IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve

Integrált közösségi és szolgáltató terek

Módszertani kézikönyv

Szerkesztette:

Ditzendy Károly Arisztid

Szerzők:

Balogh Melinda

Beke Márton

Beke Pál

D. Frank Mariann

Erdős Balázs

Fabulya Edit

Fejes István

Herpainé Márkus Ágnes

Luczek Sándor

Mészáros Zsuzsanna

Monostori Éva

Petőné Vizi Valéria

Pósfay Péter

Ramháb Mária

Vass Andrea

2010

Integrált közösségi és szolgáltató terek

Módszertani kézikönyv

Tartalom

Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje

Integrált közösségi és szolgáltató terek – számos néven – évek óta működnek már Magyarországon. Van olyan település, ahol közösségi házként vagy faluházként ismerik ezen helyeket van, ahol a korábbi művelődési ház vagy a könyvtár tölti be a funkciót, több településen a teleház vagy az eMagyarország pont vállalja ezt. Számos megoldást, példát, elnevezést találhatunk. Egy közös mindezekben: az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Az integrált közösségi és szolgáltató tér tehát nem új kezdeményezés. Évek, évtizedek óta működnek már.

Az integrált közösségi és szolgáltató tér elnevezés nem egy intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl. Előbb is írtuk már: a művelődési ház, a könyvtár, a teleház, az eMagyarország pont, de akár egy ifjúsági klub, a helytörténeti gyűjteményt bemutató kisebb múzeum vagy éppen az iskola is jelentheti egy-egy IKSZT alapját. A szemlélet, a modell lényege az, hogy az integrált közösségi és szolgáltató terek egyszerre

• olyan épületek, amelyek térszerkezetükkel, eszközeikkel keretet biztosítanak minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait hozzáférhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben;
• szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez, és
• mindemellett közösségi tér is, azaz ereibe befogadja a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezéseket, folyamatokat, az ott dolgozó szakember pedig támogatja, bátorítja azokat.

Elismerve az e modellt megvalósító, megközelítőleg 30-40 kezdeményezés eredményeit és felismerve azt, hogy a közszolgáltatásokat kizárólag ágazatközi együttműködések útján lehet hozzáférhetővé tenni a vidéki térségekben továbbá azt belátva, hogy a helyi közösségek megerősítése nélkül nem képzelhető el semmilyen fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztés kormányzati program indult az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztése érdekében.

A program lényege, hogy a magyar vidék helyzetét egy olyan, összehangolt beavatkozással javítsa, ami egyszerre jelent fizikai építkezést és új lehetőségeket egy-egy település, térség lakosainak, közösségeinek, szervezeteinek. A program lehetőséget biztosít az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására, azoknak helyet adó épületek felújítására, bővítésére. Biztosítja továbbá az IKSZT-k működéséhez szükséges forrásokat – első évben jelentős mértékben, azt követően csökkenő intenzitással.

Az IKSZT-k kialakítását célzó kormányzati program távlati célja olyan hálózat létrehozása, amely komplex szemlélettel, magas színvonalon, költséghatékony és fenntartható módon biztosítja a közszolgáltatások legszélesebb körének hozzáférhetőségét a vidéki településeken és tanyás térségekben. A hosszú távú cél tehát az, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő, megújuló közösségi terek végpontjai, hozzáférési pontjai legyenek számos szolgáltatásnak.

Fontos azonban látnunk azt is, hogy az IKSZT nem csak a szolgáltatások közelebb hozatalával jelent új lehetőséget egy-egy település, térség lakosainak. Fizikai létével, jól kialakított térszerkezetével és az ott dolgozó munkatárs szervező, bátorító tevékenységével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok kibontakozásának lehetőségét is magában rejti. Lehet végre – vagy újra – egy hely a településen, ahová jó lesz bemenni, ahol nyugodt körülmények között tölthetjük el szabadidőnket, találkozhatunk barátainkkal.

Miről szól, mire való a kézikönyv?

Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációinak, továbbá a bevezetőben is említett, jelenleg működő 30-40 kezdeményezés tapasztalatinak felhasználásával – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.

Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.

Gyakorlati, módszertani segédlet

Módszertani kézikönyvünk apropója az előbbiekben említett kormányzati program. Haszonnal forgatható tehát az integrált közösségi és szolgáltató terek tartalommal való megtöltésének tervezésekor, a működés során felmerülő kérdések megválaszolásakor, s az elszámolások, beszámolók összeállítása során is. Kézikönyvünk összeállítás során azonban a vidékfejlesztési intézkedés adta kereteknél szélesebb spektrum bemutatására törekedtünk, így az egyes fejezetek olyan feladatokról, szolgáltatásokról, helyiségekről, eszközöktől is szót ejtenek, amelyek megvalósítására, kialakítására, beszerzésére egyéb támogatási programok biztosítanak (csak) lehetőséget. A szélesebb spektrummal az IKSZT-kben rejlő számtalan lehetőség bemutatása volt a célunk: az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása ugyanis nem egy egyszeri beruházás – bár kétségtelen, hogy az a kormányzati program leginkább kézzelfogható eleme – hanem egy hosszú távú szolgáltatás- és közösségfejlesztési program, amely egy-egy település társadalmi-gazdasági fejlesztésének alapját, kiindulópontját is jelentheti.

Kézikönyvünket tehát egyrészt azoknak ajánljuk, akik érdeklődnek a közösségi házak integrált közösségi és szolgáltató tér típusú modellje iránt. Érdeklődnek, mert szeretnék, ha településük művelődési intézménye még jobban, gazdagabb kínálattal, a helyi igényekhez jobban igazodva működne. Leginkább azonban azoknak ajánljuk, akik az IKSZT cím elnyerése és a kapcsolódó beruházási program lebonyolítása után vágnak bele az intézmény működtetésébe, tevékenységének rövidebb és hosszabb távú tervezésébe.

Kézikönyvünk olvasható fejezetenként, fel-felütve, de olvasható egyben is. A fejezetenként való elolvasás bizonyára elégséges abban az esetben, ha már régóta működik településünkön olyan közösségi tér, amely életünk szerves része, amelyet számosan látogatnak. A településünk mindennapjaiban kevésbé jelen lévő, a lehetőségekhez mérten nem eléggé kihasznált vagy éppen teljes mértékben új közösségi és szolgáltató tér kialakítása esetében azonban javasoljuk kézikönyvünk minden fejezetének elolvasását.

Az IKSZT típusú közösségi ház

Az épület és környezete

Az IKSZT lelke az előtér. Az előtérben lehetőleg működjön egy kávézó, teázó – akár vállalkozói alapon, akár általunk működtetve, önköltségi árakkal. Az a legideálisabb, ha itt található a könyvtári vagy az információs egység (az ifjúsági információs iroda, az eMagyarország pont) és az internetbe bekötött számítógépek. Az előtérben szabadon szervezhetők olyan beszélgetések is, amelyekbe való bekapcsolódás kifejezetten kívánatos. Az előtérnek legyen része egy olyan információs pult (asztal, szekrény, polcrendszer vagy bármi más) ahol a legnépszerűbb, avagy a legfontosabb nyomtatott információs anyagok egyszerűen elérhetők és bárki által kézbe vehetők; elsősorban a helyi önkormányzat hirdetményeire, rendeleteire, azok előzetes anyagaira, a megyei, a regionális és/vagy országos pályázati kiírásokra gondolunk. Az előtér az IKSZT keretében alkalmazott szakember munkahelye is. Nincs értelme őt egy irodába eldugni akkor, ha munkája éppen a helyi emberekért létjogosult. A munkahelyét/íróasztalát övező pultrendszerben kényelmesen elfér iratanyaga és az általa használt számítógép; állandó jelenléte azt sugallja, hogy ő maga személyesen bárki rendelkezésére áll.

A ’80-as évek elején történtek már kezdeményezések a művelődési otthonok „nyitott ház”-as kísérletei időszakában arra, hogy a népművelőt irodájából kiemelve az intézmény intenzív, különféle tevékenység-lehetőségekkel bővített előtereibe helyezzék. A kísérleti időszak finanszírozásának multával ez sok esetben az ügyeletesként beosztott népművelőre egyszerűsödött, nem egy esetben portási üvegkalickába zárva őt. Esetünkben természetesen nem erről az elszeparált állapotról, hanem éppen arról van szó, hogy a betérőkkel szóba elegyedve, az ott kialakuló fecsegések, beszélgetések részeseként végezze munkáját, azonnal válaszolva a felvetődött kérdésekre, avagy később az így és ekkor érzékelt kívánalmakra alapozott szakmai folyamatokat indítson, mintegy reagálva a hallottakra. Az IKSZT előterében (mondhatnánk: erőtérében) való foglalkoztatottsága tehát természetes kell, hogy legyen.

Az IKSZT-ben jó ha van néhány olyan kisebb helyiség (klubszoba), amelyekben másoktól, a más iránt érdeklődőktől való elkülönített tevékenység megszervezhető. Nem kell, hogy részletezzük a különféle baráti társaságok, klubok, szakmai összejövetelek, szakkörök, próbák, képzések, tanulókörök stb. érdekében létrehozott, 30-40 m²-es helyiségek szükségességét; az viszont egyértelmű kell legyen, hogy ezek nélkül az IKSZT működtetése nehezen szervezhető meg. Darabszámuk nem meghatározó, de jó, ha a párhuzamos foglalkoztatottságot biztosítandó legalább kettő van belőlük.

Szerencsés, ha az IKSZT rendelkezik olyan nagyteremmel, amelyben a kulturális hiánypótlás alkalmai megteremthetők, és amelyekben a helyi közélet nagyobb létszámot kívánó rendezvényei is megszervezhetők. A nagyterem (a szükséges infrastruktúrával, a színpaddal, az öltözőkkel) a helyi amatőrök próba- és előadótere, az ismeretterjesztő előadások, és a településen igényelt egyéb tevékenységek (bálok, óvodai, iskolai ünnepségek, választási és egyéb politikai gyűlések, véradás, tüdőszűrés stb. alkalmainak) természetes színtere. Alapterülete a kisebb létszámú megbeszélésekre mobil falakkal, paravánokkal szűkíthető lehet, avagy a népművelő szakma „nyitott házas” kísérleteiben már évtizede kipróbált, és a nyugat-európai gyakorlatban el is terjedt mozgó műhelyszekrényekkel többcélúvá is tehető.

Különleges kívánalmat teljesíthet az új intézmény akkor, amikor a helyi hagyományok szerinti termékek és áruféleségek megvásárolására ad lehetőséget, vagy ha turisztikai információs pontot működtet. Az utóbbi esetben nemcsak a látnivalókat ajánlhatja a betérőknek, hanem szállásajánlatokat is adhat, különösen, ha ezeket éppen az IKSZT szervezi fejlesztőmunkája részeként. A korábban említett információs pult e célokat is szolgálhatja. Egyáltalán: minél több, egymást nem zavaró funkciót társítunk egy-egy térrészbe, annál gazdaságosabban működtethető, és a bármiféle résztvevők, igénybevevők számára annál kellemesebb a kialakuló IKSZT.

Nem felejthető: ha mozgás, ha élet van benne, ha abban a legkülönfélébb igények kielégítésére jelennek meg a helybéliek vagy a távolról érkezők, annál érdekesebb és izgalmasabb, annál inkább látogatják azt –és ha látogatják, akkor már szóba is elegyednek, beszélgetnek, vitatkoznak is egymással; ez pedig feladatot, munkát eredményez a helyben alkalmazott szakember számára. Munkát, ami az ott élő emberek számára fontos.

Működés és szolgáltatások

Az IKSZT intenzívként említett előtere („erőtere”) a spontán alkalmak, a beszélgetések, a találkozások természetes helyszíne. Az előtérben működhet a már említett kávézó-teázó, ami semmi esetre sem lehet italmérés; a kocsma-funkció a településen másutt van. Említettük, hogy itt van az IKSZT keretei között dolgozó szakember munkahelye is, itt olvashatók a könyvtár napi- és hetilapjai, folyóiratai. Az itt található televíziót nem kell üzemeltetni, de a település lakói számára érdekes közvetítések közös megtekintése alkalmanként persze lehetséges (választási, olimpiai közvetítésekre gondolunk, ritka és mindenki számára érdekes műsorokra tehát).

A helyiségek használatát az azokat igénybevevő helybéliekkel közösen alakítsuk ki. Alapelvként ajánljuk, hogy (elegendő helyiség esetén) a fiatalok és a nyugdíjasok számára külön szobák, termek legyenek. Ha lehetséges, alakítsanak ki konyhát is az egyszerű, kis létszámú főzés, melegítés alkalmi megoldására. Nem kell tartani az épület helyiségeinek párhuzamos használatától; az áthallás nem nagy baj akkor, ha mindenhol a beszéd hallatszik; de persze a zenekari vagy a kóruspróbát olyan időpontra kell tenni, amikor az a legkevesebbeket zavar. Lehet olyan alkalom, amikor az egész IKSZT egy programot szolgál; ezek jobbára egy-egy korosztály érdeklődését elégítik ki (a fiatalok, az iskola, a felnőttek bálja stb.) de törekedni kell arra, hogy ezek ritka alkalmak legyenek. El kell kerülni, hogy egy réteg vagy egy érdeklődési csoport kisajátítsa az IKSZT egészét, és ez akkor is igaz, ha különleges alkalmakkor (esetleg Karácsony este) például az egyedülállók, a magányosak számára rendeznek ünnepséget.

Az IKSZT saját innovációjából szervezett művelődési/szabadidős ajánlatai igazodjanak az abban résztvevők idejéhez. Sőt! Az időpontokat maguk a résztvevők beszéljék meg egymás között – a bármiféle művészeti amatőrködésben együtt cselekvőkre, a közös mániákusságban érdekeltekre gondolunk, de a tanulókörökre, a kalendárium szerkesztőségére, az ifjúsági önkormányzat megbeszéléseire is igaz lehet állításunk. A közösségfejlesztési folyamatok indítása és az azt követő alkalmak is elsősorban az érdeklődők szabadidejéhez kell, hogy alkalmazkodjék: felesleges és eredménytelene lenne akkor szervezni ezeket, amikor az érintettek egy része még dolgozik.

Általában az várható el egy IKSZT működésétől, hogy a település korosztályai számára korosztályonként legalább két, foglalkozási csoportjai számára legalább egy-egy szervezett struktúrát (programsorozatot, klubot, szakkört, stb.) tervezzen, működtessen. A helyben kívánt műfajokban legalább négy-öt műkedvelő művészeti csoport kialakulását, megerősödését segítse elő. A tanulást, a továbbtanulást, az ismeretszerzést legalább három, folyamatosságot jelentő szerveződés szolgálja.

Az IKSZT a működtető által jóváhagyott költségvetéssel rendelkezik, aminek bevételi oldala is van. Általában az ajánlható, hogy az IKSZT egyéni vagy közösségi (szervezett klubjai, műkedvelő művészeti csoportjai, szakkörei, tanulókörei stb.) igénybevétele ingyenes, de rendezvényei bevételkötelesek legyenek. Térítési díjat szedhetünk különleges kívánalmak esetén (pl. az épület családi ünnepre való bérbeadáskor), és nem várható el, hogy csoportjai minden igényét ingyen kielégítse; így például a kórus egyen-öltözékét vélhetően a tagoknak kell finanszírozniuk.

Lehetetlen mindenütt a nagyváros kulturális ellátását megteremteni, nemcsak azért, mert a helyi infrastruktúra arra jellemzően alkalmatlan, hanem azért is, mert többnyire nincs pénz megfizetni a közreműködőket – vagy forrásainkat érdemesebb másra fordítani. Bizonyos alkalmakra (színházba, koncertre stb.) az IKSZT szervezésében lehessen elutazni. Nem tagadható azonban, hogy kisebb, olcsóbb programokat helyben is meg lehet szervezni. Alaposan meg kell fontolni, a helybéliek képviselőivel meg kell beszélni ezeket: nincs kínosabb annál, ha üres teremmel csak ráfizetünk rendezvényünkre.

Ajánlható, hogy az IKSZT működésének első néhány hónapja-éve után gondolkodjunk el annak társadalmiasított működtetéséről. Bevezető technikája az lehet e folyamatnak, hogy a különféle tevékenységeket képviselő helybélieket maga köré gyűjti az IKSZT keretében dolgozó szakember és együtt képzelik, tervezik el a következő hónapot, évadot – beleértve nemcsak a ráfordított költségeket, hanem a teremhasználatot és minden egyéb részletkérdést is. Megtervezhető ilyenkor az is, hogy mikor, melyik aktivitás önkéntesei biztosítanak ügyeletet az IKSZT-ben, mit vállalnak fel magukért, illetve másokért. Nem felejthető ugyanis, hogy az IKSZT szerény alkalmazotti gárdával működik majd (a legtöbb település esetében egy-egy fővel) és a résztvevők feladatvállalása a működtetés mindennapjaihoz elengedhetetlen.

Közösségi erőforrásközpont

A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói

Az alkalmazott szakember napi munkájáról számos helyen tettünk már említést. Érzékelhető, hogy munkája egyrészt mások, a résztvevők (esetünkben a helybéliek) jókedvű aktivizálását, másrészt szolgáltatások közvetítését jelenti.

Kérdés, hogy mire lelkesít, buzdít, bíztat, bátorít Ő? Bizonyosan kiderült az előbbiekből, hogy mindenkit alapvetően önmaga megvalósítására, saját lehetőségeinek és képességeinek megtalálására, ez utóbbi fejlesztésére, legyen az bármiféle amatőr művészkedés, vagy a megélhetést segítő, eleddig rejtezett képesség, avagy bármi más. Kérdés továbbá, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek közvetítésében szerepe van? A válasz adódik a fentiekből: az eddig a településünkön nem hozzáférhető tanácsadások, szakszerű foglalkozások és képzések, az eddig el nem ért információk, az infokommunikációs eszközök nélkül eddig csak személyesen, a szabadságok terhére megoldható ügyintézések adják feladati e körét.

Nyilvánvaló, hogy a szakmai munka, és ezzel a feladat kezdete a helyszíni tájékozódásnál kezdődik, a településen élők emberek életének, életminőségének, kedveinek és vágyainak az eddiginél alaposabb megismerésével vagy a már megkezdett, e célú munka folytatásával, majd mindezek elemzésével. Nehezen lehetne élénkíteni vagy lelkesíteni e nélkül bárkit bármire is – még akkor is, ha az IKSZT keretei között dolgozó szakember születése óta a településen él. A közösségfejlesztési eljárások alkalmazásával lehet közel kerülni ezekhez a nem egy esetben rejtező adottságokhoz, óhajokhoz és igényekhez. A közösségfejlesztési eljárások alkalmasak arra, hogy ezek ne csak az IKSZT munkatárs és esetleg csapata számára váljanak láthatóvá és érzékelhetővé, hanem a résztvevőkben, az emberekben is tudatosuljanak.

A fentiek miatt nem lehet listát készíteni az IKSZT, illetőleg munkatársa által megvalósítandó tennivalókról, hiszen amennyi település és ahány ember, annyi variáció képzelhető el. Nem cél, hogy mindenütt minden hasonlóképp szerveződjön, sőt; mindenütt éppen a lokális megvalósítás és megvalósulás az érték, a cél. Ennek ellenére bízvást állíthatjuk, hogy

• az életkori és az élethelyzeti sajátosságok szerint szervezett klubok,
• az érdeklődés szerint szervezett tanfolyamok, tanulókörök, szakkörök és műkedvelő művészeti együttesek,
• az egyéni és a csoportos érdek szerint szervező képességfejlesztő, át- és továbbképző kurzusok szervezéséhez értenie kell az itt dolgozó munkatársnak.

A településen élő valamennyi ember művelődés- és szabadidő-szervezése, képzése- és továbbképzése érdekében jártasnak kell lennie a népművelő-szakma, a szabadidős programok szervezésével kapcsolatos szakmai és technikai (pl.: hangosítás) kérdésekben és az ifjúsági információs tevékenység szervezésében, megvalósításában. Járatosnak kell lenne mindezek módszertani hálózatában, hogy tudja, kitől és miben remélhet segítséget. Ismernie és alkalmaznia kell a közösségfejlesztési eljárásokat. Kapcsolatban kell lennie a közösségfejlesztés hazai/megyei műhelyeivel. Tájékozottnak kell lennie az országos/regionális pályázati lehetőségek között, és el kell tudnia igazodni azok rejtelmeiben még akkor is, ha speciális pályázatokhoz természetesen szakértőt kell közvetítenie; ám tudnia kell, hogy mihez kit. Alapfokú könyvtárosi ismeret is szükséges a feladatellátáshoz – még akkor is, ha IKSZT-nk nem vállalja az opcionális könyvtár és információs szolgáltatást.

Rendelkeznie kell a számítógép általános felépítésével és hálózataikkal kapcsolatos ismeretekkel. Készségszinten kell ellátnia a nyomtatással, a CD-DVD írással, a digitális lapolvasással, a fax-küldéssel és -fogadással, továbbá az IP-telefonálással és a chat-eléssel kapcsolatos feladatokat. Ismernie kell az operációs rendszereket (file kezelés, mappák és felügyeleti eszközök, vezérlőpult eszközei, lemez ellenőrzés, töredezettség mentesítés, stb.), az iroda szoftvercsomagokat (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutató szoftverek) az egyszerűbb grafikus alkalmazásokat (rajzok elkészítése, képek, fotók szerkesztése) és a levelező programokat, a web-alapú e-mail rendszereket. Fontos, hogy tudja használni az előadásokhoz szükséges eszközöket (notebook, projektor), továbbá a digitális fényképezőgépeket, videokamerát. Készségszinten kell tudnia információt keresni az interneten, továbbá rendelkeznie kell alapvető weboldal-készítési ismeretekkel. Tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen az elektronikus ügyintézés területén.

Fontos, hogy el tudja látni a szükséges adminisztrációs és dokumentációs tevékenységeket. Ismerje és alkalmazza a szakma PR, reklám és marketing-fogásait. Legyen tájékozott a helyi nyilvánosság kérdéseiben legalább olyan mértékben, hogy annak teljes helyi hiánya esetén a legegyszerűbb formákat képes legyen megteremteni (helyi újság, alkalmi hírlevél formájában).

Az alkalmazott szakember jó munkavégzéséhez alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a település és környéke, továbbá a kistáj, a megye és a régió történelmében. Naprakész közéleti tájékozottsága elengedhetetlen. Értenie kell a településrendezés, a településszépészet, a településfejlesztés, a közlekedésszervezés, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás lehetősége alap-, de jobb, ha részletkérdéseit. Tájékozottnak kell lennie a tömegsport-szervezés részleteiben (hiszen lehet, hogy szpartakiád-szerű tömeges sportrendezvény szervezésére támad igény), és ismernie kell a versenysport kistáji, megyei lehetőségeit (alapvetően azért, hogy az érdeklődőknek tanácsot tudjon adni). Kívánatos legalább egy európai tömegnyelv olvasási- és beszédszinten való ismerete az egyszerű kapcsolatfelvételek és kapcsolatbonyolítások érdekében; ám amennyiben települése határ közelében van, úgy megkívánható a túloldalon használt állam nyelvének legalább elemi szintű ismerete is.

A fent körülírt ismereteket a munka maradéktalan elvégzéséhez elengedhetetlennek tartjuk, de tudjuk, hogy nem mindenütt lesz mindezen ismeretekben és képességekben jártas személy. Úgy gondoljuk azonban, hogy egy érettségivel rendelkező, a társadalmi jelenségek és folyamatok iránt érzékeny, az ügyintézésben járatos személy folyamatos önképzéssel, továbbá a pályázati felhívásban is említett képzés rendszeres résztvevőjeként elsajátíthatja mindezeket. Külön hangsúlyozzuk, hogy olyan személyt kell, hogy válasszunk az IKSZT egyetlen főállású munkatársának, aki mindezek (mint említettük, akár utólagos elsajátítása mellett) kellően toleráns habitusú, helyben elfogadott, hiteles ember, aki a helyi erőviszonyok egyike mellett sem elkötelezett, és kellő mértékben pártatlan.

Az IKSZT keretei között (majdan) alkalmazott szakemberek szinte biztos, hogy különféle képzettségekkel és képességekkel, egymástól eltérő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Azonos szintre hozásuk a hasznos ismerni- és tudnivalók gyors pótlását jelenti úgy, hogy egymástól is tanulniuk lehet. A számukra szükséges képzéseken túl kívánatos, ha az ekként alkalmazottak a környékbeli, a megyebeli kollegákkal rendszeres kapcsolatban állnak majd, mint ahogy kívánatos lenne valamennyi e feladat megvalósításában alkalmazott kollegák évenkénti találkozója valamiféle nyári egyetemi, továbbképzési, de legalább a tapasztalatcserét lehetővé tevő formában.

