Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje forrásának megtekintése

{{mmkk}}

Integrált közösségi és szolgáltató terek – számos néven – évek óta működnek már Magyarországon. Van olyan település, ahol közösségi házként vagy faluházként ismerik ezen helyeket van, ahol a korábbi művelődési ház vagy a könyvtár tölti be a funkciót, több településen a teleház vagy az eMagyarország pont vállalja ezt. Számos megoldást, példát, elnevezést találhatunk. Egy közös mindezekben: az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Az integrált közösségi és szolgáltató tér tehát nem új kezdeményezés. Évek, évtizedek óta működnek már. 

Az integrált közösségi és szolgáltató tér elnevezés nem egy intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl. Előbb is írtuk már: a művelődési ház, a könyvtár, a teleház, az eMagyarország pont, de akár egy ifjúsági klub, a helytörténeti gyűjteményt bemutató kisebb múzeum vagy éppen az iskola is jelentheti egy-egy IKSZT alapját. A szemlélet, a modell lényege az, hogy az integrált közösségi és szolgáltató terek egyszerre
* olyan épületek, amelyek térszerkezetükkel, eszközeikkel keretet biztosítanak minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait hozzáférhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben;
* szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez, és
* mindemellett közösségi tér is, azaz tereibe befogadja a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezéseket, folyamatokat, az ott dolgozó szakember pedig támogatja, bátorítja azokat.

[[Fájl:Ikszt_kezikonyv_nyilak.png‎|left|250px]]

Elismerve az e modellt megvalósító, megközelítőleg 30-40 kezdeményezés eredményeit és felismerve azt, hogy a közszolgáltatásokat kizárólag ágazatközi együttműködések útján lehet hozzáférhetővé tenni a vidéki térségekben továbbá azt belátva, hogy a helyi közösségek megerősítése nélkül nem képzelhető el semmilyen fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztés kormányzati program indult az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztése érdekében. 

A program lényege, hogy a magyar vidék helyzetét egy olyan, összehangolt beavatkozással javítsa, ami egyszerre jelent fizikai építkezést és új lehetőségeket egy-egy település, térség lakosainak, közösségeinek, szervezeteinek. A program lehetőséget biztosít az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására, azoknak helyet adó épületek felújítására, bővítésére. Biztosítja továbbá az IKSZT-k működéséhez szükséges forrásokat – első évben jelentős mértékben, azt követően csökkenő intenzitással. 

Az IKSZT-k kialakítását célzó kormányzati program távlati célja olyan hálózat létrehozása, amely komplex szemlélettel, magas színvonalon, költséghatékony és fenntartható módon biztosítja a közszolgáltatások legszélesebb körének hozzáférhetőségét a vidéki településeken és tanyás térségekben. A hosszú távú cél tehát az, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő, megújuló közösségi terek végpontjai, hozzáférési pontjai legyenek számos szolgáltatásnak. 

Fontos azonban látnunk azt is, hogy az IKSZT nem csak a szolgáltatások közelebb hozatalával jelent új lehetőséget egy-egy település, térség lakosainak. Fizikai létével, jól kialakított térszerkezetével és az ott dolgozó munkatárs szervező, bátorító tevékenységével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok kibontakozásának lehetőségét is magában rejti. Lehet végre – vagy újra – egy hely a településen, ahová jó lesz bemenni, ahol nyugodt körülmények között tölthetjük el szabadidőnket, találkozhatunk barátainkkal.