Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket? forrásának megtekintése

{{mmkk}}{{hkitkht}}
Forrás: Parola 1997/ 2-3.

== Miért van szükség tagokra? ==
Minél többen vagyunk,

* annál többet tudunk végezni;
* annál jobban tudatosítja a csoport az embereket érdeklő és érintő kérdéseket;
* annál reprezentatívabbak vagyunk;
* annál erősebb lesz a csoport a közös cselekvéshez.

== Mit kell átgondolni egy tagtoborzó kampány előtt? ==
* Ki akar majd belépni a csoportba?
* Mekkora földrajzi területről akarunk toborozni?
* Mennyire formális tagságot akarunk?
* Mik is a csoport céljai:

* minél több embert bevonni egy-egy kérdés megvitatásába?
* egy földrajzi terület érdekeit képviselni?
* egy embercsoport érdekeit képviselni?
* egy adott probléma megoldásáért harcolni?
* egy projektet véghezvinni vagy egy szolgáltatást beindítani?
* kampányt indítani egy adott kérdésről egy nagyobb területen, akár az egész kistérségben?

== Az első összejövetel ==
* Hirdessük meg!
* Szóljunk személyesen is a lehető legtöbb embernek!
* A tagtoborzás folyamatos dolog: nem csak az első alkalomra korlátozódik, nem lesz
* még ott mindenki, legyen folytatása.

== Formális/informális tagsági viszony ==
A formális tagság:

* tagsági kártyával és tagdíjfizetési kötelezettséggel jár,
* erős kötődést jelent,
* kicsi, de biztos pénzforrás – indulásnál fontos,
* bejegyzéshez, pályázáshoz szükséges,
* taszíthat olyan embereket, akik csak alkalmilag szeretnének vagy tudnának segíteni,
* rendszeres nyilvántartási munkával jár.

Gyakori gond, hogy a cselekvő mag haragszik a többiekre, hogy nem dolgoznak, pedig azok csak nem tudnak részt kérni a munkából. Fontos tudatosítani, hogy a saját viselkedésünk hogyan gátolhat meg dolgokat. A szervezet növekedésével új tagok jönnek, s ezek nem nagyon értik azt, amit a régiek elindítottak. Legyen kialakult gyakorlata annak, hogy mit csinálunk az új tagokkal. Előfordul, hogy nem igazán tudják csoportok befogadni az új belépőket, oda se mennek hozzájuk, nem foglalkoznak velük. Van-e a csoportunkban valaki, akinek a feladata az új emberekkel való foglalkozás?

== Toborzómunka ==
* Sikere attól függ, mennyire tudjuk eljuttatni üzenetünket az emberekhez, és milyen bekapcsolódást kínálunk nekik. Ügyeljünk a pontos, világos, közérthető fogalmazásra.
* Gyűléseinkre és bármilyen nyilvános összejövetelre vigyünk szórólapokat, hírlevele ket magunkról. Legyen egy asztal, ahol akár azonnal is be lehet lépni.
* Legyen egy biztos emberünk, címmel, telefonnal, akit könnyű elérni.
* A fesztiválokat, ünnepeket, bálokat stb. ne csak pénzszerzésre, hanem tagtoborzásra is használjuk.
* Legyünk „láthatóak”, szerepeljünk: szervezzünk utcai gyűléseket, legyünk jelen egy információs standdal a vásárokon, készítsünk területünk problémáiról egy videofilmet.
* Derítsük ki, hogyan vélekednek kívülállók a csoportról: sokszor nagyon homogénnek hisznek bennünket, és ez taszít („csak fiatalok”, „csak vallásos emberek”, stb.)

== A tagok megtartása ==
* Sokszor előfordul, hogy a nagy kezdőlétszám hamarosan leapad.
* Tartsuk a kapcsolatot a tagokkal.
* Ismerjük meg motivációjukat és elvárásaikat.
* Tartsunk rendszeres összejöveteleket, segítsük a tagokat hálózatok kialakításában,
* kapcsolatok kiépítésében.
* Hasznos lehet egy hírlevél – de ne felejtsük, hogy ez egyirányú kommunikáció.
* A legjobb módszer a személyes kapcsolattartás.
* A lehető legtöbb feladatot osszuk meg a tagsággal.

Ne engedjük, hogy a lelkesedés lelohadjon: ha pl. tervünk külső okok miatt halasztódik, addig is keressünk és javasoljunk más tevékenységet: tehát a hosszú távú, nagy terveink mellett mindig legyenek kisebb, rövid távon is sikerélményt kínáló céljaink.

Figyeljünk oda a munkamódszerre: bármilyen sok munkát végezzen is egy kis munkacsoport, ha nem konzultál a tagokkal és nem ad információt, a tagok elveszítik az érdeklődésüket.

Tisztázzuk, hogyan lehet valaki egyszerű tagból aktív tag. Előfordulhat, hogy egyesek kisajátítják a munkát, nem engednek hozzá másokat.