Partnerség, szakmai együttműködés

A partnerség az IKSZT tekintetében alapvető. Az integrált közösségi és szolgáltató tér megújításakor, kialakításakor nem elég arra gondolni, hogy pl. az általános pályázói gyakorlat részévé vált és elterjedt, formális együttműködéseket írásba foglalása elégséges lesz. Az IKSZT működésének szolgáltatói, intézményi sikere és fenntarthatósága szempontjából is kiemelt fontosságú az együttműködési és partnerségi rendszer fejlesztése, kialakítása. Hangsúlyozzuk: sokkal inkább az együttműködések minősége, mint mennyisége a lényeg.

Az IKSZT működésének támogatására partnerségi rendszert ésszerű kialakítani. A jellemzően többszereplős modellt kezdjünk el „felépíteni”, amelyet később, a konkrét cselekvések mentén teljesítünk ki. A többszereplős modell legelső jellemzője, tulajdonsága, hogy átlátható a partnerek és az érdekeltek (felhasználók, támogatók, fenntartók) számára egyaránt, világosak az összeműködések, s az is, hol határolódnak el egymástól az egyes szereplők és kompetenciáik.

A fentiek alapján röviden így foglalhatjuk össze a partnerség, mint együttműködési forma jellemzőit:

• mindenki érti a feladat (probléma) lényegét;
• közösen tervezik a programot, amelyben együttműködnek;
• közösségi igények kielégítésére koncentrálnak;
• a feleknek tiszta, világos céljuk van;
• átláthatók a célok és folyamatok;
• a résztvevők sajátjuknak tekintik a közösen végrehajtott programot, működtetett szolgáltatást;
• az együttműködés feltételeit írásban rögzítik.

Módszertani kézikönyvünk melléklete az IKSZT-k működése, működtetése, továbbá a szakmai munka fejlesztése szempontjából fontos szervezetek, intézmények széles körét sorolja fel.

A partnerségi rendszer alapjai

A partnerségi rendszer akkor tölti be leghatékonyabban szerepét, ha horizontális jellegű a részes szervezetek egymáshoz viszonyított helyzete, azaz nincs egymásnak alá-és fölérendelt partnerek. Természetesen az elő fog fordulni, hogy egyes szervezetek sokkal intenzívebben, akár több funkció és szolgáltatástípus létrehozásában is közreműködnek, míg mások időben és az elvégzett feladatok mennyiségét tekintve is jóval kisebb mértékben lesznek jelen. Az is természetes, hogy bizonyos szervezetek sokkal többet tesznek bele az IKSZT működtetésébe, mint, amennyit „kivesznek” belőle, s olyanok is akadnak, akik az IKSZT előnyeit és lehetőségeit másokhoz képest jobban felhasználják, viszont jellegüknél, képességeiknél, lehetőségeiknél fogva csak kevéssel tudnak hozzájárulni a működtetéshez. Az IKSZT fenntartójának (az IKSZT-cím tulajdonosának) a felelőssége, hogy már a partnerségi rendszer fejlesztésekor, kialakításakor gondoljon ezekre a helyzetekre és készüljön fel a kezelésükre.

A horizontális szervezeti megoldás esetében a partnerek egymásnak felelnek a megállapodásban foglaltak kölcsönös betartásáért, az egyéb, más szervezetekkel történő együttműködéseik nem befolyásolják ezt a viszonyrendszert. Nézőpontunkból fontos, hogy a partnerségi rendszer működési kereteit az IKSZT hozza létre.

A szakmai együttműködésbe bevonhatók körének feltérképezését követően (mely tevékenységre később még visszatérünk) érdemes kétlépcsős formulát kialakítani, ami alkalmas a különböző státusú és bevonódási szintű (erről korábban már beszéltünk) felek számára megfelelő helyet biztosítani az együttműködés rendszerében.

Javasoljuk, hogy az IKSZT (leendő) működtetője hozza létre a „Partnerségi Kerekasztalt”, s ennek az „asztaltársaságnak” minden együttműködő partner (függetlenül részvételének mértékétől) legyen a tagja. Az asztaltársaság fogalmat nem véletlenül használjuk: az együttműködés tekintetében ez a fórum egy lazább keret, jellemzően „fehérasztalos” megbeszélések formájában működik. A Partnerségi Kerekasztal akár fontos funkciókkal felruházott testület is lehet; elsősorban az együttműködésekkel törődve. A Kerekasztal tevékenysége leginkább stratégiai jellegű, de a konkrét szolgáltatások, az IKSZT működésével kapcsolatos tervezés, értékelés és a problémakezelés is „terítékre kerülhet”.

A partnerségi keretrendszer másik pólusaként javasolt létrehozni az úgynevezett „Programalkotó Csoportot”. A Kerekasztalnál szűkebb együttműködésben azok a szereplők kapnak helyet, akik, amelyek IKSZT-beli jelenléte intenzívebb, jelentősebb feladatok, tevékenységek ellátásában vesznek részt. A Programalkotó Csoport az együttműködésben ellátott feladatok és biztosított szolgáltatások operatív kérdéseivel foglalkozik, a szolgáltatásszervezéssel kapcsolatos feladatokat kezeli, a működés során keletkezett tapasztalatokat dolgozza fel és csatolja vissza a fejlesztésbe, a minőségjavítási tevékenységbe. A Partnerségi Kerekasztal negyed-félévente, míg a Programalkotó Csoport havonta-kéthavonta ülésezhet.

A fenti – de akár bármi más megközelítésű, de az együttműködést strukturáló – keretrendszer kialakítását az is indokolja, hogy a partnerek érdekeltségi rendszerüket, az IKSZT megújításában, kialakításában, működtetésében betöltött szerepüket, részvételi lehetőségeiket illetően különböző státusúak lehetnek. Fontos, hogy legyünk képesek szakmai együttműködő partnereinket pontosan beazonosítani, hiszen csakis így tudjuk a megfelelő tartalmú kapcsolatot kialakítani, így nyílik lehetőség az erőforrások leghatékonyabb szintű, kölcsönös kiaknázására.

A partnerekkel kialakítandó együttműködést három fő csoportba sorolhatjuk. Azonosíthatjuk ezeket, mint:

• stratégiai szintű,
• funkcionális szintű,
• operatív szintű együttműködések.

A stratégiai szintű együttműködés

Stratégiai szintű együttműködést érdemes kialakítani egyrészt – a pályázati felhívásban foglaltak alapján – a megyei ifjúsági szakmai-módszertani központokkal és néhány, az adott IKSZT esetében kiemelt fontossággal bíró szervezettel.

• Minden esetben stratégiai partnerként kell tekinteni azokra a szereplőkre (érdekeltekre), akik, illetve amelyek jelentős befolyással bírnak a feladatok, szolgáltatások finanszírozását, objektív és szakmai feltételeinek biztosítását illetően, illetve az IKSZT helyi, térségi társadalmi beágyazottságának erősítésében.
• A „stratégiai körbe” tartozhatnak így a kistérségi társulások, térségi központok önkormányzatai, civil szövetségek. Fontos végiggondolni, hogy lokális, térségi és regionális (vagy akár országos, esetleg határon átnyúló, nemzetközi) szinten kik lehetnek a stratégiai szintű partnerség részesei.

Funkcionális szintű együttműködések

Funkcionális szintű együttműködést kell kialakítani azokkal a szervezetekkel, amelyek az IKSZT egyes feladataihoz, szolgáltatási területeihez biztosítanak (rendelnek hozzá) eszközöket és erőforrásokat.

Operatív szintű együttműködés

Végül az operatív szintű együttműködési csoportba tartoznak azok a személyek, szervezetek és intézmények szakemberei, akik a feladatok, a szolgáltatások közvetlen ellátásában, biztosításában, illetve az IKSZT általános üzemeltetésében részt vesznek.

Az érintettek számbavétele

Az előzőekben leírt érdekelti-kör feltárását, beazonosítását és elemzését mindenképpen tervezett folyamatként, a stratégiaalkotás (programozás) részeként kell véghezvinni. Az érdekeltek tervszerű beazonosítása (más néven stakeholder-elemzés) kifejezetten azokban a helyzetekben indokolt, amikor az intézmény, a szolgáltató (az IKSZT) egy szélesebb társadalmi kontextusban értelmezi tevékenységét, egy összetett környezetben és együttműködési rendszerben kell komplex szolgáltatást nyújtania, valamint nagyon sok, egymástól gyakran alapvetően eltérő szükségletű és érdekű egyén vagy csoport érintettje (célcsoportja) a szolgáltatásnak.

A beazonosítás fő szabálya szerint érdekelt minden olyan csoport vagy egyén, amely, aki befolyásolhatja az IKSZT céljainak megvalósítását, vagy érintve van abban. A tipikus „stakeholderek” a fenntartók, alkalmazottak, az IKSZT megújításában, kialakításában, működtetésében részt vevő külső szereplők, a más szolgáltatók, a helyi közösség(ek), az igénybevevők. Természetesen a szakmai együttműködési rendszer kialakításakor elsősorban a szervezeti és közösségi szintű érdekeltekre kell figyelmünket irányítani, de fontos, hogy lássuk és láttassuk a további érintetteket is. Az elemzés meghatározott lépéssorban készíthető el, melyet az alábbiakban adunk közre.

Az érintett-térkép elkésztése

Elkészítésével az adott feladatban, szolgáltatás működtetésében érintettek teljes körének feltárását jelenti. Meg kell vizsgálni, hogy kik az IKSZT feladatainak, szolgáltatásainak érintettjei és milyen érintettség jellemző rájuk. Az érintett-csoportok által kijelölt környezetet felrajzoló érintett-térkép segítségével jól szemléltethető az az erőtér, amelyben az IKSZT működik.

Az érintettek, érdekeltek összeműködéseinek, szövetségeinek feltérképezése

Megvizsgálhatjuk, hogy a különböző érintettek milyen szoros kapcsolatban vannak egymással, mennyire működnek együtt, használják egymás erőforrásait, lehetőségeit. Mindezek ismeretében a partnerségek kialakításakor pontos és helyes tartalmú együttműködési lehetőséget kínálunk fel.

Az érintettek érdekeinek megállapítása

Az egyenkénti érdekek beazonosítása elengedhetetlen része az együttműködési rendszer kialakításának. Tudnunk kell magunknak is és leendő partnereink számára is konkrétan megfogalmazni, hogy milyen részérdekek érvényesülhetnek az együttműködések során.

Az érintettek, érdekeltek erőforrásainak értékelése

Az erőforrások körében az anyagiakon túl vizsgálni kell a szakmai és politikai (döntésbefolyásolási képesség) dimenziót is.

Az érdekeltek, érintettek prioritásainak számbavétele

Az érintettek érdekeinek és erőforrásainak azonosítását követően ezeket egymáshoz rendelten is érdemes megvizsgálni. Befolyásuk mértéke is értelmezhetővé és összevethetővé válik ezzel.

Az együttműködés kialakítása és működtetése

Az előzőekben leírtakat követve nagy pontossággal tudjuk meghatározni azok körét, akikkel együttműködési vagy partnerségi megállapodást kell kötnünk. Nem csak a szervezetek lehatárolása lesz könnyebb, hanem az együttműködések tartalmának kialakítása is.

Érdemes minden partnerséget, együttműködést azonos szempontrendszer szerint felépülő írásos megállapodásba foglalni, melyhez az alábbi séma használatát javasoljuk:

• Az együttműködők megnevezése
• Az együttműködés céljának rövid megfogalmazása, az IKSZT küldetésének leírása
• Az együttműködés konkrét tartalma: tevékenységek, időtartamok
• A tevékenység folytatásához szükséges erőforrások és feltételek biztosításának megosztása a felek között:

• személyes közreműködők
• pénzügyi források
• tárgyi eszközök
• háttérszolgáltatások

• Az együttműködés és az együttműködésben végzett tevékenységek adminisztrációjára vonatkozó szabályok és megállapodások
• Az együttműködésben végzett tevékenység ellenőrzésére, értékelésére vonatkozó szabályok és megállapodások
• Az együttműködés szervezésére a felek részéről kijelölt személyek megnevezése
• A Partnerségi Kerekasztal, illetve a Programalkotó Csoport munkájában való részvétel szabályainak rögzítése
• A megállapodás módosítására, megszűntetésére vonatkozó szabályok rögzítése
• A partnerségi rendszerben részt vevő egyéb szervezetek felsorolása
• Aláírók neve, beosztása, az aláírási időpontja és helyszíne

Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése

Az integrált közösségi szolgáltató terek régi-új intézményi formák. Az eddigiekből is látható, hogy ez a fajta közösségi ház méltó folytatása a múlt század elején indított settlementnek, valamint a hetvenes évek nyitott ház kezdeményezéseinek, de megjeleníti a családokat segítő legjobb fajta szociális jellegű intézmények ideáit is. De talán nem is a minták, példák és előzmények a legfontosabbak, hanem az, amit e házak jelenthetnek a települések társadalma számára. Valódi teret a kezdeményezések számára, lehetőséget a település különböző életkorú, élethelyzetű csoportjainak találkozásai számára, szolgáltatások elérésének közös pontját, szóval tetőt a közösségek feje fölé, és befogadó, inspiráló teret a helyi közösségek, a helyi társadalom formálódása számára.

Ahhoz, hogy mindezen méltó és nagyszerű célt teljesíthesse, természetesen bármilyen hely alkalmas lehet, ha a helyiek szándékai és elköteleződései erősek. Ha azonban még nem forrottak ki tisztán e szándékok, maga a hely is sokat segíthet befogadó, mindenkinek teret adó, átlátható és jól használható felosztásával, vonzó küllemével, az ott élők számára ismerős, nem tájidegen formáival.

Az IKSZT pályázat készítésekor a pályázati kiírásokban részletes szempontok, tulajdonképpen ajánlások szerepeltek, amelyek segíthettek egy ilyen épület megtervezésében. Érdemes újra elővenni ezeket, esetleg meglátogatni működő, közösségi terek tervezésében jártas építészek által tervezett intézményeket. Jó ötleteket átvenni nem bűn vagy gyengeség, sőt, kifejezetten bölcs döntés. A több célra is használható nagy terem, amely kisebbekre is leválasztható (multifunkcionális tér), a barátságos, tágas és az információhoz jutást segítő intézményi funkciókat kielégítő előtér, a kisgyerekesek, idősek mozgását, jelenlétét segítő szolgáltatások (akadálymentes közlekedés biztosítása például a magas küszöbök mellőzésével, a kisbabák és anyukáik számára pelenkázó, szoptató hely és hasonlók) egyaránt az apró, de mégis az épület használóit szolgáló, rájuk figyelő megoldások. Mindezek érdemben nem befolyásolják az építkezés költségeit, ám a végeredmény értékeit jelentősen növelik.

Azt, hogy végül hogyan alakul az épület, történnek-e kisebb-nagyobb módosítások a helyiségek kialakítása során, hova milyen funkció kerül, ki melyik részét kapja meg az intézménynek, jelentős mértékben függ attól, hogy milyen szervezetek, helyi közösségek, civil szervezetek, szolgáltató intézmények veszik majd birtokukba. Szerencsés helyzetben vannak azok a települések, ahol már eleve abban gondolkodtak, hogy civil szervezet üzemelteti majd a közösségi házat. Ott annak végiggondolása szükséges, hogy a pályázatírás szükségszerűen kicsit kapkodós, feszes időszakában nem maradtak-e ki fontos helyi szereplők, közösségek, szervezetek, nincsenek-e olyan csoportok, szolgáltatók, akik bekapcsolódhatnának a ház tartalommal való megtöltésébe.

Ahol nem sikerült igazán az önkormányzatnak saját intézményein túlmutatóan tervezni, ott elérkezett az ideje a ház előbb még csak lélekben való megnyitásának. Most hogy már rendelkezésre állnak a források, megkezdődött a felújítás, építkezés, érdemes újra elővenni a pályázati kiírást, milyen szolgáltatók, szervezetek – civilek, posta, foglalkoztatási szervezetek, gyerekeknek, fiataloknak, családoknak segítő intézmények, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, vállalkozókat támogató és informáló szereplők, stb. – vannak a településen, dolgoznak szélesebb kört érintően a környező falvakban, városokban. Ők fontos szereplői és valódi mozgatói lehetnek a közösségi ház, ezáltal a település életének.

Ha ezeket újragondoltuk, ismét vegyük kézbe a szakmai programot, amelynek megvalósítására a támogatást elnyertük.

Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése

Az integrált közösségi szolgáltató terek egy érdekes pályázat. A cím és az ehhez kapcsolódó működési támogatás jól jelzi, hogy alapvetően másról, sőt, sokkal többről van szó, mint egy épület felújítását támogató lehetőségről. Az integrált közösségi szolgáltató tér csak a keretet biztosítja annak a szakmai programnak a megvalósításához, ami több célú. Alapvetően szolgálnia kell a vidéki népesség szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Fontos célkitűzés, hogy a kisebb településeken egymástól elvágólag, elválasztva, külön-külön intézmények, szervezetek által működtetett szolgáltatások, amelyek biztosítására gyakran jogszabályok, és nem a józan ész kötelez, egymáshoz minél közelebb kerülhessenek, és az azokat használó emberek így könnyen és egyszerűen jussanak információkhoz, segítséghez, lehetőségekhez. Az is egy jelentős célkitűzés, hogy az esetleg eddig hiányzó lehetőségek – ifjúsági programok, családokat segítő szolgáltatások, vállalkozói információk biztosítása, stb. – megjelenhessenek. Látható tehát, hogy a közösségi ház beindítása korántsem jelenti az épület felújítását és berendezését, hanem ennél több feladat áll még előttünk.

A benyújtott szakmai program és az elnyert támogatás során több különböző szolgáltatási elem vállalása történt meg. Mint látjuk, ezeknek a szolgáltatásoknak – hiszen szolgáltatás a könyvtár, a családsegítő szolgálat ügyfélfogadása, a vállalkozói tanácsadás, a gyerekprogramok egyaránt – egy része eddig hiányzott, vagy másutt, más keretek között működött a településünkön.

Most érkezett el a pillanat, hogy pontosítsuk, milyen feltételekkel és hogyan tud működni, a tervezett elérhetőségi-nyitvatartási idők nem ütköznek-e a közösségi ház más programjaival, nem fogják-e zavarni egymást a nagycsaládosok és az idősek, tényleg elég-e a legkisebb helyiség a fiataloknak, nem kellene-e esetleg cserélni a könyvtárral vagy a vállalkozói tanácsadást nyújtó cég helyiségével. Mindezek átgondolása, és az érintettekkel közösen zajló egyeztetések, egymással való együttműködésük kereteinek tisztázása során leginkább a következő szempontok szerint gondolkodhatunk:

• Mi az, ami a címbirtokossággal járó elvárás, milyen szolgáltatásokat szükséges biztosítani és milyen hosszú időn keresztül?
• Pontosan mit vállaltunk a pályázatban, milyen szolgáltatások elérhetőségét, milyen időszakokban (heti hány nap), milyen szervezeteket neveztünk meg partnereinkként, hiszen ezek biztosítása szintén kötelező.
• Van-e olyan szolgáltatás, programelem, amit vállaltunk, de még konkrét szervezet, szakember nélkül, aminek biztosítására meg kell kezdeni az előkészületeket (alkalmazott felvétele, biztosító szervezet kiválasztása és szerződtetése, stb.)
• És végül: vannak-e olyan helyi igények, amikre most még nincs válasz, vagy közösségi kezdeményezések, amelyek nem találják a helyüket, de a közösségi ház éppen ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére tudna vállalkozni?

Ha már csak az utolsó kérdésre keressük a válaszokat, az azt jelenti, hogy elkezdett működni a „ház”. Hiszen éppen ilyen céllal jött létre ez a rendszer! A legfontosabb az, hogy a változó helyi igényekre ne mint zavaró tényezőkre tekintsünk, hanem az élet változékonyságából adódó természetes helyzetre. Sőt. Egy olyan jelre, ami kiváló mutatója, jelzője, indikátorra a helyi közösség mozgolódásának, éledésének, ha már igényeket fogalmaz meg, szerveződéseket kezdeményez. Ennek kiszolgálása, a lehetőségek megteremtése további új csoportok alakulására – ez a célja és értelme az integrált közösségi terek rendszerének.

Ezeknek a helyi társadalmi mozgásoknak a felkutatása, bevonása és a létező szolgáltatási elemekkel való összeillesztése szintén fontos feladat. Akkor, amikor áttekintjük, hogy milyen szakmai programot terveztünk és annak elindítása érdekében mik a teendőink, a Ház élettel való megtöltése és a helyi társadalom minél szélesebb rétegének kiszolgálása érdekében érdemes áttekinteni a lakosság egyes csoportjait, és számba venni, kiket fog szolgálni, kiknek a számára kínál lehetőségeket, és kik azok, akik esetleg kimaradtak. Hiszen utóbbiaknak is lehetnek eddig meg nem ismert igényeik, ötleteik, és érdemes erről is gondolkodni, és a közösségi ház beindulását követően e csoportokat is invitálni, számukra érdekes és hasznos, vonzó programokkal.

Milyen szempontok mentén vehetjük sorra, hogy kikre gondoltunk és esetleg kik maradtak ki?

A szakmai programot először nézzük át olyan szempontból, hogy a település társadalmának egyes életkori csoportjai számára tudunk-e nyújtani valamit?

A kisgyermekek, az iskolás korosztály, a fiatalok, az aktív korú felnőttek és a szépkorúak mást-mást igényelnek. Elérjük-e őket, vagy vannak, akik kimaradnak?

Utána áttekinthetjük a lakosság csoportjait a szakmai programunkban vállalt feladatok kapcsán abból a szempontból, hogy milyen élethelyzetben vannak, illetve milyen jellegű segítségeket, szolgáltatásokat igényelhetnek.

Ebben a sorban a vállalkozók, munkavállalók, állást keresők, információra vagy más közvetlen segítségre szorulók sorát kell áttekinteni. Vannak-e válaszaink valamennyi helyi társadalmi csoport számára?

Végül vegyük sorra a speciális szükségletek, egyedi igények mentén az egyes csoportokat! Ez egy tágan értelmezett megközelítés, amiben például a következők lehetnek szempontok: kisebbségi csoportok (nemzeti és etnikai kisebbségek egyaránt), fogyatékossággal élők, gondozásra szoruló családtagot ápolók, mint a kismamák vagy fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg (akár felnőtt) gyerekét, vagy idős, beteg rokont, szülőt gondozók, esetleg vállalkozók, szövetkezni szándékozók stb. A példákból is látható, hogy itt át kell gondolni, milyen egyedi jellegzetességeket mutat a település, ott milyen igények merülnek fel, milyen kezdeményezések vannak. Fontos átgondolni, hogy mindezekre választ ad-e a tervezett szakmai program.

Összefoglalóan, a kidolgozott és a pályázat során benyújtott szakmai programot tekintsük át a következők szempontjából:

• Valamennyi kötelezően biztosítandó illetve vállalt elem indításának megvannak-e a személyi, szakmai, szervezeti feltételei? Ha nem, tegyünk lépéseket ezek pótlására!
• A pályázat megírása és benyújtása óta a település életében történt változások érintik-e a szakmai programot? Ha esetleg megszűnt vagy elállt az együttműködés szándékától valamely szervezet, van-e más szereplő, akivel pótolhatjuk? Jelentkeztek-e újabb kezdeményezésekkel, igényekkel a település polgárai? Ha igen, akkor gondoljuk át, hogyan illeszthetőek ezek az eredeti szakmai programba!
• Gondoljuk át újra, nem maradtak-e ki a szolgáltatások által elérendők köréből nagyszámú, jelentős csoportjai a helyi közösségnek? Ha igen, gondoljuk át, hogy a tervezett szolgáltatások közül melyek érinthetik őket, majd vizsgáljuk meg, pontosan mire van szükségük?

Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés

Azt, hogy egyes csoportoknak mire van szükségük, különféle módokon tárhatjuk fel. Az előző pontban részleteztük, hogyan tekintsük át a pályázathoz benyújtott szakmai programunkat annak érdekében, hogy lehetőség szerint a település társadalmának minél szélesebb körét elérjük, és számukra is élővé és használhatóvá válhasson a közösségi tér. Valójában a szükségleteket a pályázat megírása előtt, de legkésőbb annak során valamilyen formában fel kellett tárnunk. Az idő múlása azonban változásokat hoz, ezért az eltelt másfél, közel két év mindenképpen indokolja az újravizsgálódást. Kiindulópontként ugyanonnan kezdjük, mint a pályázat tervezésekor:

Az egyes vidékek, térségek, települések, de még településrészek is egyedi arculattal, sajátos, csak rájuk jellemző adottságokkal, problémákkal, lehetőségekkel rendelkeznek. Hogy mire van szükségük az ott élőknek, mire lehet építeni egy fejlesztésnél és mi az, ami nagyon hiányzik, nem mondható meg kívülről, és nem található ki sehol másutt és senki által, csak helyben és az ott élőkkel közösen. Ez a közösségi alapú tervezési nézőpont azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne felsorolni olyan szempontokat, ami mentén lehet, sőt kell, végiggondolni a település, helyi társadalom helyzetét. Ehhez ad támpontot jelen fejezet.

