Ifjúsági információs pont működtetése

A IKSZT Kézikönyv wikiből

Az ifjúsági információs pont szolgáltatás lényege, hogy rendszerezetten teszi elérhetővé a fiatalok számára releváns információkat. Napjainkban közel 100 ifjúsági információs pont működik Magyarországon, amelyek többsége egyrészt szakmailag kapcsolódik valamely, megyeszékhelyen működő komplex ifjúsági információs és tanácsadó irodához, másrészt valamely más vagy szélesebb tevékenységet végző „hordozószolgáltatás” mellett, azzal integráltan működnek. Az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatás szakmai tartalmát a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe alapján határozza meg. A dokumentum kézikönyvünk mellékletei között megtalálható.

A szolgáltatás tartalma

Az Ifjúsági Információs Pont a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe szerint alaptevékenysége keretében biztosított szolgáltatásait ingyenesen biztosítja, mely szolgáltatások mindenki számára, mindennemű megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőek. Mindezek figyelembevételével az Ifjúsági Információs Pont elsődleges célcsoportja a 14-29 éves korcsoport. Az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításakor, illetve az ügyfélmunka során a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexében leírtakon túl figyelembe veszi a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásait.

Az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatásai során törekedni a kell a pontos, megbízható információszolgáltatásra, melyről nyilvánítatást kell vezetni, ahol legalább az igénybevevők száma, hozzávetőleges kora, az igénybevett szolgáltatás típusa rögzítésre kerül. Ez a nyílvántartás képezi az IKSZT kötelezően vállalt feladatának elszámolását is.

Információszolgáltatás:

Az Ifjúsági Információs Pont általában az alábbi területeken végez információgyűjtést és –szolgáltatást:

  • helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények;
  • helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények;
  • helyi és regionális közoktatási és felsőoktatási információk (legalább; iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetőségek);
  • helyi hivatalok (legalább; alapadatok, nyitva tartás);
  • helyi és megyei önkormányzatok (legalább; alapadatok, helyi önkormányzati képviselők névjegyzéke);
  • helyi és regionális és országos olcsó szálláslehetőségek (legalább; kulcsosház, turistaház,
  • kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
  • országos utazási és szállás kedvezmények (legalább; MÁV és VOLÁN hivatalos kedvezmények, diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények);
  • helyi munkalehetőségek (legalább; a helyi médiában megjelenő hirdetések);
  • helyi, regionális és országos pályázatok (legalább; a pályázat kiírása);
  • helyi és regionális segítő-és krízisellátó helyek (legalább; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
  • ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek (legalább: az ERyICA tagszervezetei, Eurodesk Irodák);
  • az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Fiatalok lendületben ösztöndíj és csereprogramok).

Az Ifjúsági Információs Pont a rendelkezésére álló információkat vagy az "információs törzset" (Az "információs törzs" az a nyilvántartás, amelyben az iroda információ-tárolási és kezelési struktúrájához rendelten jelennek meg a gyűjtött információk forrásai, alapadatai) elsősorban számítógépen rögzíti és tárolja. Az Ifjúság Információs Pont "ügyfélrendszerben" (az "ügyfélrendszer" lehet szabad polcos elhelyezésű vagy faliújság-jellegű is) elhelyezi az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak. Az irodában hozzáférhető információk minden esetben tartalmazzák legalább aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét.<ref name="ftn6">A Hayico Szakmai Etikai Kódexe alapján </ref>

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A 112/2009 (VIII. 29.) FVM rendelet (3) b pontja alapján az alábbiakban határozza meg az információ szolgáltatáshoz kapcsolódó teret – mely esetünkben vonatkozik az Ifjúsági Információs Pontra is : „Legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas.”

Ehhez kapcsolódóan az alábbi eszközigényt írja elő a rendelet:

„Polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését.”


Ugyanakkor az HAYICO Szakmai Etikai Kódexe a szükséges eszközöket az alábbiak szerint határozza meg: az ifjúsági információs pont minimum 20 m2 alapterületen működik. Rendelkezik legalább egy darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, telefonvonallal. Megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 2 ügyfél kiszolgálására. További szakmai elvárás, hogy az ifjúsági információs pont hetente legalább 5 napot tart nyitva, minimum heti 20 órában vehetik igénybe szolgáltatásait az ügyfelek.


