottság megadja a közös témát, elkészíti a promóciós anyagokat, megszervezi a központi nyitó, záró eseményt és működteti azt a portált, amelyre minden könyvtár beregisztrálhatja a saját csatlakozó programjait.

Az elmúlt évben a web2 alkalmazások köré csoportosult 1349 program, amelyet közel 350 könyvtár szervezett. Ennek az országos összefogásnak számos együttműködő partnere van országosan és helyben egyaránt, így kifejezetten jó alkalom az IKSZT-n belül működő szolgáltatások közös fellépésére.

15 éve szervezték meg a könyvtárosok először „Összefogás” programjukat, amely az őszi időszak kiemelkedő eseménye. Október elején ugyancsak az Informatikai és Könyvtári Szövetség koordinálásával veszi kezdetét az egyhetes programsorozat, amelyhez 2010-ben 757 könyvtár csatlakozott. Az a csaknem 200 ezer résztvevő - a fővárostól a legkisebb településig - közel 3500 programból 

választhatott, ezúttal a Családi Olvasás Éve alkalmából. A „Könyvtárak összefogása a társadalomért” másfél évtizede szolgálja azt a célt, hogy az emberek minél szélesebb köre megismerhesse, mi mindenben tudnak segíteni a könyvtárak életminőségük javításához hozzájáruló szolgáltatásaikkal. A korszerű eszközök használatára épülő új munkamódszerek egyszerre teszik lehetővé az országos és a helyi együttműködést. Ez a programsorozat ugyancsak kitűnő lehetőséget biztosít a legkülönbözőbb IKSZT szolgáltatók bekapcsolódására.

Kapcsolatok

A könyvtárak egyik alapvető kapcsolata magából a könyvtári rendszerből adódik. A megyei könyvtár az 1997. évi CXL. törvény értelmében a térségben működő könyvtárak legfőbb szakmai koordinátora, szolgáltatója:

66. § A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl

a) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat,

b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,

c) végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,

d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,

e) szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,

f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.

A könyvtárak szakmai érdekképviseletét az Informatikai és Könyvtári Szövetség látja el, amelynek nemcsak könyvtártípusonként, hanem megyénként is tagozatai működnek, így a nyilvános könyvtár ehhez a szakmai közösséghez is tartozhat. Könyvtáros szakemberként pedig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete kínál civil szakmai szerveződésre lehetőséget többféle szakterületi szekcióban, területi tagozatban.

Természetesen egy nyilvános könyvtárnak – saját szakmai szervezetein kívül – számos partnere van, különösen, ha az IKSZT keretein belül fejti ki tevékenységét. Elengedhetetlen, hogy együttműködjön mindazokkal a szakmai és civil szervezetekkel, akikkel közösen hivatott a helyi közösség kialakulását, működését támogatni, számukra széleskörű kulturális szolgáltatást biztosítani.

A könyvtáros mindenekelőtt kiemelkedő partnerségben kell, hogy dolgozzon a helyi óvoda és iskola szakemberivel, ha működnek ilyen intézmények a településen.

A partnerség dokumentálása is nagyon fontos. Együttműködési megállapodásban célszerű rögzíteni, hogy milyen feladatok megvalósítását tűzik ki közösen célul, amelynek aktualizálása nem maradhat el.

A lap eredeti címe: „http://ikszt.modszerkozpont.hu/wiki/index.php?title=Nyilvános_könyvtár_működtetése&oldid=469”