A települések bemutatására számtalan módszer kínálkozik. Hogy milyennek szeretnék látni magukat, mit mutatnak szívesen kifelé, arról sokat elárul pl. egy település internetes honlapja. A helyi társadalom, a valós helyi adottságok és igények, problémák feltárása és bemutatása ennél már kicsit keményebb dió. A helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásakor áttekintésre került adott térség gazdasági potenciálja és a foglalkoztatási helyzet. Ezek igen fontos információk, és a helyi stratégiák helyzetelemzéseinek legfontosabb megállapításai, a környezeti adottságok, gazdasági ágazatok helyzete, a gazdasági aktivitás szintje olyan információk, amelyeket jelen helyzetelemzésben is alapvető információkként szükséges használni. Nem tekinthetünk el azonban attól, hogy átgondoljuk, milyen állapotban van a település társadalma. Élő-e, vannak-e helyi kezdeményezések? Mennyire van mozgásban az élet, látnak-e az itt élők lehetőségeket, alternatívákat maguk előtt, vagy a teljes reményvesztettség állapotába zuhantak? Kik az aktív szereplői a helyi közéletnek? Kik a meghatározó emberek, a véleményvezérek, a helyi potentátok? Ők mit képviselnek? Mennyire tudnak és akarnak újító kezdeményezések élére de legalábbis mellé állni? Ezek olyan kérdések, amelyek alapvetően meghatározzák adott település mindennapjait és további lehetőségeit, és ezáltal arra is hatással vannak, mennyire lesz élő a helyi társadalom közösségi tere.

Nagyon fontos ugyanakkor azokat az összefüggéseket, helyi specifikumokat kiemelni, amely egy-egy település esetében komoly eltéréseket is jelenthet a térség egészétől. Ez ugyanis alapvetően megváltoztathatja az adott településen tervezhető IKSZT arculatát, fő elemeit, legfontosabbnak ítélt szolgáltatásait.

Gondoljunk csak arra, mennyire más lehet két, egyaránt száz ember lakta falu! Képzeljük el, hogy az egyik egy csodaszép völgyben, de elég közel egy főúthoz, jó helyzetű nagyváros közelében található, ahova két-három, fiatal, gyerekes, a városban dolgozó család költözött. A másik egy rég bezárt bánya mellett, már csak azok az idősek tartanak ki, akik itt születtek, éltek, dolgoztak, de a gyerekeik már nem kértek ebből az életből. Ugye, szinte tapintható a különbség?

Sok minden leírható ebből a különbségből a statisztika, a szakszerű fogalmazás nyelvén: más lesz a 100 főből az idősek aránya, a kisgyerekeké, más lesz a népességre jellemző iskolai végzettség színvonala, stb. A statisztikai, demográfiai adatokat feltétlenül fel kell tehát dolgozni. De a valóságról akkor tudunk érdemi képet festeni, ha leírjuk mellé, hogy milyen kapcsolatok élnek a település lakói, egyes csoportjai között. Vannak-e közös ügyeik, élményeik? Járnak-e rendszeresen össze az idősek? Hordják-e egymás gyerekeit iskolába a családok? Van-e a falunka olyan része, amerre csak az jár, akinek nincs más választása? Élnek-e ott magányos emberek, ellehetetlenült családok? Ezek a tényszerű, és életszerű leírásokkal kiegészített helyzetelemzések akkor igazán teljesek, ha értékelést is tartalmaznak. Különösen, ha ezt az ott élők közösen fogalmazták meg. Hogyan is írható le a település, annak közössége, és mi az, amit másként szeretnének, mit kellene, lehetne változtatni, és ők mit tennének ezért. Ez már nem is csak a település és társadalmának ismertetése, hanem a helyi társadalom, a helyi közösség együttes cselekvésének irányt szabó stratégia is egyben.

A statisztikai adatok összegzése és az itt felsorolt kérdések megválaszolása is sokféle módon történhet. Valójában az adatok és egy-két ember véleménye – legyen akár az a polgármester maga, vagy a helyi választott képviselő-testület egésze – nem helyettesíti és nem pótolja azt a képet, amelyet akkor alkothatunk, ha az érintett embereket magukat kérdezzük.

Klasszikusan és leggyakrabban a kérdőívkészítést vetik fel ilyenkor, mint lehetőséget. Ne feledjük azonban, hogy a kérdőív kérdéseinek összeállításakor kimaradhatnak olyan fontos szempontok, amelyek az embereknek mégis fontosak lehetnek. Ezért sokkal szerencsésebbek a közös beszélgetések, a valódi eszmecserék, amelyek plasztikusabban és a finom részletek iránt érzékenyebben tudják megmutatni, mire is van szükség helyben.

Néhány szempontra azonban tekintettel kell lennünk. Ha a településen feszültség támadt bizonyos csoportok között, akkor nagyon nehéz összeilleszteni az eltérő igényeket, és az egymással szemben álló csoportok számára egyaránt lehetőségeket kínálni, de hosszú távon mégis ez vezethet közeledéshez. Az is nyilvánvaló, hogy ha nem jól működik a közösségi ház, akkor ezek a feszültségek csak tovább éleződnek. Az sem jelent azonban megoldást, ha a közösségi házat csak egyes lakossági csoportok számára tesszük elérhetővé, míg másoknak nem kínálunk semmit. Bár ez a módszer az intézményben és napi szinten megjelenő konfliktusokat kétségtelenül mérsékli, de hosszú távon mégiscsak oda vezet, hogy tovább szakad a helyi társadalom szövete, és a távolodás fokozódik, a lyukak beforrása helyett.

Ezért különösen ügyelnünk kell arra, hogy akár a helyi szegénysoron élőkkel, akár a „gyüttmentekkel” kapcsolatos feszültségek borzolják a kedélyeket, inkább a rövid távon nehezebb, de hosszabb távon értelmesebb és hasznos közös ténykedésre és a konfliktusok mielőbbi oldására helyezzük a hangsúlyt.

Ennek már a szükségletek feltárásakor is meg kell jelennie. Sokkal egyszerűbb a kis társadalom aktív szereplői, a helyi értelmiség, a más ügyekben is mozgolódó emberek szavát hallani csak meg. De ez kevés, ezért kérjünk segítséget a kisebbségbe szoruló, vagy nehezen, lassan befogadott, esetleg sokak által nem kedvelt csoportok együttműködésre kész tagjaitól, ha kell, akár külső szakértőktől vagy civil szervezetektől, és a közösségi ház beindulását megelőzően is tárjuk fel az igényeket, és keressünk közös, mindenkinek a lehetőségeket teremtő, a nyertesség jóleső érzését adó megoldásokat. Ebben a segítség akár kívülről is érkezhet.

Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése

Akkor, amikor az integrált közösségi szolgáltató teret elindítani szándékozunk, az eredeti célok értelmében eddig jelen nem lévő új lehetőségeket, szolgáltatásokat is biztosítani próbálunk. Ez gyakran olyan tanácsadás, információnyújtás, konkrét személyes szolgáltatás is lehet, ami eddig csak a közeli városban vagy a szomszédos településen volt elérhető. Most itt az alkalom, hogy közelebb hozzuk. Hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek a környező településekről áthozható, helyben is megjeleníthető, igazán egyedi adottságok kérdése.

Erre a kérdésre való válasz keresése során a helyi vidékfejlesztési stratégia készítésekor feltárt helyi sajátosságok, összegzett adatok áttekintése több szempontból is hasznos. Az akkor elvégzett munkára építeni lehet, nem szükséges a tervezést elölről kezdeni.

A helyi vidékfejlesztési stratégia következő moduljai érdemelnek elsősorban figyelmet az IKSZT tervezése során:

5. Épített örökség megőrzése, falufejlesztés

10. Önkormányzati szolgáltatások és közösségi közlekedés fejlesztése

11. Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése

12. Helyi identitás- és kapacitásfejlesztés, képzés

13. Általános vállalkozásösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása

Továbbá:

6. Természet- és tájmegőrzés

7. Helyi termékek előállítása és promóciója

8. Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása

9. Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése

14. Egyéb

A település bemutatása során tehát lehet, sőt feltétlenül érdemes építeni a helyi vidékfejlesztési stratégia készítése, illetve felülvizsgálata során összegyűjtött adatokra, információkra. Egy adott térség, több település együttműködésével és érdekeik, szempontjaik figyelembevételével összegzett helyzetismertetése azonban sok ponton eltér a most készítendőtől.

Települési szinten sokkal nagyobb az esélye, különösen az IKSZT által érintett kisebb településeken, hogy az ott élők érdemben megvitassák a helyzetüket és közös javaslatokkal álljanak elő. Erről szól a közösség bevonásával zajló tervezési, fejlesztési folyamat. Azonban a vágyak néha egekig érnek, és a valóság korlátai letörhetik a lelkesedést is. Ezért érdemes a térségi stratégiák készítésének hozadékait felhasználni. Ha van rá mód, hogy bizonyos vágyakat, igényeket két, esetleg több település szintjén összehangoljanak, akkor a település saját közösségi tere is vonzó lehet szélesebb körben, szolgáltatásaival, eszközeivel, az ezek segítségével lehetővé váló tevékenységet végzők számára. Ha például felmerül, hogy két szomszédos település fiataljai terveznének nagyobb rendezvényeket, és ehhez eszközök, hangfalak, stb. szükségesek, de mindkét településen szeretnének kisgyerekes programokat és a legapróbbak és szüleik számára is vonzó gyermekfelügyeleti lehetőségeket biztosítani, ez mindkét helyen nehézséget okozhat. A tizenévesek és az éppen totyogók nehezen összeereszthető két korosztály. De miért ne lehetne falugondnoki busszal segíteni a kisgyerekes mamákat, hogy az egyik faluból a másikba járjanak ilyen lehetőségekért? A fiatalok is általában mozdíthatóak, főleg nyáron, hiszen 2-3 kilométert kerékpárral könnyen legyűrnek – ha van miért. Ahhoz azonban, hogy a bölcs belátás és átgondolt és az érintettek jóváhagyását is elnyerő módon ilyen ötletek meg is valósulhassanak, szükséges:

• Pontosan felmérni, melyik korcsoport, milyen ügyekben érintett emberek mennyien vannak, mi érdekli őket
• Kisebb térségek szintjén vannak-e egymással párhuzamos elképzelések, és nem lehet-e több igényt kielégíteni, ha kicsi „munkamegosztást” alkalmaznak?

Ehhez szükséges az alapvető adatok, elemzések felhasználása, és a helyiekkel való megvitatása. A kötelező szolgáltatások esetén érdemes azt végiggondolni, nincs-e valami olyan egyéb adottsága a településnek, ami miatt egyes csoportok tagjai gyakrabban járnak arra. Ha a helyi gazdálkodók a felújítani tervezett épület szomszédságában egyébként is megfordulnak néha, mert ott van a legnagyobb munkagépekkel ellátott gazdálkodó portája, akivel sokan együttműködnek, akkor érdemes pl. a falugazdász ügyfélfogadását ezen a településen sűríteni. Ha a térség egyetlen gyógyszertára a szomszéd faluban van, ahova a kismamák is gyakran kényszerülnek, az ottani IKSZT-ben igencsak elkelhet a gyerekfelügyelet, délelőttönként, amikor mások egyébként is dolgoznak, ügyeiket intézik, iskolába járnak.

Közszolgáltatások a településen

Az IKSZT jogosultsági pályázata néhány közszolgáltatást kiemel a többi közül. Ezeket – vidékfejlesztéssel, fejlesztésekkel, pályázatokkal foglalkozó szakemberek, gazdálkodókat érintő szolgáltatások, fiatalokra és a település egészének művelődési, szabadidős és informálódási lehetőségeit biztosító szolgáltatások – kötelezően teljesíteniük kell a támogatást igénylőknek. Ezért ezeknek a szolgáltatásoknak a helyben történő biztosítását – amennyiben működnek – ismertetni kell, illetve az ezekre igényt tartó csoportok nagyságát, elvárásait, valamint a lehetséges és szükséges konkrét szolgáltatásokat – amennyiben ezek a szolgáltatások nem működnek – át kell gondolni és összefoglalóan leírni.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ennél tágabban értelmezve nézzék át a fejlesztést tervezők a közszolgáltatásokat. Vannak-e olyan szolgáltatások, amelyek a szomszéd településeken elérhetőek, esetleg térségi intézmények munkatársai dolgoznak bennük, és eddig a helyiségek hiánya akadályozta, hogy itt is „megjelenjenek”? Ezek lehetnek tanácsadás jellegűek – pl. családsegítő, vagy munkaügyi információs szolgáltatások – de lehetnek képzések – számítógépes képzések, felkészítések bizonyos új adminisztrációkra vállalkozók számára, stb. – , vagy akár személyes szolgáltatások, a fodrásztól a gyerekfelügyelőkig szinte bármi. Néhány ilyen megoldás azt eredményezheti, hogy bár az adott településen nem lesz jelen folyamatosan egy intézmény, ami napi sok órában adott szolgáltatást nyújtja, de szórólapja, ügyeletet tartó szakembere, telefonszáma elérhető, és egyeztetés után, vagy a hét mindig ugyanazon napján bizton elérhető.

Összegzően tehát a település lakói által, illetve a településen elérhető közszolgáltatások bemutatása szükséges, különös tekintettel a napközbeni ellátás biztosítására és közösségi terekben biztosított szolgáltatásokra, valamint azokra az információs, tájékoztató jellegű tevékenységekre – falugazdász, fejlesztéssel foglalkozó tanácsadó, stb. – amelyeket a település népességének aktív korú csoportjai vesznek inkább igénybe. A településen elérhető és hiányzó szolgáltatások áttekintése ezzel a megközelítéssel azt teszi lehetővé, hogy minél több szolgáltatás helyben elérhetőé váljon, mindezt olyan módon, hogy ne kelljen teljesen új, önálló intézményeket létrehozni, több különböző épületben. Az IKSZT így az adott térség közszolgáltatási rendszerébe is beágyazódik, mivel nagyobb intézmények, nagyobb egységek működtetik azokat, kevésbé sérülékenyek, biztosabban tudnak fennmaradni.

A település társadalmi helyzete

A vidékfejlesztési programok elsősorban és alapvetően mégiscsak a vidék gazdaságára összpontosítottak. Így az elkészült helyi vidékfejlesztési stratégiák, amelyekre épülően érdemes és hasznos elkészíteni az IKSZT helyzetelemzését, hangsúlyosabbak ezen a területen. Az integrált közösségi szolgáltató terek modellje azt célozza, hogy az érintett települések társadalma is részese, kezdeményezője és egyben haszonélvezője lehessen ennek a fejlesztésnek. Váljon katalizátorává ez a fejlesztés a falvak nem csak épületekben és a gazdaságban megmutatkozó újjáépülésének, de a helyi társadalmak feléledésének is. Ha van közös terv, van közös elképzelés, van közös cselekvés, akkor lehet közösség. És a közösség épülhet, ha van tető a feje felett. És megerősödhet, ha a világ, bizonyos szolgáltatások helybe jönnek, és ezek nem terhelik meg túlságosan a település életét, közös vagyonát. Az IKSZT akkor szervesülhet egy helyi közösség életébe, ha szolgáltatásait, tereit, lehetőségeit a helyi közösség találja ki és arra méretezett. A közösségfejlesztési folyamaton túl mivel segíthetjük elő, hogy helyes diagnózis és helyes terápiás javaslat szülessen?

Feltétlenül meg kell nézni, mennyien vannak az egyes életkori csoportok. Hány kisgyerek (3 év, illetve 5 év alatti), hány iskoláskorú (a 10, 14 és 18 év alattiakra érdemes bontani), hány fiatal (24 év alatti), hány aktív korú (65 év alatti) és hány idős (70 év feletti), és nagyon idős (80 év feletti) él a településen? „Látja-e” őket a helyi közösség? Az sem lényegtelen, hogyan változott az évek során számuk, arányuk a helyi társadalomban. A gyerekek száma nő vagy éppen csökken? A fiatalok inkább elkötöznek vagy családostul visszatelepülnek? Az idősek száma nő? Azért, mert elmennek a fiatalok? És vajon a fiatalok, családosok tudnak-e munkát találni a környéken? Hányan vannak, akiknek nem sikerül? A statisztikai adatok – a és persze a személyes történetek, információk, amelyek ezeket szépen színezhetik! – sok fontos folyamatról adnak képet. Ezek segítségével megrajzolhatóak azok a keretek, amelyek között a helyi ötletek megvalósítása a helyben szükséges közszolgáltatásokkal erősíthető meg. Ezek egy jelentős része a helyi társadalom feléledését, megmoccanását szolgálhatja – információs és könyvtári, közművelődési szolgáltatások, stb. – , más része az élhető-értékelhető életformák iránti elköteleződéseket, újragondolásokat segítheti és élettel töltheti meg nem csak az épületet, hanem a települést is, mint az ifjúsági programok, illetve a helyi gazdaság, vállalkozások megerősítését szolgálhatja – falugazdász, kistérségi koordinátor, fejlesztési tanácsadó – .

Az egyes életkori csoportok elemzésén túl vizsgálni szükséges a különböző élethelyzetben lévő, illetve valamilyen szempontból speciálisnak mondható társadalmi csoportokat. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a kisgyermekes családokra, a tanuló, munkanélküli, illetve ingázó fiatalokra, az aktív korú nem foglalkoztatottakra, az egyedül élő idősekre, valamint a fogyatékossággal élőkre és a romákra. Ezek a csoportok különleges szükségletekkel rendelkezhetnek, speciális szolgáltatásokat igényelhetnek, illetve valamilyen okból kirekesztődhetnek a település helyi társadalmából. Mindezeket szükséges egymással összevetve értelmezni és átgondolni, a létező szolgáltatások, programok feltárásával együtt, mert az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér az épületen túl csupán ekkor tud szolgáltatásszervezési modellként és egyfajta helyi társadalmat újraépítő, megmozdító hatású beavatkozásként is jelentkezni. Ha a helyzet elemzése tartalmazza fenti elemeket, közösségi módon kerül megvitatásra és véglegesítésre, és a kötelező szolgáltatások mellett a helyi társadalom számára fontos elképzelések is helyet kapnak. A kötelező szolgáltatások mellett a helyi „ízt” ezek a mozzanatok tudják megadni.

A kisgyermekes családok esetében szükséges átgondolni, hogy tudnak-e helyben dolgozni, mennyire élnek családtagok a településen, akik vigyázni tudnak a gyerekekre, ha ez nem jellemző, vannak-e szolgáltatások a gyerekek felügyeletére, akár értelmes nyári szünetük eltöltésére, és a felnőttek számára mi az, ami vonzó a településben, ami itt tarthatja őket. A fiatalok esetében fontosak az önmaguk kipróbálásának, elképzeléseik megvalósítására nyíló alkalmak, lehetőségek, keretek is, nem csupán a gyakran emlegetett szórakozási, a korosztály tagjaival való együttlét feltételei. Kiemelten fontos a munkalehetőségek, ingázás kérdése, mind a dolgozó emberek, családtagok megtartása szempontjából, de legalább ennyire kérdéses a jelenleg munkát, vagy legális munkát nem találó emberek számára. Mire lenne szükségük? Hogyan lehet hozzájárulni a minél jobb feltételek megteremtéséhez? Milyen információk, milyen segítségek, milyen szolgáltatások szükségesek? Ezek közül mi jelent egyszerűen csak olyan feladatot, ami a létező ügyek összehangolásával megoldható? Mind-mind a helyzetelemzésből kell táplálkozzon.

Különösen fontos a „sérülékeny társadalmi csoportok” helyzetének áttekintése. Nehéz, de elengedhetetlenül szükséges a szubjektív vélemények kordában tartása, és minél több ponton lehetőségeket, ú megközelítéseket, kitörési pontokat feltárni. A sokgyermekes családok gyakran váltanak ki ellenszenvet a környezetükből, miközben legalább ilyen mélységű indulatokat kavar a falvak vészesen gyors idősödése, aggodalmat kelt a fiatalok távozása. Fontos megvizsgálni, hogy mit lehet tenni azért, hogy a helyben élő gyerekes családok képesek legyenek helyzetükön javítani, ezáltal a település jövőjének jobbításában is részt vállalni. Nehéz kérdések, de sok biztató kísérlet történik országszerte. Figyelmet érdemelnek a lakóházakat, telkeket kínáló kezdeményezések, a Befogadó Falu program, stb. Ezek az ötletek csak ott hoztak eredményeket, ahol a helyi közösség elfogadta ezeket a fejleményeket, és segítő szolgáltatások indultak, az újonnan jötteket és a régóta helyben élőket egyaránt kiszolgáló módon. Az ilyen szolgáltatások pontos tartalmának kitalálása, a kívülről jövőket, akik adott település jövőjének zálogai is lehetnek, fogadó, befogadó, befogadásukat segítő közösségi terek, programok az IKSZT keretében formálhatóak élővé.

Összegzően tehát a település gazdasági-foglalkoztatási helyzetének bemutatása szükséges, különösen alapozva a helyi vidékfejlesztési stratégiák készítésekor már értékelt gazdasági helyzetre, a vállalkozásokra, jövedelmi viszonyokra, munkaerőpiaci aktivitásra, munkanélküliségi adatokra. A település társadalmi helyzetének bemutatásánál fontosak a demográfiai, iskoláztatási adatok, sérülékeny társadalmi csoportokra, önszerveződő helyi közösségekre és a civil szervezetekre vonatkozó elemek, a statisztikai adatokon túlmutatóan értékelő, elemző megállapítások is.

A helyi közösség és a közösségi tevékenység

Valamennyi eddigi javaslatunk, ajánlásunk azt „üzente”, hogy az integrált közösségi és szolgáltató tér nem lehet egyszerűen csak egy szépen felújított épület, nem lehet csupán az eddigi hivatali, közintézményi elhelyezési feltételek javítását szolgáló önkormányzati presztízsberuházás. Ha csak ez történik, üres marad. Nem csak értékeit, tartalmát, programjait tekintve. Üres marad azért is, mert az IKSZT nem csak tér, hanem szolgáltatási modell és helyi közösségi aktivizáló lehetőség is egyben. Ezért alapvető jelentőségű, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az IKSZT tervezői a helyi társadalom közösségeinek feltárására, a helyi társdalom aktivitásainak, programjainak, önszerveződéseinek bemutatására, ami nyilvánvalóan feltételezi mindezek megismerését.

Nyilvánvalóan adódik a regisztrált civil szervezetek, formalizált helyi aktivitások összegzése. A bejegyzett egyesületek, alapítványok, klubok igen fontosak, és akár legfőbb motorjai, tényleges működtetői is lehetnek nem csak a helyi szolgáltatásoknak, programoknak, de akár magának az IKSZT intézményének is. A cégbíróságon bejegyzett illetve helyi intézményekben működő csoportok számbavétele szükséges, de nem elégséges.

Vannak-e olyan érdekcsoportok, lelkes önkéntesek, akik nem hoztak létre szervezetet, de fontosak a település életében. Ilyenek lehetnek pl. azok a körök, akikre mindig lehet számítani, ha rendezvényt kell szervezni, a szülők közül azokra, akik gyakran kísérik a gyerekeket iskolai programokra, vagy vállalják a kerítés festését. De lehetnek ők azok a nyugdíjasok is, akikről mindenki tudja, hogy néha beengedik a kertjükbe a szomszéd gyerekeket cseresznyét szedni, vagy az a kocsmáros akár, aki minden tanévzárón meghívja az összes gyereket egy ingyen fagyira. Ezek a példák mutatják, hogy ezt a fejezetet nem lehet pályázatíró céggel megíratni. Nem is érdemes. Nagyon fontos, hogy ezt gondolják végig az IKSZT helyi kezdeményezői, és ez az a pont, ahol, ha máshol és másként még nem tették, el lehet, és fontos elkezdeni a közös gondolkodást a helyiekkel, akik remélhetőleg majdan az IKSZT használói és alakítói lesznek.

Összegzésként tehát: szükséges a település lakói által, illetve a településen zajló közösségi, helyi társadalmat érintő programok, a helyi közösségek fő jellemzőinek elmélyült feltárása és bemutatása.

Közösségi felmérés

Hogyan fogjunk hozzá?

Lépésjavaslatok – végiggondolandó kérdések, közösségi tervezés elindításához.