Néhány fontos kérdés, amikor ifjúsági információs iroda létrehozását tervezzük

  • Melyek azok az információs szükségletek, amelyekkel az ifjúsági információs iroda várhatóan találkozik?
  • Hogyan lesznek az információs szükségletek meghatározva és mérve?
  • Mit tud ajánlani, ami találkozik a helyi fiatalok közösségének igényeivel, és más szolgáltatások még nem ajánlották?
  • Vannak egyéb, más helyi ifjúsági szervezetek, amelyek elismerik és támogatják az iroda jelenlétének szükségességét?
  • Milyen információkat, milyen témakörökben fog az iroda nyújtani?
  • Ha az irodának szándékában áll tanácsadói szolgáltatásokról gondoskodni, milyen formában valósítja meg azt és mely tanácsadási területeken?
  • Hogyan fog az iroda megfelelő számú fiatalt elérni sajátműködési területén?
  • Milyen módszerekkel fogja az iroda informálni a fiatalokat?
  • Mit ért azon az iroda, hogy "anonim" szolgáltatást ígér?
  • Hogyan fognak a fiatalok bevonódni az iroda által ajánlott szolgáltatások tervezésébe, menetébe és értékelésébe?
  • Ha az iroda azt tervezi, hogy (politikai és gazdasági elköteleződés nélkül) független szervezetként működik, hogyan fogja ezt elérni?
  • Milyen stábbal fog az iroda dolgozni?
  • Milyen alapképzettséget vár el információs munkatársaitól az iroda?
  • Milyen továbbképzést fog munkatársainak nyújtani az iroda (külső és belső trénerek bevonásával)?
  • Hogyan ellenőrzik az iroda dolgozóinak munkavégzését?
  • Hogyan lesz az iroda által nyújtott szolgáltatások minősége értékelve? Ki fogja megtenni, milyen kritériumok mentén?
  • Hol lesz az iroda földrajzilag (hogy elérhető legyen a fiatalok számára)?
  • Milyen lesz az iroda fizikai elrendezése, tereinek beosztása, hogy vonzó legyen a fiatalok számára, ugyanakkor hatékonyan működjön?
  • Milyen jogi státusza lesz az irodának?
  • Milyen kapcsolat lesz az iroda és az önkormányzat között?
  • Ki fogja az iroda működését finanszírozni?
  • Hogyan vezetik az irodát? Kinek tartozik az iroda vezetője beszámolási kötelezettséggel?

Első lépések, egy "általános" ifjúsági információs pont helyi megvalósításához

  1. a fiatalok információszükségletének meghatározása
  2. tisztázni a szolgáltatások tartalmát, amelyeket a tervezett iroda kínál,
  3. előkészíteni egy részletes tervet a projekt első két - három évére,
  4. biztosítani a projekt pénzügyi és politikai támogatását,
  5. dönteni és intézkedni az iroda jogi hátteréről,
  6. megszerezni, átalakítani, felszerelni a helységet,
  7. szerződtetni és kiképezni a (fizetett és önkéntes) személyzetet,
  8. erőforrásokat gyűjteni és szervezni az iroda által nyújtott információszolgáltatáshoz,
  9. az iroda által nyújtott egyéb szolgáltatásokról dönteni és azokat megszervezni,
  10. az iroda reklámozása és népszerűsítése a helyi közösségben”.<ref name="ftn7">A Tett-hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által készített „Szolgáltatásszervezés” című munkaanyag felhasználásával</ref>

Adat- és ismeretforrások

A HAYICO jogutódja most alakult újjá. "Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgáltatók Szövetsége" néven őket, illetve tagszervezeteit, a megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodákat érdemes megkeresni, részben mert rengeteg információval és módszertani segédanyaggal segíthetik indulásunkat, másrészt pedig együttgondolkodva, együttműködve sokkal egyszerűbb folyamatosan ellátni a feladatunkat. Az információszolgáltatás módszertanában ezen túl még segítségünkre lehetnek a teleházak, eMagyarország Pontok, Eurodesk Pontok, Eures Pontok, FIP pontok és ezek hálózatai.

