A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói forrásának megtekintése

{{mmkk}}

Az alkalmazott szakember napi munkájáról számos helyen tettünk már említést. Érzékelhető, hogy munkája egyrészt mások, a résztvevők (esetünkben a helybéliek) jókedvű aktivizálását, másrészt szolgáltatások közvetítését jelenti.

Kérdés, hogy mire lelkesít, buzdít, bíztat, bátorít Ő? Bizonyosan kiderült az előbbiekből, hogy mindenkit alapvetően önmaga megvalósítására, saját lehetőségeinek és képességeinek megtalálására, ez utóbbi fejlesztésére, legyen az bármiféle amatőr művészkedés, vagy a megélhetést segítő, eleddig rejtezett képesség, avagy bármi más. Kérdés továbbá, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek közvetítésében szerepe van? A válasz adódik a fentiekből: az eddig a településünkön nem hozzáférhető tanácsadások, szakszerű foglalkozások és képzések, az eddig el nem ért információk, az infokommunikációs eszközök nélkül eddig csak személyesen, a szabadságok terhére megoldható ügyintézések adják feladati e körét.

Nyilvánvaló, hogy a szakmai munka, és ezzel a feladat kezdete a helyszíni tájékozódásnál kezdődik, a településen élők emberek életének, életminőségének, kedveinek és vágyainak az eddiginél alaposabb megismerésével vagy a már megkezdett, e célú munka folytatásával, majd mindezek elemzésével. Nehezen lehetne élénkíteni vagy lelkesíteni e nélkül bárkit bármire is – még akkor is, ha az IKSZT keretei között dolgozó szakember születése óta a településen él. A közösségfejlesztési eljárások alkalmazásával lehet közel kerülni ezekhez a nem egy esetben rejtező adottságokhoz, óhajokhoz és igényekhez. A közösségfejlesztési eljárások alkalmasak arra, hogy ezek ne csak az IKSZT munkatárs és esetleg csapata számára váljanak láthatóvá és érzékelhetővé, hanem a résztvevőkben, az emberekben is tudatosuljanak.

A fentiek miatt nem lehet listát készíteni az IKSZT, illetőleg munkatársa által megvalósítandó tennivalókról, hiszen amennyi település és ahány ember, annyi variáció képzelhető el. Nem cél, hogy mindenütt minden hasonlóképp szerveződjön, sőt; mindenütt éppen a lokális megvalósítás és megvalósulás az érték, a cél. Ennek ellenére bízvást állíthatjuk, hogy

* az életkori és az élethelyzeti sajátosságok szerint szervezett klubok,
* az érdeklődés szerint szervezett tanfolyamok, tanulókörök, szakkörök és műkedvelő művészeti együttesek,
* az egyéni és a csoportos érdek szerint szervező képességfejlesztő, át- és továbbképző kurzusok szervezéséhez értenie kell az itt dolgozó munkatársnak. 

A településen élő valamennyi ember művelődés- és szabadidő-szervezése, képzése- és továbbképzése érdekében jártasnak kell lennie a népművelő-szakma, a szabadidős programok szervezésével kapcsolatos szakmai és technikai (pl.: hangosítás) kérdésekben és az ifjúsági információs tevékenység szervezésében, megvalósításában. Járatosnak kell lenne mindezek módszertani hálózatában, hogy tudja, kitől és miben remélhet segítséget. Ismernie és alkalmaznia kell a közösségfejlesztési eljárásokat. Kapcsolatban kell lennie a közösségfejlesztés hazai/megyei műhelyeivel. Tájékozottnak kell lennie az országos/regionális pályázati lehetőségek között, és el kell tudnia igazodni azok rejtelmeiben még akkor is, ha speciális pályázatokhoz természetesen szakértőt kell közvetítenie; ám tudnia kell, hogy mihez kit. Alapfokú könyvtárosi ismeret is szükséges a feladatellátáshoz – még akkor is, ha IKSZT-nk nem vállalja az opcionális könyvtár és információs szolgáltatást.