1. A felhívás kivonatos összefoglalója után a teljes pályázati kiírás figyelmes elolvasása, elemzése önmagunk számára.
2. Annak feltárása, összefoglalása, hogy van-e helyben közösségi akarat egy ilyen vállalkozásra. Tapasztalataink szerint ez a legfontosabb feltétel, ha ez létezik, a többi általában megteremthető. Ha nincs elszántság az ügy mellett és passzívak az emberek, akkor sokkal időigényesebb és bizonytalanabb kimenetelű lehet a vállalt tevékenység. Az érintettek aktivizálása és bevonása bár nélkülözhetetlen eleme az eredeti tervünknek, mégis sokkal több energiát kell erre fordítanunk, mint azt kezdetben gondolnánk. Ez a 0. feltétel az eredeti feladatunk elvégzéséhez.
3. Csapat- és kapcsolatépítés

• Ki – kik szeretnének részt venni a tervezésben? Kikre lehet a településen, a környezetben számítani, kiket érdemes bevonni, aktivizálni, hogyan? Mennyien vannak? Kiknek vannak tervezési tapasztalatai, jó kapcsolatai? Kik azok, akik hivatalból érintettek? Lokálpatrióták, ismert helyi aktivisták felkutatása. Hogy lehet velük kapcsolatba lépni (újsághirdetés, szórólap, hirdetőtáblák stb.)?
• Várható tipikus feladatok: Szervezés, tájékoztatás, koordinálás, tárgyalás, szükségletfelmérés, interjúzás, kérdőívezés, adatfeldolgozás.
• Kapcsolatépítés az Önkormányzatokkal, intézményekkel, esetleg helyi nonprofit szervezetekkel.
• A komplex térségi tervezés gondolatának, tartalmának, valamint végrehajtásának megismertetése a helyi közvéleménnyel.

1. Milyen legyen a működtetés szervezeti kerete?

• Kistérségi munkacsoportok tagsága és működési feltételei? Létezik már a szükséges szervezet, vagy most fogják megalakítani? Léteznek civil szerveződések a helyi kezdeményezésekért?
• Hajlandóak-e rendszeresen (naponta, hetente) több órányi önkéntes munkát végezni a tervezési folyamatért a jövőjükért? A lakosság rendelkezik-e korábbi gyakorlattal valamilyen önkéntes munkában?
• Ki vezeti és szervezi a csapatépítést és a tervezést? A feladatok és felelősségek számbavétele, szerepek meghatározása. Önkéntesek és/vagy alkalmazottak dolgoznak majd?

1. Kiknek szól a program?

• A célcsoport, a tervezett és lehetséges haszonélvezői kör meghatározása.
• Milyen szükségletei vannak az adott célcsoportnak, közösségnek, intézményeknek, akiknek tervezünk?
• Milyen más helyi, kistérségi tervezések indultak már el?

1. Programépítés

• Milyen arculatú programot, tervezési folyamatot képzelnek? Milyen értékek és alapelvek jellemzik várhatóan a folyamatot és az együttműködést?
• A kistérségi és a települési munkacsoportok eltérő módon szerveződhetnek és más-más tulajdonságokkal bírhatnak, de meg kell határozni az egész folyamatra jellemző sajátosságokat, amelyek mindenkire kötelező érvényűek.

1. Mekkora a szellemi és egyéb kapacitásuk?

• Ki mit tud? Milyen feladatokhoz rendelkezünk megfelelő tudással és képességgel? Hol vannak hiányosságok? Képzések által megszerezhető hiányosságokról van szó vagy profi segítőre van szükségünk?
• Lehetséges források, támogatók, partnerek, háttérintézmény számbavétele.

1. Hol vannak a stratégiai központok?

• Van-e jól hozzáférhető tér a kistérségi és a települési tervezéshez?
• Mindenki számára elfogadható és megközelíthető helyet kell találni a munka bonyolításához, megfelelő infrastruktúrával. (Terem a zavartalan munkához, elegendő hely a közösségi munkához és a tárgyi feltételekhez, Internet, számítógép, nyomtató, fénymásoló stb.)

1. Milyen költségei várhatók a tervezésnek?

• Az elindításhoz, eszközök beszerzéséhez szükséges költségek;
• Működtetés: anyag, dologi, szolgáltatások, kommunikációs, személyi kiadások;
• Milyen számítható forrásaik vannak, mi hiányzik, amit tervezéssel, szervezéssel elő kellene teremteni?

A közösségi részvételen alapuló tervezés folyamata<ref name="ftn1">Forrás: Pannon Fejlesztő KFT. Farkas Éva: Módszertani segédlet a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség komplex fejlesztési tervének elkészítéséhez, 2008. február 20.</ref>

• A helyi fejlesztő bizottság (munkacsoport) megalakulása
• A tervezési folyamat megszervezése, tervezése – tájékozódás a programról, potenciális partnerek feltérképezése
• Nyilvánosság- és közösségépítés – tájékoztatás és bevonás
• Helyi társadalmi jövőképalkotás – átfogó és elérendő célok meghatározása
• Közösségi helyzetfeltárás és elemzés
• Stratégiai tervezés – projektek tervezése, program összeállítása
• Szükséges dokumentumok és a pályázat elkészítése, majd benyújtása
• Végrehajtás folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel, esetleges korrekcióval

Ebben a részben röviden vázoljuk, mit jelent a közösségfelmérés, mire és mikor használható.<ref name="ftn2">^{Forrás: Parola 1993/6.}</ref> A demokráciát tanuló magyar társadalomban, az erősödő civil társadalomban is egyre nagyobb szerepet kap a lakossági részvétel és a nagyobb közösséget érintő tervekhez szükséges lakossági támogatottság. A közjó gyarapítására alakult helyi csoportok nemegyszer bizonytalanok: ha ezt csináljuk, mit szólnak hozzá a többiek? Vajon egyetértenek-e velünk a környezetünkben élők, mellénk állnak-e? Vagy támadások kereszttüzébe kerülünk? Mit szól majd a helyi hatalom (mely ma még mindig hatalom inkább, mint közszolgálati szervezet)? Nem bukunk-e bele? Lesznek-e segítőink?

Felmerül tehát a tágabb közösség bevonásának, véleménye megismerésének, a teljes közösség aktivizálásának szükségessége. E folyamatnak eredményes módszere a közösségfelmérés, mellyel a település egy aktív csoportja keresi fel szomszédait a saját maguk által összeállított kérdőívvel. A kérdőív a kezdeményező csoport által fontosnak tartott helyi témákban keresi a véleményeket, javaslatokat, közreműködői felajánlásokat, ajánlott szakembereket, stb.

A helyi csoport így érintetté-érdekeltté, sőt közreműködővé tesz valamennyi helybenlakót közös problémáik megoldásában.

A közösségfelmérés jól alkalmazható módszer pl. a településrendezési tervek készítésénél is. Tervezési szakemberek jól ismerik a lakosság bevonásának szükségességét, hiszen a nyugati várostervezés már régóta ekként működik. Ismerik, de csak elvétve tudják alkalmazni, mert humán segítők híján ritkán találkoznak olyan megrendelővel, akinek fontos a helyi lakosok bevonása.

Mi a közösségfelmérés?

A közösségfelmérés alapjában egyszerű kérdőíves felmérés, amelynek kapcsán a településen élők egy csoportja a helyi lakosok véleményét kéri a község ügyeiben. A felmérés első lépése lehet annak a folyamatnak, amelyben a település lakói közül mind többen bekapcsolódnak társadalmi és fizikai környezetük alakításába. A középpontban az önsegítés áll. Már maga a felmérés alkalmas a közösségek összekovácsolására, az együttműködés és az összetartozás érzésének erősítésére.

A helyi politika irányítása a szolgáltatások fenntartása a helyi hatóságok dolga. A fejlesztéshez nyilvános konzultációkra van szükség. A felmérés elvégzése nélkül egy faluközösség hátrányos helyzetben érezheti magát a konzultációkon, kivált fontos kérdésekben. Egy jól működő és a megfelelő válaszokat produkáló felmérési rendszer segítségével lehetővé válik a megfelelő helyi politika és a mindenkit kielégítő szolgáltatási szisztéma kialakítása. Ami talán a legfontosabb, a felmérés nem végtermék, hanem munkaeszköz. A végtermék az egészséges, életerős, növekvő közösség, amelyikben a polgárok résen vannak saját szükségleteikkel és lehetőségeikkel kapcsolatban és cselekvőek egy olyan közösség építésében, amilyent szeretnének.

Ki csinálhatja?

Nem léteznek kizárólagos szabályok. A község egy öntevékeny közössége együttműködve az önkormányzattal, egy falu lakossága vagy egy intézmény, akár érdeklődő egyének csoportja is kezdeményezheti. Induláskor szükség van a célok meghatározására, amely elősegíti a zökkenőmentesebb és avatottabb munkavégzést.

A kezdeti megbeszélésekre érdemes meghívni olyan közösségfejlesztő szakembereket, akik nemcsak a módszert ismerik jól, hanem abban is segítséget adnak, hogy a felmérés ne öncélú legyen, hanem egy cselekvési folyamat szerves részeként előmozdítsa a lakosság széleskörű bevonását a településfejlesztő munkába.

A munka elkezdése előtt javasoljuk átgondolni:

1. Elérhetők-e már a szükséges adatok valamilyen használható formában? Ha igen, az időt, a pénzt és az energiát érdemesebb egy, a meglévő feltételeket javító akció-programra fordítani.
2. A felmérés nem helyettesítheti az akciót! A mindenki által ismert problémákkal kapcsolatos felmérés gyakran csak az idő húzására való. Az emberek néha azért választják a felmérést, hogy késleltessék vagy elkerüljék a cselekvést. A felmérésnek minél több helyi erőforrást kell feltárni, és ezzel továbbvinni a kérdezőket és a megkérdezetteket a cselekvés felé, de egy kimerítő felmérés oly sok időt és energiát vehet el, hogy alig marad energia valamit is kezdeni az eredményekkel.
3. A közösség felmérése nem jelentheti a munka végét. A közösségről való tudás csak akkor értékes, ha használják is, mégpedig olyan cselekvésekben amelyek a közösségi jobbulás felé vezethetnek.

Hogyan csináljuk?

A továbbiakban a felmérési folyamat öt különböző fázisának megtervezéséhez és végrehajtásához adunk tanácsokat röviden az általunk legfontosabb elemekre szorítkozva

Az öt fázis a következő:

1. Tervezés

Talán az egyik legnehezebb feladat a tervezés során a nyilvánosság megszervezése. Ahhoz, hogy a felmérés hatékony lehessen, arra van szükség, hogy a lehető legtöbb egyén és háztartás vegyen részt benne.

Az odaszánt idő és erőfeszítés gyümölcse, hogy az emberek jobban megértik a felmérés céljait és jelentőségét, számítanak a kérdőívek érkezésére, ennélfogva készségesebbek lesznek a válaszadásban és gondoskodnak az ívek biztos visszajutatásáról.

1. A kérdőív megalkotása

A legjobb az, ha ezt a közösségben különböző érdekeket képviselő egyének kis csoportja végzi el. Minden jó szándék ellenére szinte lehetetlen az elfogultság és a hibák teljes kiküszöbölése. Ez a módszer azonban segít kiszűrni az előítélteket és biztosítja, hogy a lehető legtöbb fontos kérdés felmerüljön a felmérés folyamán. így például a tervezésben részt vevők kiválasztásakor gondolhatunk a település régi és új lakosaira, a fiatalokra és az idősekre, az önkormányzatra, az egyház képviselőjére, a helyi boltosra, a helyi kulturális szervezetek képviselőire és a hagyományőrző szervezetekre.

1. A felmérés elvégzése (adatfelvétel)

A legreprezentatívabb felmérés a közösség teljességét érinti. Hazánkban a települések mintegy kétharmadában a lakosság 2000 fő alatt van. Ezeken a helyeken javasoljuk a teljes lakosság megkérdezését. A nagyobb lélekszámú településeken véleményünk szerint nem a település egészén mintavétellel, hanem kisebb szerves egységeken - szomszédságokon - érdemes a közösségfelmérést elvégezni, ez ugyanis mind a szervezők, mind pedig az ott élők számára érzékelhető és átlátható.

1. Az eredmények elemzése és közzététele:

A feldolgozás többnyire a válaszok egyszerű összesítését és a számarányok kiszámítását jelenti. A kezünkbe kerülő anyagokkal azonban nagyon sokféle statisztikai kalkulációt végezhetünk.Az elemzés utáni következő lépés az eredmények közzététele minél átfogóbb és minél professzionálisabb módon.

Az eredmények ismertetésének kidolgozottabb módjai érthetőbbé teszik azokat. Pl. táblázatot készíthetünk, hogy az olvasó egy pillantással megtalálja az őt érdeklő információt. A felmérés befejezése után az eredményeket a település lakosaival is meg kell ismertetni. A felmérőknek mindent meg kell tennie ahhoz, hogy a felmérésről szóló összefoglalás az emberek számára elérhetővé váljon.

Nyilvánvalóan szükség lesz annak megbeszélésére, hogy a feltárt problémák milyen úton oldhatók meg a legjobban.

1. Az eredmények felhasználása:

A felmérés elvégzésével felfedezzük a település sok előnyös vonását éppúgy, mint (remélhetőleg) számos problémáját; tudjuk azt is, hogyan éreznek az emberek fizikai és szociális környezetük jövőbeli fejlesztése iránt.

A problémák azonosítása utáni szükséges lépés a megoldások keresése. A legeredményesebb út a különféle önsegítő csoportok, projektek támogatása. Természetesen a közösség nem lesz képes minden ezzel kapcsolatos elvárásnak saját forrásaiból megfelelni, de nagyon sokat lehet és kell tenni helyi szinten. Külső segítségforrások mind tanácsok, mind anyagi eszközök formájában rendelkezésre állhatnak, de a munka elvégzéséért maga a falu vállal felelősséget. A felmérés végeztével szakemberektől is érdemes tanácsot kérni az eredmények felhasználásával, és az arra épülő akciók, folyamatok tervezésével, követésével kapcsolatban is.

Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?<ref name="ftn3">Forrás: Parola 1997/ 2-3.</ref>

Miért van szükség tagokra?

Minél többen vagyunk,

• annál többet tudunk végezni;
• annál jobban tudatosítja a csoport az embereket érdeklő és érintő kérdéseket;
• annál reprezentatívabbak vagyunk;
• annál erősebb lesz a csoport a közös cselekvéshez.

Mit kell átgondolni egy tagtoborzó kampány előtt?

• Ki akar majd belépni a csoportba?
• Mekkora földrajzi területről akarunk toborozni?
• Mennyire formális tagságot akarunk?
• Mik is a csoport céljai:

• minél több embert bevonni egy-egy kérdés megvitatásába?
• egy földrajzi terület érdekeit képviselni?
• egy embercsoport érdekeit képviselni?
• egy adott probléma megoldásáért harcolni?
• egy projektet véghezvinni vagy egy szolgáltatást beindítani?
• kampányt indítani egy adott kérdésről egy nagyobb területen, akár az egész kistérségben?

Az első összejövetel

• Hirdessük meg!
• Szóljunk személyesen is a lehető legtöbb embernek!
• A tagtoborzás folyamatos dolog: nem csak az első alkalomra korlátozódik, nem lesz
• még ott mindenki, legyen folytatása.

Formális/informális tagsági viszony

A formális tagság:

• tagsági kártyával és tagdíjfizetési kötelezettséggel jár,
• erős kötődést jelent,
• kicsi, de biztos pénzforrás – indulásnál fontos,
• bejegyzéshez, pályázáshoz szükséges,
• taszíthat olyan embereket, akik csak alkalmilag szeretnének vagy tudnának segíteni,
• rendszeres nyilvántartási munkával jár.

Gyakori gond, hogy a cselekvő mag haragszik a többiekre, hogy nem dolgoznak, pedig azok csak nem tudnak részt kérni a munkából. Fontos tudatosítani, hogy a saját viselkedésünk hogyan gátolhat meg dolgokat. A szervezet növekedésével új tagok jönnek, s ezek nem nagyon értik azt, amit a régiek elindítottak. Legyen kialakult gyakorlata annak, hogy mit csinálunk az új tagokkal. Előfordul, hogy nem igazán tudják csoportok befogadni az új belépőket, oda se mennek hozzájuk, nem foglalkoznak velük. Van-e a csoportunkban valaki, akinek a feladata az új emberekkel való foglalkozás?

Toborzómunka

• Sikere attól függ, mennyire tudjuk eljuttatni üzenetünket az emberekhez, és milyen bekapcsolódást kínálunk nekik. Ügyeljünk a pontos, világos, közérthető fogalmazásra.
• Gyűléseinkre és bármilyen nyilvános összejövetelre vigyünk szórólapokat, hírlevele ket magunkról. Legyen egy asztal, ahol akár azonnal is be lehet lépni.
• Legyen egy biztos emberünk, címmel, telefonnal, akit könnyű elérni.
• A fesztiválokat, ünnepeket, bálokat stb. ne csak pénzszerzésre, hanem tagtoborzásra is használjuk.
• Legyünk „láthatóak”, szerepeljünk: szervezzünk utcai gyűléseket, legyünk jelen egy információs standdal a vásárokon, készítsünk területünk problémáiról egy videofilmet.
• Derítsük ki, hogyan vélekednek kívülállók a csoportról: sokszor nagyon homogénnek hisznek bennünket, és ez taszít („csak fiatalok”, „csak vallásos emberek”, stb.)

A tagok megtartása

• Sokszor előfordul, hogy a nagy kezdőlétszám hamarosan leapad.
• Tartsuk a kapcsolatot a tagokkal.
• Ismerjük meg motivációjukat és elvárásaikat.
• Tartsunk rendszeres összejöveteleket, segítsük a tagokat hálózatok kialakításában,
• kapcsolatok kiépítésében.
• Hasznos lehet egy hírlevél – de ne felejtsük, hogy ez egyirányú kommunikáció.
• A legjobb módszer a személyes kapcsolattartás.
• A lehető legtöbb feladatot osszuk meg a tagsággal.

Ne engedjük, hogy a lelkesedés lelohadjon: ha pl. tervünk külső okok miatt halasztódik, addig is keressünk és javasoljunk más tevékenységet: tehát a hosszú távú, nagy terveink mellett mindig legyenek kisebb, rövid távon is sikerélményt kínáló céljaink.

Figyeljünk oda a munkamódszerre: bármilyen sok munkát végezzen is egy kis munkacsoport, ha nem konzultál a tagokkal és nem ad információt, a tagok elveszítik az érdeklődésüket.

Tisztázzuk, hogyan lehet valaki egyszerű tagból aktív tag. Előfordulhat, hogy egyesek kisajátítják a munkát, nem engednek hozzá másokat.

Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?<ref name="ftn4">Forrás: Parola 1996/4.</ref>

Hiába fontos a cél, hiába választjuk meg jól a témát a gyűléshez, ha az eredményt lerontja vagy a rossz szervezés vagy a gyenge levezetés, ami sokszor előfordul helyi kezdeményezések esetében.

A szervezés és levezetés legfőbb szabályai a következők:

Előre gondolkodás

• Tisztán kell előre látnunk.
• Miért tartunk gyűlést;
• Kire irányul, kit akarunk megcélozni;
• Mit akarunk elérni
• Mi a cél?
• A legfontosabb problémák felderítése?
• Cselekvési terv kialakítása és jóváhagyása?
• Kampány beindítása, tudatosság fokozása?
• Helyi önkormányzat, más szervezetek képviselőinek bevonása?
• Éves közgyűlés? stb.

A hely megválasztása

• Terem mérete (ne legyen sem túl nagy, sem túl kicsi)
• Vendéglátó-ipari egységben levő terem veszélye (italfogyasztás, „kibemászkálás”)
• Fél órával hosszabb időre foglaljuk le a termet, hogy maradjon idő beszélgetni, és nem jó, ha „kidobnak”

Az időpont megválasztása

• Egybeesések elkerülése (népszerű TV-sorozat, helyi események, hagyományos ünnepek, önkormányzati ülés)
• Megfelelő kezdési időpont (nem korai, nem kései)
• Péntek este és hétvége elkerülése

Előkészítés és szervezés

• A gyűlés meghirdetése

• szórólap minden tagnak / minden lakásba,
• helyi újságokban, médiában.

• A meghirdetés időzítése (5–7 nappal az eseményt megelőzően).
• A levezető személyének megválasztása

• iránta megnyilvánuló bizalom
• jártasság ülések levezetésében
• érthető, hangos beszéd
• humorérzék

• A levezető feladatai

• az ülés megnyitása,
• a cél ismertetése,
• a hozzászólók bemutatása,
• a feltett kérdésekre a válaszadók felkérése,
• a beszédek hosszúságának ellenőrzése,
• a szó megadása a élénkebbeknek is,
• az ülés folyamatának mederben tartása,
• a konfliktusok kibontakozásának megállítása,
• az ülés összegezése és bezárása.

• Egyéb szónokokra vonatkozó szabályok:

• csak az üljön az elülső asztalnál, akinek valóban szerepe van
• nem feltétlenül kell a pódiumot használni, lehet informálisan is üldögélni
• tanácsadók, hivatalnokok, külső meghívottak oldalt üljenek
• mikrofont csak akkor használjunk, ha elengedhetetlen (a hangerő hatalma + a technika ördöge)

• Az előkészítő ülés szervezése: egyéb írásos anyagok készítése, az üléseken való elhelyezése.

Az ülés levezetése és ellenőrzése

• A termet időben nyittassuk ki, helyezzünk ki egyéb anyagokat, szórólapokat nézegetni.
• A gyűlés kezdeti szakasza:

• a figyelem erősségének kihasználása,
• a célok pontos elmagyarázása.

• A gyűlés középső szakasza:

• a káoszt el kell kerülni,
• minden kérdés jusson el az elnökséghez,
• minden szó hallható legyen mindenkinek,
• az elől ülő, előre beszélő emberek szavait ismételjük meg,
• a felmerülő egyéni ügyeket utóbb személyesen beszéljük meg,
• vegyük figyelembe a hallgatóság soraiból érkező javaslatokat,
• ne engedjük eluralkodni a szaktanácsadókat – ez a mi gyűlésünk. (Győződjünk meg arról, hogy azt fogják mondani, amit elvárunk tőlük.)
• láttassuk saját lelkesedésünket és meggyőződésünket,
• figyeljünk az érdeklődés csökkenésére utaló jelekre (másfél-két óráig tart a figyelem) jó a vizuális segédanyag (film stb.) de ne túl sokat!

• A gyűlés vége:

• össze kell foglalni, átismételni a legfontosabb pontokat és a leendő lépéseket,
• ha az emberek már kezdenek elszállingózni, addig térjünk rá az összefoglalóra, amíg még sokan vannak, a „csúcson” fejezzük be, és ne a leszálló szakaszban,
• álljunk az ülés után a korábban szólni nem merők rendelkezésére. (Legyen világos, hogy az ülés után hol lehet információt szerezni.)
• ha szükséges, állapodjunk meg a következő ülés tervezett időpontjában,
• állapodjunk meg abban, ki ad hírt a sajtónak.

A gyűlés után

• Értékelés: jól ment a gyűlés? Miért nem ment jól? (Világos célok hiánya, rossz meghirdetés, rossz szervezés, túl sok kérdés megvitatása, rossz levezetés stb.)
• Legközelebbi hírlevelünkben adjunk hírt a gyűlésről.

Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése

Ifjúságfejlesztési feladatok

Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet(ek) megvalósulását, valamint a helyi szükségletek felmérését követően köteles az alábbi szolgáltatásokat korlátozás- és térítésmentesen nyújtani: ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása, ifjúsági információs pult működtetése.

Az ügyfél köteles havonta legalább egy alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.

Ifjúsági közösségi programok szervezése

Szerző: Vass Andrea

Ifjúsági közösségi program alatt értünk minden olyan programot, rendezvényt, melynek elsődleges célcsoportját a fiatalok csoportjai képezik, ami szolgálja szabadidő-eltöltésüket, társadalmi beilleszkedésüket, egyéni és szociális kompetenciafejlesztésüket. Ilyetén tulajdonképp a diszkótól a focimeccsen át az ifjúsági fesztiválokig a lehetőségek tárháza rendkívül széles. Azonban a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. § (8) pontja megnevezi az elvárt rendezvény, illetve programtípusokat.

Az ifjúsági közösségi programszerezés célja elsődlegesen a tanórán kívüli hasznos szabadidő-eltöltés biztosítása, a fiatalok közösségeinek erősítése, továbbá a csellengő gyermekek és fiatalok számának csökkentése.

A szolgáltatás célcsoportját a 12-29 éves korosztály képezi, amely meglehetősen tág célcsoport, nem beszélve arról, hogy ezalatt nemcsak a településen élő, hanem az itt tanuló, illetve a térségben élő fiatalokat is értjük, érthetjük, az adott program jellegétől, céljától függően. Jellemző, hogy az adott célcsoport nem homogén, azaz adott esetben a szolgáltatás nem a teljes célcsoportra lesz vonatkoztatható. Pl. egy gyermeknap nem feltétlenül érinti a 14-29 éves korosztályt, ugyanakkor miután a célcsoport egy részét igen, természetesen szerepeltethető ifjúsági közösségi programként.