Lépésről lépésre

Az Ifjúsági Információs Pont – lévén szó Integrált Közösségi Szolgáltató Térben való működésről – nem kell, hogy önálló térben működjön, azonban célszerű olyan szolgáltatással párosítani, amely hasonló infrastrukturális feltételeket igényel, és amelyet nem zavar a szolgáltatást igénybe vevő fiatalok „nyüzsgése”. Ha az Ifjúsági Információs Pont jól működik a tér megtelik élettel, amely nem feltétlenül alkalmas elmélyültebb, csendesebb tevékenységek folytatására. Érdemes tehát jól megválasztani a szolgáltatási teret.

A következő lépésként a tervezés során meg kell határoznunk a gyűjtendő információk körét, fel kell mérni a szolgáltatást igénybe vevők körét, és az ő speciális igényeiket, valamint a gyűjtendő információk lelőhelyeit.

Ha az információs törzs tartalmát meghatároztuk, már „csak” felhasználóbaráttá kell tennünk a szolgáltatást, azaz ki kell alakítanunk a korosztálynak megfelelő információszolgáltatási csatornákat (honlap, honlaprész, információs pult, faliújság, hírlevél, stb.), és meg kell hirdetni a szolgáltatást.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni


A rendelet az elvárt adatszolgáltatást a következőképpen határozza meg: az ifjúsági információs pont szolgáltatás igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni.

A Szakmai és Etikai Kódex azonban csak annyi ír, hogy a szolgáltatásokról nyilvántartást kell vezetni, ezért a statisztikakészítés megkönnyítése érdekében a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe alapján működő Tett-Hely Ifjúsági Információs Pontok hálózatának statisztikáját mutatjuk meg példaként, melytől természetesen el lehet térni.


Statisztikai lap

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Az Információs Pont eredményessége egyértelműen a szolgáltatott információk mennyisége és az igénybevevők száma alapján mérhető. Az eredményeket – főként új szolgáltatás esetén - nehéz számszerűsítetten tervezni. A rendelet nem várja el, hogy az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatás részét képezze a Fejlesztési Tervnek, így az IKSZT kötelező feladatainak teljesítésekor kell elszámolnunk a tevékenységgel, a terveket nem kell benyújtanunk. Ennek ellenére érdemes megterveznünk azt, hogy kinek mit szeretnénk szolgáltatni és milyen módon.

Az eredményességet részben hatékony kommunikációval, másrészt releváns – pontos és naprakész – információkkal biztosíthatjuk.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az információszolgáltatás hatásai a korosztály tájékozottságán, és a mindennapi életben való problémamegoldásuk hatékonyságán mérhetőek. Így például hatás lehet a fiatalok foglalkoztatottsági arányának növekedése, a képzettségi szint javulása, a közösségi és szabadidős programokon való részvétel és aktivitás erősödése, illetve a helyi közéletben való szerepvállalások száma. Ezeket részben a határterületek statisztikáiból, másrészt a helyi társadalom és közélet változásaiból mérhetjük. (Pl. alakult-e több közösség?; több fiatal vett-e részt programokon, illetve a helyi választásokon?; stb.)

Az információszolgáltatás szakmai és közösségi visszacsatolását azon szervezetek adhatják elsősorban, akik az információt közlik, illetve azok, akikkel együttműködünk az információszolgáltatásban (Pl.: Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ, HAYICO hálózat tagjai).

Ötletek, jó gyakorlatok

Miután egy folyamatos, pontosan meghatározott szolgáltatási feltételekkel bíró feladat ellátásáról van szó, egyedi megoldások, hely specifikus innovációk nem elvártak. Amivel hatékonyabbá, ügyfélbaráttá tehetjük a szolgáltatást az a hely kialakítása. Egy ifjúsági sarok a szolgáltató térben társasjátékokkal, egy-egy gyermekrajz a falon, jópofa grafikás plakátok, esetleg egy korosztályi hangvételben kidolgozott információs honlaprész megkönnyíti a kapcsolatfelvételt, és a kérdések felszínre hozását.

Kapcsolatok

Magyar Teleház Szövetség: www.telehaz.hu

eMagyarosrszág Centrum: www.emagyarorszag.hu

Eurodesk Ifjúsági Portál: http://www.eurodesk.hu/

Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja: http://ec.europa.eu/

Ifjúsági szakmai módszertani központok: http://www.ikszt.hu/cikk.php?id=1047