Rendelkeznie kell a számítógép általános felépítésével és hálózataikkal kapcsolatos ismeretekkel. Készségszinten kell ellátnia a nyomtatással, a CD-DVD írással, a digitális lapolvasással, a fax-küldéssel és -fogadással, továbbá az IP-telefonálással és a chat-eléssel kapcsolatos feladatokat. Ismernie kell az operációs rendszereket (file kezelés, mappák és felügyeleti eszközök, vezérlőpult eszközei, lemez ellenőrzés, töredezettség mentesítés, stb.), az iroda szoftvercsomagokat (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutató szoftverek) az egyszerűbb grafikus alkalmazásokat (rajzok elkészítése, képek, fotók szerkesztése) és a levelező programokat, a web-alapú e-mail rendszereket. Fontos, hogy tudja használni az előadásokhoz szükséges eszközöket (notebook, projektor), továbbá a digitális fényképezőgépeket, videokamerát. Készségszinten kell tudnia információt keresni az interneten, továbbá rendelkeznie kell alapvető weboldal-készítési ismeretekkel. Tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen az elektronikus ügyintézés területén. 

Fontos, hogy el tudja látni a szükséges adminisztrációs és dokumentációs tevékenységeket. Ismerje és alkalmazza a szakma PR, reklám és marketing-fogásait. Legyen tájékozott a helyi nyilvánosság kérdéseiben legalább olyan mértékben, hogy annak teljes helyi hiánya esetén a legegyszerűbb formákat képes legyen megteremteni (helyi újság, alkalmi hírlevél formájában).

Az alkalmazott szakember jó munkavégzéséhez alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a település és környéke, továbbá a kistáj, a megye és a régió történelmében. Naprakész közéleti tájékozottsága elengedhetetlen. Értenie kell a településrendezés, a településszépészet, a településfejlesztés, a közlekedésszervezés, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás lehetősége alap-, de jobb, ha részletkérdéseit. Tájékozottnak kell lennie a tömegsport-szervezés részleteiben (hiszen lehet, hogy szpartakiád-szerű tömeges sportrendezvény szervezésére támad igény), és ismernie kell a versenysport kistáji, megyei lehetőségeit (alapvetően azért, hogy az érdeklődőknek tanácsot tudjon adni). Kívánatos legalább egy európai tömegnyelv olvasási- és beszédszinten való ismerete az egyszerű kapcsolatfelvételek és kapcsolatbonyolítások érdekében; ám amennyiben települése határ közelében van, úgy megkívánható a túloldalon használt állam nyelvének legalább elemi szintű ismerete is.

A fent körülírt ismereteket a munka maradéktalan elvégzéséhez elengedhetetlennek tartjuk, de tudjuk, hogy nem mindenütt lesz mindezen ismeretekben és képességekben jártas személy. Úgy gondoljuk azonban, hogy egy érettségivel rendelkező, a társadalmi jelenségek és folyamatok iránt érzékeny, az ügyintézésben járatos személy folyamatos önképzéssel, továbbá a pályázati felhívásban is említett képzés rendszeres résztvevőjeként elsajátíthatja mindezeket. Külön hangsúlyozzuk, hogy olyan személyt kell, hogy válasszunk az IKSZT egyetlen főállású munkatársának, aki mindezek (mint említettük, akár utólagos elsajátítása mellett) kellően toleráns habitusú, helyben elfogadott, hiteles ember, aki a helyi erőviszonyok egyike mellett sem elkötelezett, és kellő mértékben pártatlan.

Az IKSZT keretei között (majdan) alkalmazott szakemberek szinte biztos, hogy különféle képzettségekkel és képességekkel, egymástól eltérő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Azonos szintre hozásuk a hasznos ismerni- és tudnivalók gyors pótlását jelenti úgy, hogy egymástól is tanulniuk lehet. A számukra szükséges képzéseken túl kívánatos, ha az ekként alkalmazottak a környékbeli, a megyebeli kollegákkal rendszeres kapcsolatban állnak majd, mint ahogy kívánatos lenne valamennyi e feladat megvalósításában alkalmazott kollegák évenkénti találkozója valamiféle nyári egyetemi, továbbképzési, de legalább a tapasztalatcserét lehetővé tevő formában.