A szolgáltatás tartalma

Értelmezésünkben évente 12 alkalommal a fenti felsorolásból szabadon választható rendezvények, programok szervezése által teljesül a kötelezően vállalt feladat.

A programszolgáltatás tekintetében megkülönböztethetünk egynapos és többnapos programokat.

Az egynapos programszolgáltatás esetében sokfajta rendezvényt ismerhetünk. (Egynapos fesztiválok, sportesemények, vetélkedők, játszóházak stb.) Jellemzőjük, hogy általában az egyéni részvételre építenek, de vannak olyanok is, melyek kifejezetten adott csoportok és közösségek számára szerveződnek. Ezek a rendezvények lehetőségek adnak a társas interakciókra, kapcsolatteremtésre, kommunikációra, tehát a szocializációs színhelyévé is válhatnak. Érdemes tehát egy-egy program szervezésénél figyelembe venni annak hosszú távú hatásait is, mind a közösségépítés, mind az ismeretelsajátítás, mind a szocializáció szempontjából.

Az egynapos programok céljai tehát a szabadidő eltöltésen túl a következők lehetnek:

• elősegíti a korosztályon belüli, és a korosztályok közti kapcsolatteremtést
• változatos kínálatot jelent a hasznos szabadidő eltöltésben
• kulturális élményt, új ismeretet, értéket közvetít
• teret ad az önkifejezésre
• hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, a szemléletformálódáshoz.

A többnapos programszolgáltatás célja lehet a szórakoztatás (pl. fesztivál), a rekreáció (pl. túra, tábor), az ismeretszerzés (pl. látóút, tematikus tábor). Ma az ifjúsági szórakoztatást célzó fesztiválok virágkorukat élik (pl.: Volt, Hegyalja; Sziget Fesztiválok). Érdekes azonban megfigyelni, hogy bár elsődleges céljuk a szórakoztatás, mégis egyre inkább bevonzzák ezek a fesztiválok is az ismeretátadást, prevenciót, készségfejlesztést. (pl.: emberjogi sátor, kézműves sátor, szűrővizsgálatok).

A másik jól elkülönülő típus a valamely szocializációs, ismeretátadási vagy nevelési célból szervezett tábor. Ezeket a pedagógia és a közösségfejlesztés eszközrendszere fémjelzi elsősorban, míg az előbbit az élményszerzés.

A tartalom is jól tipizálható, hiszen a táborokban szinte minden esetben egy jól felépített, tematizált program várja a résztvevőket, míg a fesztiválok egy eseményláncolatba való bekapcsolódást kínálnak a látogatóknak.

A fentiekből az derül ki, hogy bármely típusú többnapos program szervezésére vállalkozunk, célszerű pontosan meghatározni annak célját, felépítését, módszereit és eszközeit. Mindvégig tisztába kell lennünk azzal, hogy egy-egy többnapos rendezvény nemcsak az egyéni kapcsolatok kialakítására alkalmas, hanem a közösségépítésre is, ezért fontosak a jól megválasztott módszerek, a csapatépítő elemek, a szabadidős és a „kötött program” elemek megfelelő aránya. Emellett a tábor típusú rendezvényeknél érdemes figyelni arra – még ha az szórakoztatási célú is – hogy ismereteket adjon át, illetve lehetőséget nyújtson a közösségfejlesztésre.

Fontos megjegyezni, hogy legyen szó egy estés programról, vagy egy hetes táborról, a szolgáltatás tekintetében mindegyik egynek számít, azaz az egy hetes tábor nem elszámolható 5 programként.

Minden esetben tekintettel kell lennünk arra, hogy az IKSZT kötelező feladatellátása szerint csak a 12-29 éves korosztály részvételével megvalósuló program jelent ifjúsági közösségi programot, azaz azokat a rendezvényeket, eseményeket, melyeken a fiatalok is részt vesznek, de a teljes lakosság számára nyitottak (pl.: Falunap, Szüreti Mulatság, stb.) nem soroljuk ide.

Nem elvárás az érintett korosztály egészének bevonása minden rendezvénybe, lévén, hogy adott programok jellege is eltérő, de 1 fő résztvevő jelenlétével lebonyolított program nem minősül közösségi programnak. A résztvevők számát tekintve minimum 4 fő határozható meg legkisebb egységként. Azonban az IKSZT munkatársainak folyamatosan törekedni kell a résztvevők számának növekedésére. Vannak programtípusok, melyek elve nem optimálisan nagy létszámú résztvevővel (pl. tréningek esetén a 12-15 fős csoportlétszám kezelhető jól), de pl. fesztivál jellegű rendezvényeken minimum 25 fő részvétele elvárható.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szolgáltatási tér az adott szolgáltatás esetében nem pontosan meghatározható. Az IKSZT minden olyan tere, amely a célcsoport közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, a gyermek- és az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosítja szolgáltatási térnek minősül. Az IKSZT komplex jellegéből adódóan célszerű, hogy az ifjúsági közösségi programoknak ne önálló tere legyen, sokkal inkább adott program jellegéhez igazodóan használhassa a különböző jellegű és berendezésű tereket. Pl. adott esetben egy műhelymunkához elég egy 10 m² alapterületű irodahelyiség, míg egy vetélkedő lebonyolításához szükséges egy min. 30 m² alapterületű közösségi tér, de a sportrendezvények, fesztiválok lebonyolításának helyszíne valószínűleg az IKSZT épületén kívülre esik.

Eszközigény tekintetében szinte ugyanezt mondhatjuk el. Nincsenek kifejezetten olyan eszközök, amelyek kötelezőek a feladat ellátásához. A programok jellege határozza meg a szükséges infrastruktúrát, ezért már a tervezés során célszerű átgondolni, hogy mely eseményekhez, programokhoz mire van szükség. Az IKSZT berendezési tárgyai, technikai felszerelései mind lehetnek adott programok kellékei, és előfordulhat az is, hogy egyes rendezvények pluszigényeket vetnek fel, pl.: a játszóházak, művészeti rendezvények, sportesemények eszközei.

Adat- és ismeretforrások

A feladat ellátásában segítséget nyújthat a Nemzeti Ifjúsági Információs Adatbázis, a NIIDA (http://www.mobilitas.hu/niida), melynek projektgyűjtemény tárában ötleteket, jól bevált módszereket találhatunk az elméleti tudás mellett. Az ismeretelsajátításban hasznos az úgynevezett Ifjúsági Kapcsos Könyv, melyet a http://www.mobilitas.hu/kapcsos oldalról tölthetünk le, továbbá az Új Ifjúsági Szemle Könyvek sorozatban megjelent „Ifjúságügy: ifjúsági munka, ifjúsági szakma” című könyv.

Mindemellett szakmai konzultációs partnerek lehetnek a MOBILITÁS Regionális Ifjúsági Szolgáltatató Irodái, illetve a megyeszékhelyeken működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák.

Lépésről lépésre

Mint az ifjúsági munka során mindig, itt is elsődleges kérdés, hogy nekik, vagy velük együtt? A szolgáltatás elvárásrendszerében szerepel a fiatalok aktív részétele, ezért (is) fontos, hogy már a programok tervezésébe bevonjuk az adott korosztály képviselőit. Célszerű tehát az IKSZT munkatervének ezen alfejezetét olyan műhelymunkában meghatározni, amelybe bevonódnak a célcsoport tagjai. (Természetesen ez a műhelymunka is ifjúsági közösségi programnak minősül.) Az egyes programok tervezésekor fontos meghatározni a program helyiség, eszköz és humán erőforrás igényét, hiszen könnyen előfordulhat ütközés más szolgáltatásokkal. A munkaterv megvalósításakor célszerű, egyes elemek kivitelezését külön megtervezni, különös tekintettel a fiatalok bevonására, és a feladatelosztásra.

A munkaterv készítésekor alapelv kell, hogy legyen a korosztályi sajátosságok szem előtt tartása, továbbá a célcsoport igényinek, elvárásainak figyelembe vétele, továbbá a lehetőségeink meghatározása a rendelet szakmai elvárásainak és a helyi sajátosságoknak tükrében.

Célszerű változatos elemeket alkalmazni a munkatervben, hogy minden a célcsoportba tartozó közösség találjon számára vonzó rendezvényt.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A szolgáltatás dokumentálásának tekintetében a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 8. § 7. pontja irányadó:

a ) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

ba) a közösségi program megnevezését,

bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti jelenléti ív aláírását az ügyfél nem teheti az adott közösségi programon való részvétel feltételévé, és a jelenléti ívet alá nem író személyeket a közösségi programon való részvételből nem zárhatja ki.”

A szolgáltatás „számon kérhető” kimenete tehát :

• 1 db éves, Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal egyeztetett fejlesztési terv, mely tartalmazza a program nevét, besorolását, tervezett dátumát, helyszínét, a résztvevők létszámát. A fejlesztési terv az igényekhez és szükségletek igazítva módosítható.
• Minimum 12 darab önkéntesen aláírt jelenléti ív, mely tartalmazza a program nevét, időpontját, helyszínét, továbbá a jelenlévők nevét, aláírását és életkorát. Nagyrendezvények, fesztiválok esetén az önkéntesek és a szervezők által aláírt jelenléti ívet kell csatolni
• Minimum 12 darab rövid leírás a program tartalmáról, mely tartalmazza a program nevét, időpontját, besorolását, a résztvevők számát, valamint a megvalósításhoz kapcsolódó szerződéseket, megállapodásokat és számviteli bizonylatokat.
• Minimum 24 darab dátummal ellátott fotó a rendezvényről.
• A munkatársak jelenléti íve.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A fejlesztési terv egésze és az egyes programok külön-külön csak akkor eredményesek, ha azok a helyi fiatalok érdekeit szolgálják. Tehát – bár a támogató elvárásai pontosan megfogalmazottak – fontos számba venni a célcsoport szükségleteit, igényeit, és azokhoz mérten tervezni az eredményességet. Esetünkben a program eredményességét nem az aláírt jelenléti ívek, vagy elkészített fotók száma garantálja, hanem a résztvevők visszajelzései, a programok helyi megítélése, továbbá az, hogy adott esemény elősegíti-e a résztevők személyes és közösségi kompetenciafejlesztését, lokális közéletben való részvételük erősödését, közösségeik létrejöttét. Ennek tervezése a fejlesztési tervben kell, hogy helyet kapjon.

Célszerű a célcsoport tagjainak bevonása az eredmények meghatározásába, de érdemes a szakmai partnerek véleményének figyelembe vétele is, különös tekintettel az Ifjúsági Szakmai Módszertani Központra.

Az eredményesség biztosítása két szinten érvényesül. Részben a célcsoport bevonása a tervezésbe és lebonyolításba elősegíti a résztevők igényeinek, elvárásainak való megfelelést, másrészt a szakmai felkészültség, és szakmai partnerek bevonása biztosítja az adott program színvonalát.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Szakmai szempontból a program eredményessége, hatásai fontosabbak a fentebb leírt kimenetnél, azonban mérésük is nehezebben meghatározható. Egy program minősége nem kizárólagosan a résztvevők számán, illetve a rendezvény hangulatán, főként a nem a költségvetésén múlik, sokkal meghatározóbb lehet – még akkor is ha rövid távon nem mindig kimutatható –, hogy fejlődtek-e a résztvevők egyéni és közösségi kompetenciái, erősödtek-e a helyi ifjúsági közösségek, vagy jöttek-e létre újak, aktivizálódtak-e eddig inaktív fiatalok, változott-e a korosztály helyi társadalmi megítélése. Természetesen egy-egy program rövid távú hatásait mérhetjük a rendezvény vagy esemény után visszacsatolásként kérdőívvel, illetve személyes beszélgetésekkel, de miután a hatások hosszabb távon érvényesülnek sokkal fontosabb, lehet, ha az éves fejlesztési terv megvalósulása után készítünk egy általános felmérést, különös tekintettel a fent leírtakra. Az IKSZT ifjúsági feladatellátásának szempontjából nemcsak a célzott korosztály aktív tagjainak véleménye lehet fontos, érdemes a teljes helyi társadalom korosztályra vonatkozó nézetének változásait is nyomon követni.

Ötletek, jó gyakorlatok

Az alábbiakban minden, a rendeletben szereplő tevékenység mellé rendeltünk néhány példát, hogy segítsük a fejlesztési terv elkészítését. A tevékenységek felsorolása adott: a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. § (8) pontja egyértelműen meghatározza a választható tevékenységeket. Az alábbiakban ezen tevékenységek magyarázatával és a példákkal igyekszünk árnyalni a lehetőségeket, hogy fejlesztési tervünk minél színesebb lehessen. Fontos megjegyezni, hogy ezen tevékenységek közül kell választani tizenkettőt, de nincs meghatározva, hogy tizenkét félét.

Tevékenység	Példa és magyarázat
Alkotótábor	Ide értjük az iskolaidőn kívüli, valamely hagyományőrző vagy művészeti alkotótevékenység fejlesztését célzó táborokat pl. tánctábor, színjátszó tábor, médiatábor, festőtábor, kézműves tábor.
Diszkó	A diszkó kategória bővíthető további zenés eseményekkel, pl. karaoke est, giccsparty, retro buli, bál, stb. Odafigyelést igényel viszont, hogy a résztvevők túlnyomórészt fiatalok kell legyenek, így a hagyományos települési bálokat (pl.: Szüreti Bál, Anna-bál, stb. nem soroljuk ebbe a kategóriába.
Erdei iskolai programok	Erdei iskolai foglalkozásokat arra akkreditált intézmények szervezhetnek, illetve iskolai oktatás keretében történik, ezért az erdei iskola programok akkor jelennek meg az IKSZT fejlesztési tervében, ha a helyi általános iskolával közösen szervezik a programot, illetve, ha a helyben működő erdei iskola programjában külső partnerként oktatást tart az IKSZT munkatársa (pl.: a település bemutatását) más településről érkező általános iskolás diákoknak.
Ifjúsági fesztivál	Fesztivál jellegű program lehet bármilyen olyan szabadidős tevékenység, mely a helyben élő gyermekek és fiatalok nagy tömegét mozdítja meg, esetleg vonzó lehet a környező települések fiataljai számára is. Jelen pont alatt nemcsak a „nagyfesztiválokat” értjük, hanem például egy Gyermeknapot, vagy Kistérségi ifjúsági Napot esetleg bármely hobbykör köré szerveződő rendezvényt. (Pl. Ifjúsági Táncfesztivál, Tehetségkutató verseny, Zenei Fesztivál, Challenge Day, Európa-nap, stb.)
Ifjúsági klub	Az ifjúsági klub hagyományosan folyamatosan ismétlődő rendszeres tevékenységeket feltételez, azonban egy programnak számít, akkor is, ha évente pl. 12 klubfoglalkozás valósul meg. Ifjúsági klub alatt nemcsak az ifjúság rendszeres összejöveteleit értjük, hanem olyan egyéb klubfoglalkozásokat is, melynek résztvevői fiatalok. (pl.: Szerepjáték klubok, informatikai és multimédiás klubok, LAN-party klubok, színjátszó körök, film és könyvklubok, fotóklubok, kártyaklubok, stb. …)
Ifjúsági tábor	Ifjúsági tábor lehet minden olyan többnapos iskolán kívüli rendezvény, mely nem minősül alkotótábornak, mely a fiatalok egy csoportját célozza, és valamely téma feldolgozását tűzi ki célul. Ilyenek lehet pl.: képzőtáborok, kortárs segítő táborok, ifjúsági közösségfejlesztő táborok, kompetenciafejlesztő táborok, hittantáborok, lovas táborok, nyelvi táborok, stb.
Ifjúsági találkozó	Ifjúsági találkozó lehet minden olyan rendezvény, amely vagy adott területi egységen élő fiatalok, vagy adott érdeklődési kör mentén szerveződő fiatalok számára biztosít szélesebb körű találkozási lehetőséget. Ilyen lehet egy megyei vagy kistérségi Ifjúsági találkozó, vallási, és nemzetiségi ifjúsági találkozók, művészeti találkozók, és társaik. (Pl. Ifjúsági Klubok találkozója, Diákszínjátszók Találkozója, Testvérvárosi Ifjúsági Találkozó, stb.)
Képzés, tanfolyam	Képzés lehet bármilyen egy- vagy többnapos program, amely valamely témában ismeretátadást valósít meg a fiatalok számára. Nemcsak akkreditált szakmai képzéseket értünk ez alatt, ide vesszük a vezetőképzést, pályázatíró képzést, kortárs segítő képzést, nyelvtanfolyamot, számítástechnika oktatást, de akár a KRESZ-oktatást vagy az ismeretterjesztő előadást is, abban az esetben is, ha az IKSZT maga a szervezési feladatokat és a helyszínbiztosítást látja „csak” el, magát az oktatást a szükséges tanúsítványok hiányában nem vállalja fel. Minden képzés, bármennyi is az óraszáma egy programnak minősül.
Kézműves foglalkozások	Kézműves foglalkozások alatt elsősorban a játszóházakra gondolunk, hiszen a hobbyköröket és egyéb alkotótevékenységeket már fentebb más programcsoportba soroltuk. Azonban azok a tevékenységek, melyek egy-egy alkalommal valósulnak meg, fejlesztik a résztvevők kreativitását, és alkotótevékenységre építenek ebbe a tevékenységi körbe is érthetőek.
Kirándulás	Kirándulás lehet szakmai tanulmányút, látó-út, kerékpártúra, vízitúra, fürdőnap, színház-, mozi- és kiállítás-látogatás, városnézés, külföldi tanulmányút és ifjúsági csere, ha azon fiatalok vesznek részt és a program maga a célcsoport érdekeit szolgálja.
Koncert	Koncert kategória alatt a helyi zenei együttesek fellépését éppúgy értjük, mint a koncertlátogatás szervezését, azonban a falunapi sztárvendég fellépését, vagy a templomi orgonahangversenyt nem számítjuk ide. A programelem lényege, hogy a helyi fiatalok részvételével és érdeklődési köre mentén valósuljon meg. Fontos, hogy az IKSZT lehetőséget adjon a helyi amatőr csoportok fellépéseire, bemutatkozására, ezért érdemes törekedni arra, hogy a koncert kategóriába ne a neves együttesek helyi fellépése, vagy a koncertlátogatás kerüljön túlsúlyba.
Műhelymunka (workshop)	Műhelymunka alatt a fiatalok adott, cél érdekében történő együttgondolkodását értjük elsősorban. Műhelymunka lehet egy munkaterv-készítés, egy ifjúsági önkormányzati testületi ülés, egy ifjúsági koncepció tervezése, vagy épp egy program előkészítő és értékelő csoportmunkája.
Művészeti programok	Az előzőekben nem felsorolt alkotó készséget fejlesztő tevékenységeket értjük ez alatt, melyek valamilyen művészeti ág köré csoportosíthatóak. Művészeti program lehet pl.: táncház, fotókiállítás, filmkészítés, versmondó verseny, ide sorolandóak a helyi hagyományos gyermekek fellépésére építő programok is, pl.: anyák napja, mindenki karácsonya, március 15-i fellépés.
Nyári egyetem	Nyári egyetem lehet minden olyan nyári szünidei képzés illetve programsorozat, amely célzott ismeretek átadását szolgálja, pl.: demokrácia és közélet, európai uniós ismeretek, kommunikációs ismeretek, ifjúsági polgármesterek nyári egyetemei, stb. A más szervezetek, pl. főiskolák, egyetemek, településre szervezett nyári egyetemei akkor vehetőek fel a fejlesztési tervünkbe, ha azokon az IKSZT munkatársai képzik a résztvevőket.
Önismereti program	Önismereti program lehet olyan rendezvény vagy klubfoglalkozás, amely a fiatalok önismeretét, illetve személyi kompetenciáit fejleszti. Ide sorolhatjuk az önismereti klubokat, személyiségfejlesztő játékokat és tréningeket, önismereti előadásokat.
Önkéntes programok	Önkéntes program bármely rendezvény, amely a fiatalok önkéntességére épít. Ez lehet egy települési szemétgyűjtő akció, faültetés, köztéri bútorok renoválása, festése, vagy épp az ifjúsági klubhelyiség kifestése. Önkéntes program alatt érthetünk pl. idős emberek segítését háztáji feladatok elvégzésében, vagy épp szabadidős program szervezését a helyi idősek otthonában, de csak akkor az önkéntes tevékenységben nem 1 fő, hanem legalább 4 részt vesz.
Önsegítő csoport	Önsegítő csoportok foglalkozásai alatt, elsősorban a valamely szenvedélybetegségben szenvedő fiatalok csoportfoglalkozásait értjük, pl. Anonim Alkoholisták Klubja stb. de egyes bűnmegelőzési programokat pl. D.A.D.A program helyi rendezvénye is ide sorolandó.
Sportprogramok	Sportprogram minden olyan mozgásos tevékenység, amely a sport általi nevelésre épít, és az aktív szabadidő-eltöltést szolgálja. Sportprogram éppúgy lehet egy települési sportnap, rally-verseny, egy gördeszkás bemutató,, mint egy teremlabdarúgó bajnokság, vagy egy ügyességi vetélkedő. Itt is csupán a résztvevők életkori arányára fontos figyelni.
Szakkör	Szakkörök alatt az iskolarendszeren kívüli, szakkör jellegű tevékenységeket értjük, melyek az IKSZT falai közt valósulnak meg. Gondolhatunk itt kézműves szakköre, sakkszakköre, informatikai szakköre stb.
Tréning	A tréning olyan egy vagy többnapos képzés, amely játékos formában aktív cselekvések segítségével ad át ismereteket. Ilyen lehetnek pl. a szervezetfejlesztő-, kompetenciafejlesztő, önismereti tréningek.
Vetélkedő program	Vetélkedőt rendezhetünk közéleti témákban vagy adott általános és szakmai ismeretekben, de akár ügyességi és sportvetélkedőket is sorolhatunk ezen kategóriákba.

Kapcsolatok

• www.mobilitas.hu: FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat
• http://ifjusag.lap.hu (Ifjúsági irodák, ifjúsági sport, munkavállal és tanulás az EU-ban, ifjúsági újságok, könyvek, drogprevenció, táborok, stb. ….)
• http://www.ifinet.hu (hírek, ajánló, programok, fesztiválok, sport, kultúra, zene)
• http://www.graffiti.hu (online ifjúsági magazin)
• www.gyermekvedelem.linkcenter.hu : (gyermekvédelemmel kapcsolatos információk)

Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése

A 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2. § (1) m pontja szerint:

Az „ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése.”

„Ifjúságfejlesztésnek nevezünk minden olyan irányított folyamatot, amelynek eredményeként a fiatalok, csoportjaik vagy közösségeik az állapotváltozás elérésére irányuló tevékenység megkezdése előtti helyzetükhöz, jellemzőikhez képest pozitív elmozdulást mutatnak a tevékenység folyamatában, illetve annak befejezésekor. A folyamatok tevékenység tartalmukat illetően nagyon sokfélék, és sokszínűek lehetnek.

Egy azonban bizonyos: ha csak esetlegesen, véletlenszerűen alakulnak ki, akkor hatásfokuk és eredményességük bizonytalan és kiszámíthatatlan lesz. Tervszerű megvalósítás esetén azonban, ha cél és feladatrendszerünkben elhelyezve hívjuk életre ezeket a folyamatokat, akkor kiegyensúlyozottabbak, követhetőbbek, és minden bizonnyal eredményesebbek is lesznek.

Aranyszabály, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a fiatalok aktív részvételén kell alapulnia. Egyes szakemberek azt is hozzáteszik, hogy a fiatalok által megfogalmazott igényeket, problémákat kell a középpontba helyezni. Mi annyival pontosítjuk ezt, hogy a helyi közösség egészének érdekeit, igényeit, problémáit és nem különben értékeit is figyelembe kell venni a folyamatok megtervezésekor és irányuk megszabásakor. A korosztályi segítők mellett kulcsszerepe lehet a felnőtt segítőknek, akik a folyamatot kívülről, de akár belülről is támogathatják, irányíthatják.

Néhány példa az ifjúságfejlesztési folyamatok tartalmára:

• települési, térségi ifjúsági stratégia készítése;
• települési, térségi ifjúsági cselekvési terv készítése;
• települési ifjúsági önkormányzat létrehozása;
• térségi ifjúsági kerekasztal létrehozása;
• „ifjúsági civilakadémia” elindítása (demokráciakurzus);
• „Igazlátó nap” vagy térségi ifjúsági parlament összehívása;

Az IKSZT természetesen szerepet kap abban is, hogy az általa és partnerei együttműködésével elindított, illetve az önjáróvá vált fejlesztési folyamatokat lépésről-lépésre figyelemmel kísérje, visszacsatolja a település és a kistérség felnőtt közössége, részközösségei (önkormányzatok, érintett szülők, más intézmények, stb.) számára.”<ref name="ftn5">^{Scholtz Péter:Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése (munkaanyag)}</ref>

Jelen feladat valamint a 5.2.1 és az 5.2.4 pontban tárgyalt feladatok egymással szorosan összefüggnek, csak együttesen értelmezhetőek. Az Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése az ifjúsági programokon keresztül érvényesül, míg az ifjúsági közösségi programoknak célja és feladata az ifjúságfejlesztés, és az ifjúsági közösségek erősítése.

Ezen kötelező feladat már csak azért is specifikus, mert a rendelet sem jelöl meg indikátorokat, illetve személyi és eszközfeltételeket, tehát értelmezésünkben az „Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése” kötelező feladat részét képezi az „ifjúsági közösségi programok szervezése” feladatnak.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás ezért, bármely olyan ifjúsági közösségi program lehet, amely elősegíti a helyben élő fiatalok egyéni és közösségi kompetenciafejlesztését, valamint integrációját.

Az 5.2.1 fejezet c) pontjában felsorolt választható tevékenységek között több olyan is szerepel, mely alkalmas az ifjúságfejlesztő folyamatok generálására és nyomon követésére. Minden olyan képzés, tréning, klubtevékenység, önismereti csoport, workshop, mely lehetőséget ad az egyének képességfejlesztésére, kreativitás kibontakoztatására, segíti a társadalmi életben való aktívabb részvételt, szerepvállalást, alkalmas az ifjúságfejlesztésre. Így az IKSZT munkatárs feladata az, hogy az éves fejlesztési tervet úgy állítsa össze, hogy abban megjelölje, hogy mely ifjúsági közösségi program alkalmas ifjúságfejlesztő folyamatok generálására és nyomon követésére. Épp ezért nagyon fontos az, hogy amikor a fejlesztési terv készül, koncepcióban gondolkodjunk, és átgondoltan válogassuk össze a tevékenységeket.

A kötelező feladat akkor minősül teljesítettnek, ha minimum kettő olyan ifjúsági közösségi tevékenység van egy évben, amely alkalmas az ifjúságfejlesztésre. Természetesen a helyben végzett ifjúsági munka minősége annál magasabb, minél több programunk segíti a fiatalok kompetenciafejlesztését, és közösségeik megerősödését, ezért érdemes törekedni arra, hogy a választott tevékenységek aránya a fejlesztő programok irányába tolódjon. Fontos az is, hogy az egyes tevékenységek lehetőség szerint egymáshoz kapcsolódjanak, egymást erősítsék, és megkezdett folyamatokat ne hagyjunk magára, azaz ha elkezdünk egy fejlesztési tevékenységet, azt következetesen hajtsuk végre, mert ellenkező esetben a hatások nem vagy csak részben érvényesülnek.

A feladat végrehajtásának kulcsa itt a fejlesztési terv pontos kidolgozása és következetes végrehajtása, melyben hasznos segítség tud lenni az Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

Jelen szolgáltatás rész az Ifjúsági Közösségi programok szolgáltatásnak, ezért mind tervezés mind megvalósítás tekintetében ugyanaz az elvárásrendszer érvényesül.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szolgáltatási tér és eszközigény –lévén szó ifjúsági közösségi programokról – nem különbözik az 5.2.1 pontban meghatározott feltételektől.

Adat- és ismeretforrások

A feladat ellátásában segítséget nyújthat a Nemzeti Ifjúsági Információs Adatbázis, a NIIDA (http://www.mobilitas.hu/niida ) melynek szakmai írások tárában sok elméleti anyagot, míg projektgyűjtemény tárában gyakorlati módszereket találhatunk.

A már említett Ifjúsági Kapcsos Könyv valamint az Új Ifjúsági Szemle Könyvek sorozatban megjelent „Ifjúságügy: ifjúsági munka, ifjúsági szakma” című könyv is részletesen tárgyalják az ifjúságfejlesztést, és az ezzel összefüggő feladatokat.

Mindemellett szakmai konzultációs partnerek lehetnek a MOBILITÁS Regionális Ifjúsági Szolgáltatató Irodái, illetve a megyeszékhelyeken működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák.

Lépésről lépésre

Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejlesztenünk, azaz mi a feladatunk a helyi ifjúságfejlesztés területén, ismernünk kell a célcsoport összetételét, problémáit, szükségleteit. Ehhez célszerű elkészítenünk a fiatalok helyzetfelmérését – pl. kérdőíves adatfelméréssel – legalább kétévente, hiszen egy összetételében és szokásaiban gyorsan változó közösségről van szó. Ott ahol kicsi a települési populáció, és a helyben élő gyermekek és fiatalok száma alacsony, kérdőíves felmérés nélkül, személyes beszélgetések során is könnyen azonosíthatóak a korosztályi sajátosságok, problémák, igények és szükségletek. Mindenesetre a fejlesztési tervünket ezek ismeretében kell összeállítanunk.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Mint már említettük a szolgáltatás része az „Ifjúsági közösségi programok” szolgáltatásnak, ezért működtetés tekintetében nem tér el attól. Ahhoz, hogy a feladatot teljesítettnek tekintsük – adatszolgáltatás szempontjából – szükséges mind a fejlesztési tervben, mind a az elszámoláskor, a minimum 12 közösségi program közül legalább kettőt „Ifjúságfejlesztés folyamat generálása és nyomon követése” feladatként megjelölni.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Az eredmények csak akkor tervezhetőek, ha tudjuk mi a kiindulási állapot, vagyis ha tisztában vagyunk a helyben élő 12-29 éves korosztály élethelyzetével, kompetenciáival, kapcsolataival, ismereteivel, érdeklődési körével, és a velük szemben támasztott társadalmi elvárásokkal. Célszerű tehát ezek figyelembe vételével tervezni az eredményességet. Például, ha a helyben élő fiatalok magas aránya csak általános iskolai képzettséggel rendelkezik, akkor eredmény, ha helyben 20 fő részt vesz egy szakmával járó tanfolyamon, de nem eredmény, ha érettségihez kötött OKJ-s képzést indítunk, amelyen nem tudnak részt venni. Természetesen ennél kisebb lépések is hozhatnak eredményt, ha azok a célcsoport fejlődését szolgálják. Az eredményesség biztosításának tehát elsődleges kulcsa a korosztály ismerete.

Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy bár a helyzetkép tükrében evidens, hogy mire van szükség, a korosztály tagjai gyakran nem így gondolkoznak, sőt egészen más dolgokat tartanak fontosnak, ezért igazán eredményeket akkor produkálhatunk, ha a fiatalok bevonásával döntünk az őket érintő programokról, illetve ha hagyjuk, hogy részt vegyen a szervezésben, kivitelezésben, hiszen sokkal hitelesebben tudják közvetíteni egy rendezvény vagy esemény fontosságát társaik irányába.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A hatások mérése jelen esetben is hosszútávon értelmezhető, és számokkal nehezen kifejezhető, ezért 3-5 éves intervallumokban érdemes megvizsgálnunk azt, hogy fejlődött-e az adott korosztály közéletben való aktivitása, általános ismeretanyaga, erősödött-e a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, csökkent-e helyben az ifjúkori devianciák száma stb. Ezen hatásokat egyének szintjén értelmezzük, így a hatások mérésének legegyszerűbb módja a kérdőíves felmérés és a személyes beszélgetés, de a statisztikákból is nyerhetünk információkat. (Pl.: demográfiai adatok, migrációs folyamatok, munkaerő-piaci helyzetképek, képzettségi viszonyok).

Szakmai visszacsatolást elsősorban az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek adhatnak arról, hogy a helyben élő fiatalok aktívabba részt vesznek-e egyes folyamatokban (pl.: kistérségi ifjúsági munka, iskolai közösségi munka, stb.), illetve hogy javult-e tanulmányi eredményük és foglalkoztatottságuk, valamint hogy csökkentek-e a korosztály egészben a magatartási zavarok, devianciák, belső feszültségek. (pl.: fiatalkori bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, agresszió, stb.)

A közösségi visszacsatolás itt szintén főként egyének szintjén érvényesül, azaz akkor eredményes egy folyamat, ha a célcsoport adott tagjának erősödik a helyi társadalomban betöltött szerepe, illetve a helyben élők megítélése.

Ötletek, jó gyakorlatok

Ifjúságfejlesztő folyamat generálása és nyomon követése tulajdonképpen bármely olyan program lehet, mely hosszú távon pozitív hatással van a helyben élő 12-29 éves korosztály személyes életére, így ötletként néhány egyszerűen megvalósítható, újszerű programot mutatunk be a teljesség igénye nélkül. A programok más településeken már megvalósultak, ide a rövid bemutatásukat idézzük:

Szent Iván éji akadályverseny és tűzugrás

„2002. óta minden évben megrendezzük a Szent Iván Éji Éjszakai Akadályversenyt és Tűzugrást, melynek a hagyomány felelevenítésén túl, másik fontos eleme az ismeretszerzés, hiszen ilyenkor az akadályokat a Magyar és Világtörténelem egy-egy jeles eseménye köré építjük, így a Honfoglalás, a Földrajzi Felfedezések is egy-egy témakört képeztek. A résztvevő gyermekek nagyobb kortársaik által felállított akadályok (kéréssorok, és játékos vetélkedők) során jutnak el a tűzig, ahol a hagyományoknak megfelelően gyógynövényeket égetünk, és a bátrabbak, felügyelet mellett tüzet is ugorhatnak.”

Szemét- Szüret

„Tisztítsuk meg a környezetünket címmel szemétszedési akció szervezése. Célunk a gyermekek tudatos nevelése arra, hogy mikro-és makró környezetüket tisztán tartsák. Gyermekek figyelmének felhívása arra, hogy az év további időszakában is figyeljenek környezetük tisztaságára. A nap zárásaként „szendvics” partira hívjuk meg a résztvevő gyermekeket.”

Ismerd meg településedet! – Kalandozás

„A program célja, hogy a helyben élő fiatalok megismerkedjenek településükkel, ezért együtt járják végig a régi építészeti és környezeti emlékeket. A régi falu még fellelhető emlékeinek felkutatása után a környező erdőben, helyi mondák és történetek megismerése, a helyben élő idősek vezetésével. Közben a szülők, bográcsban egy helyi jellegzetes ételt készítenek ebédre. A program zárásaként a túra végén a résztvevők megtanulnak közösen két jellegzetes nemzetiségi dalt.”.

Honfoglalás

„A szervezők a programon résztvevőkkel eljátsszák a honfoglalás eseményeit ( a játék során jobban megtanulják a programhoz tartozó történelmi hátteret). Ennek előzményeként a Lift tagjai felelevenítik iskolai tudásukat, illetve kutatómunkát végeznek, konzultálnak történelemtanárokkal, megtervezik a játék legfontosabb részeit. A délután folyamán az íjászkodással és a lovas íjászattal ismerkedhetnek meg a résztvevők.”

Teaházi Estek

„A program során egy aktuális társadalmi kérdés feldolgozása történik meg. A helyben élő fiatalok tea és sütemény mellett meghallgatják egyik kortársuk előadását a kiválasztott témában (Pl.: devianciák; tetoválás; diszkó kultúra, antiszemitizmus), majd azt közösen megvitatják. Ezután a témához kapcsolódóan közösen megnéznek egy filmet, és azt filmklub szerűen feldolgozzák.”

A fenti példák azt igyekeztek bemutatni, hogy nem feltétlenül kell nagyrendezvényekben, többnapos képzéssorozatokban kell gondolkodnunk ahhoz, a kötelezően vállalt feladatunkat elláthassuk. Néha – főként egy ilyen lassú fejlesztő folyamat esetében - a tudatosan tervezett, apró lépések visznek igazán előre.

Kapcsolatok

FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat: www.mobilitas.hu

Ifjúságügy Szakértőinek Társasága (ISZT): http://www.excenter.eu/iszt/

Ifjúsági információs pont működtetése

Az ifjúsági információs pont szolgáltatás lényege, hogy rendszerezetten teszi elérhetővé a fiatalok számára releváns információkat. Napjainkban közel 100 ifjúsági információs pont működik Magyarországon, amelyek többsége egyrészt szakmailag kapcsolódik valamely, megyeszékhelyen működő komplex ifjúsági információs és tanácsadó irodához, másrészt valamely más vagy szélesebb tevékenységet végző „hordozószolgáltatás” mellett, azzal integráltan működnek. Az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatás szakmai tartalmát a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe alapján határozza meg. A dokumentum kézikönyvünk mellékletei között megtalálható.

A szolgáltatás tartalma

Az Ifjúsági Információs Pont a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe szerint alaptevékenysége keretében biztosított szolgáltatásait ingyenesen biztosítja, mely szolgáltatások mindenki számára, mindennemű megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőek. Mindezek figyelembevételével az Ifjúsági Információs Pont elsődleges célcsoportja a 14-29 éves korcsoport. Az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításakor, illetve az ügyfélmunka során a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexében leírtakon túl figyelembe veszi a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásait.

Az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatásai során törekedni a kell a pontos, megbízható információszolgáltatásra, melyről nyilvánítatást kell vezetni, ahol legalább az igénybevevők száma, hozzávetőleges kora, az igénybevett szolgáltatás típusa rögzítésre kerül. Ez a nyílvántartás képezi az IKSZT kötelezően vállalt feladatának elszámolását is.

Információszolgáltatás:

Az Ifjúsági Információs Pont általában az alábbi területeken végez információgyűjtést és –szolgáltatást:

• helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények;
• helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények;
• helyi és regionális közoktatási és felsőoktatási információk (legalább; iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetőségek);
• helyi hivatalok (legalább; alapadatok, nyitva tartás);
• helyi és megyei önkormányzatok (legalább; alapadatok, helyi önkormányzati képviselők névjegyzéke);
• helyi és regionális és országos olcsó szálláslehetőségek (legalább; kulcsosház, turistaház,
• kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
• országos utazási és szállás kedvezmények (legalább; MÁV és VOLÁN hivatalos kedvezmények, diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények);
• helyi munkalehetőségek (legalább; a helyi médiában megjelenő hirdetések);
• helyi, regionális és országos pályázatok (legalább; a pályázat kiírása);
• helyi és regionális segítő-és krízisellátó helyek (legalább; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
• ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek (legalább: az ERyICA tagszervezetei, Eurodesk Irodák);
• az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Fiatalok lendületben ösztöndíj és csereprogramok).

Az Ifjúsági Információs Pont a rendelkezésére álló információkat vagy az "információs törzset" (Az "információs törzs" az a nyilvántartás, amelyben az iroda információ-tárolási és kezelési struktúrájához rendelten jelennek meg a gyűjtött információk forrásai, alapadatai) elsősorban számítógépen rögzíti és tárolja. Az Ifjúság Információs Pont "ügyfélrendszerben" (az "ügyfélrendszer" lehet szabad polcos elhelyezésű vagy faliújság-jellegű is) elhelyezi az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak. Az irodában hozzáférhető információk minden esetben tartalmazzák legalább aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét.<ref name="ftn6">^{A Hayico Szakmai Etikai Kódexe alapján} </ref>

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A 112/2009 (VIII. 29.) FVM rendelet (3) b pontja alapján az alábbiakban határozza meg az információ szolgáltatáshoz kapcsolódó teret – mely esetünkben vonatkozik az Ifjúsági Információs Pontra is : „Legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas.”

Ehhez kapcsolódóan az alábbi eszközigényt írja elő a rendelet:

„Polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését.”

Ugyanakkor az HAYICO Szakmai Etikai Kódexe a szükséges eszközöket az alábbiak szerint határozza meg: az ifjúsági információs pont minimum 20 m² alapterületen működik. Rendelkezik legalább egy darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, telefonvonallal. Megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 2 ügyfél kiszolgálására. További szakmai elvárás, hogy az ifjúsági információs pont hetente legalább 5 napot tart nyitva, minimum heti 20 órában vehetik igénybe szolgáltatásait az ügyfelek.

Néhány fontos kérdés, amikor ifjúsági információs iroda létrehozását tervezzük

• Melyek azok az információs szükségletek, amelyekkel az ifjúsági információs iroda várhatóan találkozik?
• Hogyan lesznek az információs szükségletek meghatározva és mérve?
• Mit tud ajánlani, ami találkozik a helyi fiatalok közösségének igényeivel, és más szolgáltatások még nem ajánlották?
• Vannak egyéb, más helyi ifjúsági szervezetek, amelyek elismerik és támogatják az iroda jelenlétének szükségességét?
• Milyen információkat, milyen témakörökben fog az iroda nyújtani?
• Ha az irodának szándékában áll tanácsadói szolgáltatásokról gondoskodni, milyen formában valósítja meg azt és mely tanácsadási területeken?
• Hogyan fog az iroda megfelelő számú fiatalt elérni sajátműködési területén?
• Milyen módszerekkel fogja az iroda informálni a fiatalokat?
• Mit ért azon az iroda, hogy "anonim" szolgáltatást ígér?
• Hogyan fognak a fiatalok bevonódni az iroda által ajánlott szolgáltatások tervezésébe, menetébe és értékelésébe?
• Ha az iroda azt tervezi, hogy (politikai és gazdasági elköteleződés nélkül) független szervezetként működik, hogyan fogja ezt elérni?
• Milyen stábbal fog az iroda dolgozni?
• Milyen alapképzettséget vár el információs munkatársaitól az iroda?
• Milyen továbbképzést fog munkatársainak nyújtani az iroda (külső és belső trénerek bevonásával)?
• Hogyan ellenőrzik az iroda dolgozóinak munkavégzését?
• Hogyan lesz az iroda által nyújtott szolgáltatások minősége értékelve? Ki fogja megtenni, milyen kritériumok mentén?
• Hol lesz az iroda földrajzilag (hogy elérhető legyen a fiatalok számára)?
• Milyen lesz az iroda fizikai elrendezése, tereinek beosztása, hogy vonzó legyen a fiatalok számára, ugyanakkor hatékonyan működjön?
• Milyen jogi státusza lesz az irodának?
• Milyen kapcsolat lesz az iroda és az önkormányzat között?
• Ki fogja az iroda működését finanszírozni?
• Hogyan vezetik az irodát? Kinek tartozik az iroda vezetője beszámolási kötelezettséggel?

Első lépések, egy "általános" ifjúsági információs pont helyi megvalósításához

1. a fiatalok információszükségletének meghatározása
2. tisztázni a szolgáltatások tartalmát, amelyeket a tervezett iroda kínál,
3. előkészíteni egy részletes tervet a projekt első két - három évére,
4. biztosítani a projekt pénzügyi és politikai támogatását,
5. dönteni és intézkedni az iroda jogi hátteréről,
6. megszerezni, átalakítani, felszerelni a helységet,
7. szerződtetni és kiképezni a (fizetett és önkéntes) személyzetet,
8. erőforrásokat gyűjteni és szervezni az iroda által nyújtott információszolgáltatáshoz,
9. az iroda által nyújtott egyéb szolgáltatásokról dönteni és azokat megszervezni,
10. az iroda reklámozása és népszerűsítése a helyi közösségben”.<ref name="ftn7">^{A Tett-hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által készített „Szolgáltatásszervezés” című munkaanyag felhasználásával}</ref>

Adat- és ismeretforrások

A HAYICO jogutódja most alakult újjá. "Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgáltatók Szövetsége" néven őket, illetve tagszervezeteit, a megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodákat érdemes megkeresni, részben mert rengeteg információval és módszertani segédanyaggal segíthetik indulásunkat, másrészt pedig együttgondolkodva, együttműködve sokkal egyszerűbb folyamatosan ellátni a feladatunkat. Az információszolgáltatás módszertanában ezen túl még segítségünkre lehetnek a teleházak, eMagyarország Pontok, Eurodesk Pontok, Eures Pontok, FIP pontok és ezek hálózatai.

Lépésről lépésre

Az Ifjúsági Információs Pont – lévén szó Integrált Közösségi Szolgáltató Térben való működésről – nem kell, hogy önálló térben működjön, azonban célszerű olyan szolgáltatással párosítani, amely hasonló infrastrukturális feltételeket igényel, és amelyet nem zavar a szolgáltatást igénybe vevő fiatalok „nyüzsgése”. Ha az Ifjúsági Információs Pont jól működik a tér megtelik élettel, amely nem feltétlenül alkalmas elmélyültebb, csendesebb tevékenységek folytatására. Érdemes tehát jól megválasztani a szolgáltatási teret.

A következő lépésként a tervezés során meg kell határoznunk a gyűjtendő információk körét, fel kell mérni a szolgáltatást igénybe vevők körét, és az ő speciális igényeiket, valamint a gyűjtendő információk lelőhelyeit.

Ha az információs törzs tartalmát meghatároztuk, már „csak” felhasználóbaráttá kell tennünk a szolgáltatást, azaz ki kell alakítanunk a korosztálynak megfelelő információszolgáltatási csatornákat (honlap, honlaprész, információs pult, faliújság, hírlevél, stb.), és meg kell hirdetni a szolgáltatást.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni

A rendelet az elvárt adatszolgáltatást a következőképpen határozza meg: az ifjúsági információs pont szolgáltatás igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni.

A Szakmai és Etikai Kódex azonban csak annyi ír, hogy a szolgáltatásokról nyilvántartást kell vezetni, ezért a statisztikakészítés megkönnyítése érdekében a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe alapján működő Tett-Hely Ifjúsági Információs Pontok hálózatának statisztikáját mutatjuk meg példaként, melytől természetesen el lehet térni.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Az Információs Pont eredményessége egyértelműen a szolgáltatott információk mennyisége és az igénybevevők száma alapján mérhető. Az eredményeket – főként új szolgáltatás esetén - nehéz számszerűsítetten tervezni. A rendelet nem várja el, hogy az Ifjúsági Információs Pont szolgáltatás részét képezze a Fejlesztési Tervnek, így az IKSZT kötelező feladatainak teljesítésekor kell elszámolnunk a tevékenységgel, a terveket nem kell benyújtanunk. Ennek ellenére érdemes megterveznünk azt, hogy kinek mit szeretnénk szolgáltatni és milyen módon.

Az eredményességet részben hatékony kommunikációval, másrészt releváns – pontos és naprakész – információkkal biztosíthatjuk.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az információszolgáltatás hatásai a korosztály tájékozottságán, és a mindennapi életben való problémamegoldásuk hatékonyságán mérhetőek. Így például hatás lehet a fiatalok foglalkoztatottsági arányának növekedése, a képzettségi szint javulása, a közösségi és szabadidős programokon való részvétel és aktivitás erősödése, illetve a helyi közéletben való szerepvállalások száma. Ezeket részben a határterületek statisztikáiból, másrészt a helyi társadalom és közélet változásaiból mérhetjük. (Pl. alakult-e több közösség?; több fiatal vett-e részt programokon, illetve a helyi választásokon?; stb.)

Az információszolgáltatás szakmai és közösségi visszacsatolását azon szervezetek adhatják elsősorban, akik az információt közlik, illetve azok, akikkel együttműködünk az információszolgáltatásban (Pl.: Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ, HAYICO hálózat tagjai).

Ötletek, jó gyakorlatok

Miután egy folyamatos, pontosan meghatározott szolgáltatási feltételekkel bíró feladat ellátásáról van szó, egyedi megoldások, hely specifikus innovációk nem elvártak. Amivel hatékonyabbá, ügyfélbaráttá tehetjük a szolgáltatást az a hely kialakítása. Egy ifjúsági sarok a szolgáltató térben társasjátékokkal, egy-egy gyermekrajz a falon, jópofa grafikás plakátok, esetleg egy korosztályi hangvételben kidolgozott információs honlaprész megkönnyíti a kapcsolatfelvételt, és a kérdések felszínre hozását.

Kapcsolatok

Magyar Teleház Szövetség: www.telehaz.hu

eMagyarosrszág Centrum: www.emagyarorszag.hu

Eurodesk Ifjúsági Portál: http://www.eurodesk.hu/

Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja: http://ec.europa.eu/

Ifjúsági szakmai módszertani központok: http://www.ikszt.hu/cikk.php?id=1047

Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása

Szerző: Vass Andrea

Az ifjúsági közösségfejlesztés egy olyan fejlesztési folyamat, melynek során a fiatalok az igényeik megvalósításához szükséges lehetőségeket felkutatják, és ebben segítségükre vannak településük irányító szervei, civil szervezetek és segítő felnőttek. „Az ifjúsági közösségfejlesztés célja a fiatalok önbizalmának erősítése, cselekvési kedvük növelése, a közösség/település iránti felelősségérzet kialakítása, közösségeik önszerveződésének elősegítése és érdekeik nyilvános megjelenítése. Az ifjúsági közösségfejlesztés révén a fiatalok képesek lesznek bekapcsolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet”.<ref name="ftn8">^{Az ifjúsági munka fogalomtára, 35. oldal}</ref>

Az ifjúsági közösségfejlesztés egyik fő célja a fiatalok tudatosabb életre való nevelése. Nagyon fontos, hogy ifjúsági közösségek fejlesztésénél megvalósuljon a tapasztalati tanulás – vagyis a tapasztalatok reflexióján keresztül történő logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között –, hiszen azt a fajta tudást vagyunk képesek leginkább hasznosítani, melyet a saját tapasztalataink alapján szereztünk, és ezáltal az egyén önmaga számára vonhat le konklúziókat. Ezek a tapasztalatok és az ezekből levont tanulságok pedig az egyén személye által beépítődnek a csoport életébe is, mert hozzásegítenek a hétköznapok mind tudatosabb megéléséhez. Fontos továbbá, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés reális kamaszkori igényekre és problémákra épüljön, mert a fiatalok nyitottabbak és motiváltabbak az aktív szerepvállalásra, ha a meglévő tudásukra alapoz a fejlesztő tevékenység.

A szolgáltatás tartalma

Jelen feladat valamint a 5.2.1 és az 5.2.2 pontban tárgyalt feladatok egymással szorosan összefüggnek, csak együttesen értelmezhetőek. Az ifjúsági közösségek erősítése többnyire az ifjúsági programokon keresztül érvényesül, míg az ifjúsági közösségi programoknak célja és feladata az ifjúsági közösségek erősítése. Esetünkben az képez csak kivételt, mikor adott közösségek létrejöttét és működését adminisztratív feladatok ellátásával is segítjük (pl.: jegyzőkönyvkészítés, jelenléti ív), mely feladatok teljesítését a beszámolóban szövegesen mutatunk be.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szolgáltatás része a 5.2.1 pontban megjelölt ifjúsági közösségi programok szolgáltatásnak, ezért az ott elvárt fejlesztési tervbe illesztjük a „Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatását” célzó programokat. (Pl.: képzések, tréningek, klubtevékenységek).

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szükséges eszközök és terek tekintetében szintén az 5.2.1 fejezet vonatkozó része az irányadó.

Adat- és ismeretforrások

Lásd a Kézikönyv 5.2.1, és 5.2.2 fejezetét.

Lépésről lépésre

A szolgáltatás tervezésekor szükséges tudnunk, hogy vannak-e létező közösségeik a helyi fiataloknak, és azoknak milyen típusú támogatást igényelnek. (Pl.: szükséges-e adminisztratív segítségnyújtás, pályázatírási segítségnyújtás, információszolgáltatás, képzés, programszervezési segítségnyújtás.). Ha az igényeket megismertük, azokat illesztenünk kell az IKSZT ifjúsági fejlesztési tervébe.

Amennyiben helyben nincs ifjúsági közösség, a helyi fiatalok igényét szem előtt tartva kell kialakítani a tevékenységünket, így érdemes a korosztály tagjaival közösen meghatározni, hogy milyen típusú közösségre van helyben szükség, és melyek a létrehozás lépései.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Ezen kötelező feladathoz a rendelet nem jelöl meg feladatspecifikus indikátorokat. Ugyanakkor a önként vállalt feladatok közt szereplő „közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése” feladathoz megfogalmazza az elvárt kimenetet. Az IKSZT köteles „az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. Az itt meghatározottakat tekintjük tehát elvárásnak.

Ifjúsági közösségnek egy legalább 8 főből álló csoportot tekintünk, mely az „Ötletek, jó gyakorlatok pontban” bemutatott közösségi formák szerint szerveződik.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A fentiek értelmében akkor eredményes a tevékenységünk, ha 18 hónap alatt legalább egy helyi ifjúsági közösség létrejöttében szerepet vállalunk, vagy legalább egy helyi ifjúsági közösség működését segítjük. Ez a tevékenység több részfeladatból tevődik össze, melyek összességében szolgálják az ifjúsági közösségek fejlődését. Az eredmények tervezésébe –miután mi magunk elsősorban nem alakítói, hanem támogatói leszünk a folyamatnak – a korosztály tagjai vesznek részt. A szerepünk itt főként a mentorálás, ezért az eredmények biztosítása sem rajtunk múlik elsődlegesen.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az ifjúsági közösségekről is elmondható, hogy alapvetően az együttműködésre épülnek, hiszen ez elengedhetetlen a közösség hatékony működéséhez. Ezek a közösségek az ifjúsági korcsoportba tartozók igényei, szükségletei szerint alakulnak meg, és tevékenységein keresztül értékeket közvetítenek a tagok számára. Éppen ezért pozitívan hat a résztvevő tagok személyiségére. Fő értékek közé tartozik a szolidaritás, a civil kezdeményezés, az együttműködés és az őszinteség. Ezek az informálisan létrejött közösségek jelentős közösségi tudattal rendelkeznek, hiszen elmondható róluk, hogy „a fiatalok saját szándékából a fiatalok fiataloknak fiatalokkal alakították ki”.<ref name="ftn9">^{Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről}</ref> Azzal, hogy a fiatalok cselekvően vesznek részt egy közösség életében, nő az önbecsülésük és magabiztosabbá válnak. A közösség további nagy előnye, hogy biztonságot nyújt a fiatalok számára mind fizikailag, mind lelkileg. Ezen hatások nem azonnal mérhetőek, azonban 3-5 éves időintervallumban vizsgálható már, hogy a helyi fiatalok közéletben való aktivitása, közösségi szemlélete, illetve össztársadalmi megítélésük pozitív irányba változott-e.

Ötletek, jó gyakorlatok

Számtalan olyan közösségfejlesztő módszer, és program van, mellyel elősegíthetjük a fiatalok közösségeinek létrehozását és támogatását, ezeket érintőlegesen már az 5.2.1 pontban és az 5.3 pontban bemutattuk. További példák helyett, ötletadóként inkább az ifjúsági közösségek típusait mutatjuk be.

Az ifjúsági közösségek különböző szintek szerint csoportosíthatóak.

• informális ifjúsági közösségek
• formális ifjúsági közösségek
• közösségek közösségei

Az informális szervezetek lazább kereteket biztosítanak, mint formális társaik. Jellemzőjük, hogy inkább szabadidős és érdekképviseleti céllal jönnek létre, adminisztrációs hátterük kevéssé szabályozott, programjaik, pályázataik lebonyolításához úgynevezett „befogadó” szervezetre van szükségük, amely biztosítja a számlák befogadását, az adminisztrációs hátteret (pl.: könyvelés), valamint alkalmas a bankszámlaforgalom bonyolítására. (Az informális szervezetek nem rendelkeznek adószámmal sem bírósági bejegyzéssel, és nem nyithatnak bankszámlát.)

A jó gyakorlatok második felében sorolt formális ifjúsági szervezet megjelölés alatt bejegyzett civil szervezeteket értünk. A civil szervezet kifejezést akkor használjuk, amikor állampolgári kezdeményezés fontosságát kívánjuk szorgalmazni. Olyan szervezetek, amelyek tevékenysége nem nyereség megszerzésére irányul, hanem közösségszervező szerepet betöltve a közösség érdekét szolgálja, s a soraiba tartozókon kívül mások is részesülhetnek a szervezet tevékenységeinek eredményéből.

Ifjúsági szervezetek esetében többnyire egyesületekről beszélhetünk, hiszen az alapítványok létrehozásának feltétele a kezdőtőke, és feladatuk általában valamely tevékenység, vagy cél pénzbeli támogatása. Közalapítványt pedig önkormányzatok, kormányzati szervek hozhatnak létre.

Az ifjúsági klub

Az ifjúsági klubok elsődleges feladata hogy kapcsolatot teremtsen a korosztály tagjai között, valamink lehetőséget nyújtson a szabadidő hasznos eltöltésére. Az ifjúsági klub gyakran társul (vagy azonosul) az ifjúsági klubhelyiséggel, bár megjegyzendő, hogy saját klubhelyiség nélkül is működtethető ez a közösségi forma.

Az ifjúsági klub szervezeti és működési szabályzat mentén működik, mely szabályozza a klubhoz való tartozás szabályait, a találkozások rendszerességét, a klub feladatait, valamint amennyiben releváns, a klubhelyiség használatára vonatkozó szabályokat, és a klub pénzkezelésére vonatkozó irányelveket. Az ifjúsági klubok többnyire korosztályi közösségek, felnőtt segítő nem működik mellettük.

Szabadidős klubok

A szabadidős klubok kifejezetten azonos érdeklődési körű fiatalok közösségei. Céljuk a közös szabadidő-eltöltés, valamint a programszervezés. Pl.: sportkörök, táncklubok, színjátszó csoportok stb. Működésük ritkán szabályozott, többnyire laza, kötetlen formájú közösségek.

Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok

A települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok (GYIÖK-ök) gyakorlata 1992-ben honosult meg, francia minta alapján. Alapvető céljuk, hogy a jövő polgárai már fiatal korban elsajátítsák a települési ügyekben való jártasságot, és a felelős gondolkodást. A GYIÖK az aktív fiatalok állampolgári képességei fejlesztésének gyakorlóterepe, ahol az ifjúság megtanulhatja a közös, csoportos érdek érvényestés megfelelő formáit és az ehhez kapcsolódó eljárásmódokat. A település felnőtt képviselő-testületével szoros együttműködésben kell dolgoznia, hiszen a gyermek és ifjúsági témákban a felnőtt testület tanácsadóinak tekinthetők. A település gyermekönkormányzata általában a 12-14 és a 18 éves korosztály érdekeit képviseli. A GYIÖK tehát saját hatáskörrel, az önkormányzatban való tényleges jelenléttel, s ennek megfelelően önálló forrással rendelkezik. A GYIÖK különbözik a diákönkormányzattól, hiszen hatóköre nemcsak egy intézmény köré koncentrálódik. Különbözik az ifjúsági kerekasztaloktól és az egyéb érdekegyeztető fórumoktól is, hiszen a legitimitását nem a delegálás, hanem a képviselt népesség (ez esetben a település ifjúsága) teljes körét érintő választás adja; különbözik az alkalmi diák polgármesteri választásoktól, mivel a megbízatás nem csak néhány napos, hanem akár évekig tartó lehet.

Diákönkormányzat

A gyermek- és ifjúsági korosztályok legnagyobb létszámú csoportjával, a diákokkal való párbeszéd mindig is kiemelkedő fontosságú. Ugyanakkor az iskolai diákönkormányzatok jellegzetessége, hogy izoláltan, "mesterséges" körülmények között működnek, melyhez pedagógiai eszközök alkalmazásával segítő-támogató környezetet nyújtanak. A diákönkormányzat keretein belül elsajátítható az érdekegyeztetés mechanizmusai, az érdekképviselet, a programszervezési ismeretek. Hangsúlyozzuk, hogy csak kevés olyan iskola működik, ahol a diákönkormányzatot az állampolgári nevelés legfontosabb eszközeként kezelnék. Sok helyen inkább nyűgnek érzik a pedagógusok, ezért igyekeznek megbízható, jól tanuló, kellőképpen konform diákokat az önkormányzati vezetésbe segíteni. Így válhat az iskolai diákönkormányzat a tanárok szócsövévé, ahelyett, hogy a diákok joginak szószólója lenne.

A diákönkormányzatok egyik speciális szintjét alkotják a települési diákönkormányzatok. Miközben a 90-es évektől a gyermek - és ifjúsági önkormányzatok virágoztak, addig a legtöbb városi, megyei diákönkormányzat "elvérzett". Működési koncepció, konkrét célok, feladatok és jogkörök tisztázása, és nem utolsó sorban az önkormányzati partnerség, illetve a hozzá rendelt anyagi forrás nélkül e kezdeményezések stabilitása mind a mai napig gyenge lábakon áll.

Kerekasztal

Mint háromoldalú érdekegyeztető szervezet – hasonlóan az érdekegyeztető fórumoz – fő célja a párbeszéd kialakítása és fenntartása, de általában az önkormányzattal való együttműködésük nem annyira szabályozott, mint a gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumoké, tanácsoké. Elsősorban olyan településeken alakul ki ez a működési forma, ahol már megelőzően elindult a civil szféra, az ifjúság és az önkormányzat közötti párbeszéd. Intézményes formába kell önteni, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály érdekei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek előkésztési, döntéshozási folyamatában. Ez a forma is csak akkor lehet sikeres, ha kerekasztal és az önkormányzat megállapodást köt, melyben szabályozzák az alapvető erkölcsi és működési normákat.

Helyi gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórum, tanács

Ez a megoldás elsősorban olyan településeken alkalmazható, amelyeken az önkormányzat – mint a helyi hatalom gyakorlója – és a civil szervezetek között már kialakult a párbeszéd, s eljött az ideje annak, hogy intézményes formában történjék meg a gyermek- és ifjúsági korosztályokat érintő önkormányzati (képviselő-testületi és közigazgatási) döntések előkészítése és értékelése. A fórum létrehozását meg kell előznie olyan megállapodás megkötésének, amely kiköti az érdekegyeztetésben résztvevők elkötelezettségét a fórum fenntartásáért, s ennek keretében megszabja azokat az alapvető erkölcsi normákat, amelyek az érdekegyeztetésben résztvevőket vezetik az érdekegyeztetés mindennapi gyakorlata során.

Az érdekegyeztető fórum ezután pontosan meghatározott eljárási rend szerint működik, amelynek kialakításához adunk a következőkben mintát. Ez a minta háromoldalú érdekegyeztetést tételez fel: az önkormányzat (mint a közhatalom képviselője), a gyermek- és ifjúsági szervezetek, illetve a gyermek- és ifjúsági korosztályokat támogató szervezetek, továbbá képviselőik (mint a civil szféra képviselői) vesznek részt benne.”<ref name="ftn10">^{Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda: A helyi ifjúsági érdekképviselet formái (Munkaanyag)}</ref>

Ifjúsági egyesületek

Az ifjúsági egyesületek működése szabályozásukat tekintve megegyeznek bármely más egyesület működésével. Alapvető céljaikat, feladataikat, tagsággal, vezetőséggel, pénzkezeléssel kapcsolatos szabályaikat az Alapszabály határozza meg. Bejegyzésüket a megyei vagy Fővárosi Bíróság végzi, felügyeleti szervük pedig az ügyészség. Az egyesületek működése szigorú adminisztrációs hátteret követel. Biztosítani kell a tagnyilvántartás, a határozatok tára, valamint a jegyzőkönyvek vezetését, pénzügyi nyilvántartásokat és könyvelést. Ezért általában szükséges az ifjúsági szervezetek mellett felnőtt segítő működése.

Az ifjúsági egyesületek informális társaikhoz hasonlóan szerveződhetnek érdeklődési körök mentén, vagy kifejezetten érdekvédelmi- érdekképviseleti célokból.

Formalizált együttműködések

A civil szervezetek együttműködésének formalizált változata a szövetség. Napjainkban számos ifjúsági szövetség jön létre, melyek hasonló vagy azonos célok mentén szerveződött ifjúsági közösségeket tömörítenek. Működésüket törvény szabályozza, amely működés az egyesületekéhez hasonló. A leglényegesebb különbség az hogy az egyesületeknek magánszemélyek, a szövetségeknek pedig szervezetek a tagjai.

Kapcsolatok

• Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok Társasága: http://www.gyiöt.hu/
• Kamaszparlament: http://www.kamaszparlament.hu/
• Diákönkormányzati Portál: www.diakönkormanyzat.hu
• Érdekegyeztető fórumokról további információ:

• http://www.tetthely.net/htmls/bgyief.html
• http://www.somsip.hu/index.php?lid=5&tid=18
• http://ifihaz.hu/k_bierdtan.php

Ifjúsági információs pult működtetése

Szerző: Vass Andrea

Az Ifjúsági információs pult része az Ifjúsági Információs Pontnak. Tulajdonképpen ez egy olyan pult, polc, asztal vagy épp újságállvány az Ifjúsági Információs Pontban, amelyre kitehetjük az ifjúság számára fontos nyomtatott ifjúsági információkat. Miután a szolgáltatás teljes mértékben beolvad az Ifjúsági Információs Pontba, tervezésére, adatszolgáltatására eredményességére a 5.2.3 pontban foglaltak az irányadóak. Ezért a továbbiakban a kézikönyv tematikájától eltérően az Információs Pultban elhelyezendő kiadványok típusait mutatjuk be.

Ahhoz, hogy munkának elláthassuk, azaz megfelelő információt szolgáltassunk a fiatalok számára, és a saját szakmai fejlődésünk érdekében is, szükséges ismernünk az ifjúsági információk formáit, lelőhelyeit.

Az ifjúsági információ formái

Az információ megjelenési formái: beszéd, írott vagy nyomtatott anyag, hírközlés, számítógépes adatbank, telekommunikációs, optikai adathordozó (CD, DVD, BR). Más megközelítésben: az információ megjelenési formája a dokumentum: olyan önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. Típusai: - szöveges, hang-, képi, multimédiás dokumentumok.

A fiatalok életkori sajátosságaival, közösségeivel, az ifjúsági munkával, ifjúságpolitikával foglalkozó tanulmányok, könyvek a társadalomtudományok címszó alatt lehetőek fel a könyvtárakban, könyvesboltokban, az oktatásügy, és a szociológia tárgyköröknél. A könyveknél szót kell ejtenünk a tankönyv jellegű, 2008-ban, az ÚISZ sorozat részeként megjelent Ifjúságügy: ifjúsági szakma, ifjúsági munka című kiadványról, mely átfogóan tárgyalja az ifjúságügyet.

Az ifjúsággal kapcsolatos kiadványokat a legszélesebb körben a MOBILITÁS könyvtára gyűjti, mely szakkönyvtár szerűen működik. A legfontosabb kiadványok:

• Új Ifjúsági Szemle
• ÚISZ Könyvek sorozata
• Belvedere Meridionale
• MOBILITÁS kiadványok

A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése

Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet(ek) megvalósulását, valamint a helyi szükségletek felmérését követően köteles az alábbi szolgáltatásokat korlátozás- és térítésmentesen nyújtani: a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése.

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles hathavonta legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni

Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet

7. § (2) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet(ek) megvalósulását, valamint a helyi szükségletek felmérését követően köteles az alábbi szolgáltatásokat korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:

d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;

(10) A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles hathavonta legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.

A szolgáltatás tartalma

A lakosság és a vállalkozások számára információkhoz való hozzájutás elősegítése. Ezt a szolgáltatást az IKSZT korlátozás nélkül (nyitvatartási idejében), térítésmentesen (ezt az alapszolgáltatást, az egyéb, erre ráépülő kiegészítő szolgáltatásokról nem szól a rendelet), valamint igény szerint személyes segítségnyújtással köteles megtenni.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A fenti rendelet 7. § (3) pontjában több helyiség kialakítását is kötelezővé teszi (30-20-15 négyzetméteresek, mindegyik internet kapcsolattal ellátott), jelen szolgáltatás a helyiségek bármelyikében végezhető.

A szolgáltatást végző munkatárssal kapcsolatban a rendelet 8. § (6) pontjában az áll, hogy vagy 1 fő főállású középfokú végzettségű, vagy pedig 2 fő részmunkaidős középfokú végzettségű alkalmazott foglalkoztatása kötelező.

Adat- és ismeretforrások

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. § (2) d) pont.

Lépésről lépésre

1. Helyiség kialakítása.
2. Ha még nem történt meg, a munkatárs kiválasztása, szerződéskötés, munkaköri leírás elkészítése.
3. Helyi szükségletek felmérése a szolgáltatási célterületen (pl. kérdőívezéssel, helyi újságban való felhívással).
4. A szükségletek és a „szolgáltatás tartalma” pont alapján a szolgáltatás kialakítása, és az azokhoz tartozó árak kialakítása. A rendelet szerint a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutása ingyenesen történik, de az egyéb, erre ráépülő kiegészítő szolgáltatásokról nem szól a rendelet. Elképzelhető, hogy ezt a szolgáltatást érdemes más IKSZT szolgáltatásokkal együtt együtt, komplexen tervezni (pl. közösségi információs hozzáférési pont).
5. Éves programterv készítése a rendelet 8. § (7) a) pontja szerint (lásd „az eredményesség tervezése” részben bővebben).
6. Amennyiben külső szakemberek foglalkoztatása is szükséges (pl. tanácsadó, stb.), azokkal szerződéskötés.
7. Az árbevételhez szükséges számvitelileg előírt háttér kialakítása (számlatömb, nyugta, pecsét, pénztár, bizonylatok).
8. A szolgáltatásokhoz végzéséhez szükséges dokumentálási és adminisztrálási háttér kialakítása.
9. A szolgáltatások meghirdetése különböző fórumokon (települési újság, helyi TV, rádió, web oldal, szórólap, plakát, stb.), és azok folyamatos végzése a rendelet által meghatározott nyitva tartás alapján, melyet a fenti rendelet 7. § (6) pontja szabályoz:(6) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles a (2) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a nyitvatartásról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint az alábbiak szerint, illetve a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve nyitva tartani:a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;b) napi 6 órát, amelynek magában kell foglalnia a 16:00-18:00 órás időszakot, illetve amelyből legalább hetente 1 alkalommal ennek a 18:00-21:00 órás időszakot is tartalmaznia kell.
10. A szolgáltatások folyamatos végzése, az ügyfelek részéről érkező visszacsatolások alapján azok fejlesztése, bővítése, valamint a szolgáltatások folyamatos dokumentációja és adminisztrációja.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Fenti rendelet 7. § (10) pont A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles hathavonta legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A rendelet 8. § (7) a) pontja szerint az IKSZT minden évre vonatkozóan köteles programtervet készíteni az alábbiaknak megfelelően:

a) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

A fenti rendelet alapján az eredményes működés az alábbi indikátorokkal mérhető:

• A helyiség megfelel-e a rendeletben előírt paramétereknek.
• Az alkalmazott munkatárs foglalkoztatási feltételei megfelelnek-e a rendelet 8. § (6) pontjában előírtaknak (középfokú végzettség, munkaidő).

8. § (6) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban jóváhagyott szolgáltatások ellátása érdekében köteles:

a) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmazni, vagy

b) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmazni.

A dokumentálási kötelezettség része az alkalmazott(ak) jelenléti ívének vezetése is.

• A nyitva tartás megfelel-e a rendelet 7. § (6) pontjában előírtaknak (lásd a „lépésről lépésre” című részben is), és arról naprakész nyilvántartást vezetnek-e.
• Hathavonta legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot (előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében) megszervezték-e (7. § (10) pont A (2) bekezdés d) pontja), és azt megfelelően dokumentálták-e (önkéntesen kitöltött jelenléti ív névvel és aláírással, program leírás vagy meghívó vagy tematika, fényképek dátummal ellátva). A program megvalósulását követően 5 munkanapon belül be kell jelenteni a rendelet 8. § (7) b) pontja szerint:

b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

ba) a közösségi program megnevezését,

bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdésb) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A fenti eredményindikátorok mellett a település közössége számára természetesen fontosabbak azok a hatások, melyek e szolgáltatás végzése során jelentkeznek. A folyamatos szolgáltatás következtében nő azok száma, akik hozzáférnek az őket érintő információkhoz, és segítséget kapnak annak használatához, feldolgozásához.

Ötletek, jó gyakorlatok

http://www.telehaz.hu/index.php/ekoenyvtar-infoteka/jo-megoldasok

http://www.emagyarorszag.hu/index.php/gyik.html

Kapcsolatok

Településen belüli együttműködések.

Az IKSZT/2008/1 pályázathoz kapcsolódva fontos megemlíteni: önkormányzati pályázó esetében kulcskérdéssé válhat, hogy az adott településen a különböző – elsősorban az állami és civil – szektor közötti valódi, partneri együttműködést mennyire sikerül megteremteni. Az együttműködések kialakítása, szorgalmazása érdekében képezi az IKSZT/2008/1 jelű felhívásra benyújtandó pályázatok kötelező mellékletét az adott településen pl. teleházat, eMagyarország Pontot működtető szervezetekkel kötendő megállapodás, amelyben rögzíteni kell, hogy a teleház, illetve eMagyarország pont szolgáltatásai miképpen fognak szerepet kapni a létrehozni kívánt IKSZT-ben. (Megjegyezzük: önkormányzati pályázó esetén ezen együttműködések minden, jelenleg civil szervezet által működtetett és az IKSZT keretei közé integrálandó szolgáltatás kapcsán lényegesek.)

Településen kívüli együttműködések az adott szolgáltatás kapcsán:

Teleházak: http://www.telehaz.hu/

E-magyarország pontok: http://www.emagyarorszag.hu/

Közösségi információs hozzáférési pont

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet

7. § (2) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet(ek) megvalósulását, valamint a helyi szükségletek felmérését követően köteles az alábbi szolgáltatásokat korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:

f) közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan, teleházban vagy könyvtárban működő e-Magyarország ponton (közösségi információs hozzáférési pont).

(5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:

a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:

aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,

ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;

b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:

ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,

bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,

bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;

c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);

d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;

e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;

f) 1 db flipchart tábla;

g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);

h) 1 db vetítővászon;

i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;

j) 1 db televízió;

k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;

l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);

m) legalább 1 db vezetékes telefon;

n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;

o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;

p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).

(12) A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles háromhavonta legalább egy alkalommal az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.

A szolgáltatás tartalma

Alapszolgáltatások: a rendelkezésre álló információtechnológiai (IKT) eszközök (részletesebb felsorolásukat lásd fentebb a rendeletben) rendelkezésre bocsátása az ügyfelek számára, igény szerinti személyes segítségnyújtással.

Egyéb javasolt szolgáltatások – a jelenleg működő közösségi információs hozzáférési pontok (teleházak, eMagyarország pontok) felmérése alapján:

• közhasznú információk szolgáltatása – kapcsolódva, pontosabban egységet képezve a könyvtári- és az „ifjúsági információs pont” szolgáltatásokkal (pl. foglalkoztatási, képzési, utazási, pályázati, kulturális, egészségügyi, stb.), valamint információkeresésben való segítségnyújtás (pl. web böngészők, keresés);
• elektronikus ügyintézésben való segítségnyújtás (pl. ügyfélkapu regisztráció és ügyintézés,
• elektronikus adóbevallás, felsőoktatási felvételivel kapcsolatos eljárás, elektronikus vásárlás, különböző támogatások igénylése, e-mail postafiók regisztráció, elektronikus banki ügyintézés, stb.);
• személyes tanácsadás különböző témákban (pl. jogi, adózási, pályázati, pszichológiai témákban);
• különböző képzések szervezése – akár kontaktos, akár e-learninges formában (pl. számítástechnikai, nyelvi, civil ismeretek, projektmenedzsment, közösségfejlesztés, falusi turizmus és egyéb szakképzések);
• civil szervezetek számára segítségnyújtás tevékenységükhöz (pl. pályázatok figyelése, projektgenerálás, projektmenedzsment, pályázati partnerek keresése, segítség adminisztrációban, ügyintézésben, stb.);
• eseti rendezvények (pl. filmvetítések, hálózati játékok, különböző szoftverek és információtechnológiai eszközök bemutatója, játszóházak, stb.);
• kiegészítő szolgáltatások (pl. gyermekfelügyelet, szórólapterjesztés, weblap-készítés, kiadványszerkesztés, könyvelés, pályázat írás, stb.)

Látható, hogy IKSZT-k keretében ellátható feladatok és biztosítható szolgáltatások többsége megtalálható a jelenleg működő különböző közösségi információs hozzáférési pontok – többnyire teleházak és eMagyarország pontok - szolgáltatási csomagjában.

Fontos, semmiképp sem elhanyagolható szempont tehát, hogy – abban az esetben, ha a településen működik teleház, illetve eMagyarország pont és az adott IKSZT nem annak bázisán épül ki – valós együttműködés, valós integráció jöjjön létre az IKSZT és a teleház és/vagy eMagyarország pont között.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

• c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér (7. § (3) c) pont)
• a rendeletben felsorolt informatikai eszközök (7. § (5) pont)
• szélessávú internet kapcsolat
• eTanácsadói képesítés az ott dolgozó munkatárs számára (ennek megszerzése a fenti rendelet 11. § (3) h) pontja szerint az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig kötelező).

Adat- és ismeretforrások

Bővebb információ az eTanácsadó képzésről:

• http://www.emagyarorszag.hu/index.php/etanacsadok-kepzesi-programja/etanacsado-koezoessegi-szolgaltato-kepzes.html

Lépésről lépésre

1. Helyiség kialakítása (a fenti rendelet alapján minimum 15 négyzetméter).
2. Fentiekben felsorolt információtechnológiai (IKT) eszközök valamint a szélessávú internet beszerzése, az eszközök leltárba vétele, beszerelése (ergonómiai szempontok figyelembe vételével), és üzembe helyezése.
3. Ha még nem történt meg, a munkatárs kiválasztása, szerződéskötés, és eTanácsadó képzésen való részvétel (a rendelet alapján legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig).
4. Helyi szükségletek felmérése a szolgáltatási célterületen (pl. kérdőívezéssel, helyi újságban való felhívással).
5. A szükségletek és a „szolgáltatás tartalma” pont alapján a szolgáltatások kialakítása, és az azokhoz tartozó árak kialakítása. A rendelet szerint a közösségi internethez való hozzáférés biztosítása ingyenesen történik, de az egyéb (a) pontban, a szolgáltatás tartalma címszó alatt felsorolt) szolgáltatásokról nem rendelkezik.
6. Éves programterv készítése a rendelet 8. § (7) a) pontja szerint (lásd „az eredményesség tervezése” részben bővebben).
7. Amennyiben külső szakemberek foglalkoztatása is szükséges (pl. rendszergazda, tanácsadók, stb.), azokkal szerződéskötés.
8. Az árbevételhez szükséges számvitelileg előírt háttér kialakítása (számlatömb, nyugta, pecsét, pénztár, bizonylatok).
9. A szolgáltatásokhoz végzéséhez szükséges dokumentálási és adminisztrálási háttér kialakítása.
10. A szolgáltatások meghirdetése különböző fórumokon (települési újság, helyi TV, rádió, web oldal, szórólap, plakát, stb.), és azok folyamatos végzése a rendelet által meghatározott nyitva tartás alapján, melyet a fenti rendelet 7. § (6) pontja szabályoz:

(6) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles a (2) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a nyitvatartásról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint az alábbiak szerint, illetve a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve nyitva tartani:

1. a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;
2. napi 6 órát, amelynek magában kell foglalnia a 16:00-18:00 órás időszakot, illetve amelyből legalább hetente 1 alkalommal ennek a 18:00-21:00 órás időszakot is tartalmaznia kell.

1. A szolgáltatások folyamatos végzése, az ügyfelek részéről érkező visszacsatolások alapján azok fejlesztése, bővítése, valamint a szolgáltatások folyamatos dokumentációja és adminisztrációja.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Fenti rendelet 7. § (12) pont A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles háromhavonta legalább egy alkalommal az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A rendelet 8. § (7) a) pontja szerint az IKSZT minden évre vonatkozóan köteles programtervet készíteni az alábbiaknak megfelelően:

a) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

A fenti rendelet alapján az eredményes működés az alábbi indikátorokkal mérhető:

• A helyiség (minimum 15 négyzetméter) megfelel-e a fenti paramétereknek.
• Az információtechnológiai eszközök megfelelnek-e a rendeletben előírtaknak.
• Az alkalmazott munkatárs megfelelő végzettséggel (eTanácsadó) rendelkezik-e, valamint a rendelet alábbi pontjainak megfelel-e a foglalkoztatás:

8. § (6) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban jóváhagyott szolgáltatások ellátása érdekében köteles:

a) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmazni, vagy

b) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmazni.

A dokumentálási kötelezettség része az alkalmazott(ak) jelenléti ívének vezetése is.

• - A nyitva tartás megfelel-e a rendelet 7. § (6) pontjában előírtaknak (lásd a „lépésről lépésre” című részben is), és arról naprakész nyilvántartást vezetnek-e.
• - Háromhavonta legalább egy alkalommal az internet használatával kapcsolatos programot (előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében) megszerveztek-e, és azt megfelelően dokumentálták-e (önkéntesen kitöltött jelenléti ív névvel és aláírással, program leírás vagy meghívó vagy tematika, fényképek dátummal ellátva). A program megvalósulását követően 5 munkanapon belül be kell jelenteni a rendelet 8. § (7) b) pontja szerint:

b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

ba) a közösségi program megnevezését,

bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdésb) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A fenti eredményindikátorok mellett a település közössége számára természetesen fontosabbak azok a hatások, melyek e szolgáltatás végzése során jelentkeznek. A folyamatos szolgáltatás következtében nő azok száma, akik hozzáférnek az internethez, és segítséget kapnak annak használatához, ezáltal:

• - nő az elektronikusan intézett ügyek száma a településen,
• - nő a digitális írástudás aránya (képessé válás), ezzel javul a digitális esélyegyenlőség.

Ötletek, jó gyakorlatok

http://www.telehaz.hu/index.php/ekoenyvtar-infoteka/jo-megoldasok

http://www.emagyarorszag.hu/index.php/gyik.html

Kapcsolatok

Településen belüli együttműködések.

Az IKSZT/2008/1 pályázathoz kapcsolódva fontos megemlíteni: önkormányzati pályázó esetében kulcskérdéssé válhat, hogy az adott településen a különböző – elsősorban az állami és civil – szektor közötti valódi, partneri együttműködést mennyire sikerül megteremteni. Az együttműködések kialakítása, szorgalmazása érdekében képezi az IKSZT/2008/1 jelű felhívásra benyújtandó pályázatok kötelező mellékletét az adott településen pl. teleházat, eMagyarország Pontot működtető szervezetekkel kötendő megállapodás, amelyben rögzíteni kell, hogy a teleház, illetve eMagyarország pont szolgáltatásai miképpen fognak szerepet kapni a létrehozni kívánt IKSZT-ben. (Megjegyezzük: önkormányzati pályázó esetén ezen együttműködések minden, jelenleg civil szervezet által működtetett és az IKSZT keretei közé integrálandó szolgáltatás kapcsán lényegesek.)

Településen kívüli együttműködések az adott szolgáltatás kapcsán:

Teleházak: http://www.telehaz.hu/

E-magyarország pontok: http://www.emagyarorszag.hu/

Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani.

A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.

A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének bevonásával készülnek, a felmerülő szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak. Ennek elérése folyamatos és következetes munkát igényel.

A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és nyilvánossággal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki kezdeményez, kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek.

A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:

• kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására
• közösségi beszélgetések szervezése és levezetése
• a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására
• közösségi tervek születésének segítése
• a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés
• jó példák megismertetése
• képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében
• a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás)
• a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.

A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.

A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható

A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.

A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.

Adat- és ismeretforrások

A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.

Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember.

Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.

Lépésről lépésre

1. Bevonás

• Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)
• Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása).

• Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?

• Közösségi beszélgetés összehívása

• Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta

Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.

1. A problémák feltárása, elemzése

• A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.

1. Cselekvési tervek készítése

• A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába.
• A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)

1. Közösségi cselekvés

• A tervező csoport elkezdi a megvalósítást.
• Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.

1. Értékelés

• A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.
• Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.

Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;

Értéklista

A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz

Problémalista

A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat.

Cselekvési terv

Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.

Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók

Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja

Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat

Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban

A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen.

A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése.

Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.

A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.

A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)

Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:

• Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható.
• közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma
• rendezvények száma
• új közösségi kezdeményezések száma
• bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt

Ötletek, jó gyakorlatok

KTT: Közösségi Tanácsadó Testület (

Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.

Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.

A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.

A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.

Konkrét példa:

• A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.
• 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.
• 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel.

• - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.
• - összehangolás az önkormányzat munkatervével
• - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása

• 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.

Kapcsolatok

• Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. www.kozossegfejlesztes.hu
• Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom

Helyszín biztosítása civil szervezetek számára

8.§ (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára.

A szolgáltatás tartalma

8.§ (1) e) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően legalább időközönként a helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni.

A helyszín biztosítása civil szervezet számára a szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így csak azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez vállalták. Azonban a közösségi tér kiépítésével elvárt feladat minden beruházási pályázó számára, hiszen aktív civil élet, helyi közösségi tevékenység híján megkérdőjelezhető az épület, s a benne folyó munka létjogosultsága is.

A szolgáltatást, mint fogalmat definiálni nehéz, így más utat választok annak bemutatására.

Minden település lakója egy nagy közösség, egy civil szervezet. Minden nagy közösség tovább osztható kisebb közösségekre, civil szervezetekre. Nincs olyan település – bármilyen kis lélekszámmal is bír – aki ne rendelkezne sport, nyugdíjas, polgárőr, önkéntes tűzoltó és egyéb körök, egyesületek csíráival. Nincs olyan település, ahol ne volna baráti kör, alkalmi célok köré tömörülő kis közösségi kezdeményezés. Mindezek a szervezetek - legyenek jogilag bejegyzettek, vagy sem, - közösségi színtérre, egy közös helyre vágynak, ahol a tevékenységeiket, a meghatározott céljaik szerinti működésüket végezni tudják.

A helyszín biztosítása kettős értelemmel bír. Egyrészt maga a terem, az épület biztosításából, másrészt pedig a háttér biztosítását szervező munkatárs tevékenységéből.

Tehát, kell egy megfelelő közösségi tér, az abban meghatározott, vagy tervezett eszközökkel és kell egy ember, aki a szakmai hátteret koordinálja, segíti. Ez a személy lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. Mindenesetre olyan helyi ember, aki ismeri és átlátja a településen folyó civil kezdeményezéseket, jó kommunikációs készséggel és szervezői képességgel rendelkezik, elég alkalmazkodó és a település közössége által elfogadott ahhoz, hogy ne a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, hanem háttér tevékenységével tudjon segítségére szolgálni az adott szervezetek igényeihez.

A szolgáltatás tartalma is kettős. Egyrészt a helyszín biztosításának szervezése, valamint a célszervezetek számára a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározottak alapján előadásokat, tréningeket, képzéseket és tanácsadást biztosítani.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szolgáltatás beindítása komoly előkészületi munkát igényel, amit nem érdemes megspórolni. A személyes találkozások és igényfelmérések, melyek a településen lévő szervezetekkel közösen tervezhető nagyban megkönnyítik a munkát, ami előttünk áll. Tudnunk kell, hogy milyen helyi igényekkel kell számolnunk, mire alapozva tervezzük meg a szolgáltatás jellegét, tartalmát és fenntarthatóságát. A közösségi térről és technikai feltételrendszeréről a következő fejezet szól bővebben, most nézzük meg, milyen lépésekre van szükség a szolgáltatás tervezéséhez.

Előkészítés

• Vegyük számba a településünk civil szervezeteit, közösségi kezdeményezéseit.
• Tudjuk meg, ki a vezetőjük, kitől tudunk hatásosan informálódni a szervezet tevékenységével kapcsolatban.
• Személyes interjú során mérjük fel a szervezetek, s azok vezetőinek igényeit. Ehhez néhány segítő gondolat, amit természetesen mindenki saját igényei szerint bővíthet:

• Mi a szervezet konkrét tevékenysége, céljai?
• Hány fővel tevékenykedik a szervezet? Van-e alkalmazottja, önkéntese? Mennyien és milyen intenzitással dolgoznak, tevékenykednek?
• Milyen rendszerességgel vannak az összejövetelek?
• A gyűlések, összejövetelek jellege, időtartama, eszközigénye? Éves eseménynaptár bekérése.
• Ki a kapcsolattartó, aki mozgósítani tudja a szervezet tagjait? Annak elérhetőségei.
• Milyen konkrét segítséget várnak? Képzések, előadások, tréningek, stb. a további tevékenységük, fenntarthatóságuk és fejlődésük érdekében?
• Milyen egyéb igényeik vannak, amire esetleg nem kérdeztünk rá?

• Az interjúk során kapott eredményeket összegezzük.
• Hívjuk össze az interjúalanyainkat, ismertessük meg egymással őket és szervezeteiket.
• Tárjuk eléjük az összegzett eredményeket. Kérdezzünk rá, hogy mindent jól értelmeztünk-e. Kérjük meg őket, hogy egészítsék ki a kapott adatokat, igényeket.
• Kérjük meg őket, legyenek segítségünkre a közös tervezési folyamatban is, ezáltal is elősegítjük egymás alaposabb megismerését, kialakulhat a különböző tevékenységek kapcsolódási lehetősége.

A konkrét tervezést is megelőzi egy tervezési folyamat. Meg kell határoznunk, milyen módszer alapján tervezzünk. Célszerű előbb a célok szerinti működések, programok, folyamatok mentén tervezni, s a kapott eredményekre építve megtervezni és kialakítani a helyszínt, hozzárendelni a szükséges eszközöket.

Tervezés

• Hozzuk össze a tervezésben szerepet vállalókat, kezdjünk neki a tervezésnek.
• Azok szempontrendszerét és igényeit is vegyük figyelembe, akik nem vállaltak személyes jelenlétet a tervezésben.
• Vegyük számba, hogy milyen feladatokkal számolunk, milyen rendszerességgel, milyen kezdeményezésekhez van szükség külső segítségre.
• Csoportosítsuk a kapott eredményeket, emeljük ki a találkozási pontokat.
• Tárjuk fel a szervezetekben rejlő erősségeket, és fejlődési lehetőségeket, amelyre építeni lehet. Beszéljünk a gyenge pontjaikról és a veszélyforrásokról. Készítsünk analízist a stratégiaalkotás megalapozásához. Támaszkodjunk az erős oldalakra. Próbáljuk meg minimalizálni a veszélyforrásokat, és a gyenge pontokat. Mindeközben próbáljuk meg kihasználni a lehetőségek adta területet. A képzések, előadások, tréningek fejlesztő és előre mozdító hatásúak, ezért a gyengeségeket erősítsük, a lehetőségeket fejlesszük.<ref name="ftn11">^{A stratégiaalkotásnál alkalmazott közkedvelt módszer a SWOT elemzés, melynek részletes leírása, alkalmazása megtalálható az interneten.}</ref>
• Fogalmazzuk meg, melyik irányban tervezünk előadást, hol van szükség tréningre és mikor, mire kell képzést szerveznünk.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:

ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,

bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,

bc) szekrény az eszközök tárolására,

bd) könyvespolc,

be) zárható iratszekrény,

bf) tábla,

bg) ruhafogas,

bh) nyomtató,

bi) vezetékes telefonkészülék,

bj) telefaxkészülék;

A szolgáltatás sarkalatos pontja a közösségi tér, s annak eszköztárának biztosítása. Egy olyan hely kialakítása, ahol lehet találkozni, ahol össze lehet jönni, ahol lehet érdemben tevékenykedni, alkotni, a szervezetek igényeire alapozva dolgozni, fejlődni. Természetesen az IKSZT maga is ilyen tér, de a szervezetek nyugodt és felhőtlen tevékenységét úgy tudjuk biztosítani, ha ez a tér egy különálló helyiség, ami alkalmas a közösségi munkára.

A pályázatunkban önként vállalt szolgáltatás kialakítására alkalmas helyiség több funkciós legyen. Szolgálja a szervezetek alaptevékenységeit, rendszeres találkozásaikon székhelye, de fenntarthatóságuk, fejlődésük szempontjából szervezett tréningek, tanácsadások, előadások, vagy képzések helyszíneként is átalakítható. Alkalmasint kisebb rendezvényeik, akcióik terepe is. A tér legyen mobil, könnyen alakítható, a különböző szervezetek (amennyiben releváns) igényeihez alkalmazkodó. A székek és asztalok szolgálják a szervezetek rendszeres tevékenységét, de könnyű átrendezéssel rendezvényeik, gyűléseik helyszínének berendezése is. Erre alkalmas lehet a könnyű szerkezetű és könnyen összecsukható variáció, amely külön-külön kocsira rakva kisebb helyet foglal. Esetleg nem használva paravánnal elrejtve a fal mellett beleolvad a tér egészébe.

Fontos része a szervezetek működésének a jogi és számviteli megfelelés – amennyiben bejegyzett szervezetről van szó. Minden szervezet vezet azonban valamilyen adminisztrációt, így az informális szervezetek is. Számolhatunk pályázatok írásával, azok elszámolásával, adminisztrációjával, dokumentációjával. Szerencsés, ha van egy irodai sarok, ahol ez a munka zavarmentesen zajlik. Ehhez biztosítsuk azt a minimális szolgáltatási eszközrendszert, ami minimálisan szükséges. Így internet elérhetőséggel rendelkező számítógép és nyomtató szolgálja a kényelmet és biztosítsa a minimális szolgáltatási kínálatot. A helyszín biztosításakor szervezetenként külön-külön biztonságosan zárható iratszekrény álljon a rendelkezésre, biztosítva ezzel a jogi megfelelést (pl. adatvédelem) és a szervezeti függetlenséget.

A minimális eszköztárat természetesen a helyi igényekre és a pályázatunkban meghatározottak alapján tervezhetjük és bővíthetjük. Így megjelenhet a telefon és a szórakoztatásra használt egyéb eszközök (pl. CD, DVD lejátszó, a televízió, stb.) is.

A szolgáltatásokat igénybe vevő közösségek változó helyszíneket választanak akcióik, rendezvényeik igényeire alapozva. Így használni fogják az IKSZT egyéb tereit, termeit is. Ebben a fejezetben a szervezetek cél szerinti működéséhez és működtetéséhez szükséges és alapvető információkat szedtük össze.

Adat- és ismeretforrások

A szolgáltatásunk sikeres beindításához rendelkeznünk kell megfelelő helyi ismerettel. A szolgáltatás beindításához szükséges adat és ismeretforrásokat A szolgáltatás tervezése és előkészítése fejezetben bővebben bemutattuk. Most a sikeres folyamat és zavartalan működés szemszögéből gyűjtsük össze a tudnivalókat.

Az induláskor begyűjtött adataink alapként szolgálnak. Tudnunk kell, hogy az évek múlásával a közösségek, a szervezetek alakulnak, formálódnak. Tehát rendszeres kapcsolattartás és adatgyűjtést kell végeznünk azért, hogy a tervezett szolgáltatásunk mindig aktuális maradjon és illeszkedjen az új kihívásokhoz. Ezért a segítő munkatárs legalább az éves köz- és egyéb gyűlésekre személyesen menjen el, tájékozódjon. Amennyiben szükséges, a személyes adatfrissítést, ismeretforrást gyakrabban – akár félévente – is begyűjtheti.

A civil szervezetre a rugalmasság jellemző, így ők nem ragaszkodnak mindenáron a korábbi elképzeléseikhez, gyorsan és intenzíven alkalmazkodnak a környezeti és társadalmi változásokra, kihívásokra. A segítőnek ezzel számolnia kell, ehhez mérten kell újra és újra terveznie saját szakmai segítő tevékenységét, alakítania helyszín és a technikai feltételek biztosítását.

Az induláskor működő, vagy összejáró közösségek száma bővülhet. Ezért nyitott szemmel és érdeklődését fenntartva, újabb közösségek felkutatásával is számoljon. Az újonnan bejövő szervezetek igényeit is figyelembe kell venni, azokat adaptálni kell, igazítani a meglévő rendszerhez.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszínén a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően legalább időközönként a helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, amelyet az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni.

A szolgáltatásnak adminisztrálnia kell önmagát. Erre megfelelő és nyomon követhető dokumentáció készítésével készülhetünk, melyek a következők lehetnek:

• Kössünk együttműködési megállapodást minden szervezettel, akinek szolgáltatunk. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatás igénybe vételének módját, idejét, rendszerességét és egyéb feltételi rendszerét.
• Készítsünk terembeosztási tervet, mely tartalmazza a helyiségben zajló programokat, akciókat szervezetekre lebontva.
• Készítsünk jelenléti ívet, melyet havonta rendszerezzünk és dokumentáljunk.
• Meghatározó eseményekről készítsünk fotókat, esetleg videó, vagy rádió felvételt.
• kérjük meg a szervezeteket, hogy a helyi nyilvánosság eszköztárán keresztül rendszeresen tájékoztassák a településen élőket tevékenységükről, rendezvényeikről.

A szolgáltatás elvárt eredménye a településen életre jövő civil kezdeményezések, illetve a helyiség igénybevételének növekvő száma.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Az eredményesség tervezése egy helyszín biztosításakor nehezen meghatározható folyamat. Egy intézményt, egy közösségi teret akkor nevezünk eredményesnek, ha azt a település lakói magukénak érzik, használják, különböző tevékenységeikhez igénybe veszik, találkozási pontként, valós közösségi színtérként számolnak vele. A szolgáltatás akkor válik tehát eredményessé, ha a kínálat és a kereslet közel azonos, az IKSZT tereit, termeit a kitűzött és tervezett céloknak megfelelően hasznosítják.

Több szervezet együttes működtetése esetén a zavartalan és konfliktusmentes közös munka, a szervezetek együttműködésének száma, a közös programok, rendezvények jelenthetik. Eredményesség mérhető a helyi orgánumokban megjelenő beszámolók alapján is. Ennek kihasználását szintén segítheti a helyi munkatárs.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Tevékenységünket akkor végezzük jól és körültekintően, ha környezetünk, településünk lakói pozitív visszacsatolást adnak. Ennek két iránya van. Egyrészt szakmai tapasztalatunk és tudásunk megfelelő koordinációjával zavartalan munkavégzés folyik, másrészt pedig a közösség komfortérzete javul, ami az egyén életére is kihatással van.

A tevékenységünk eredményességét mérhetjük is. Egyrészt a civil közösségeken, másrészt pedig a lakóközösségen keresztül. A mérés módszere is lehet többféle. Talán a leginkább elterjedt és kezelhető módszer a kérdőív, amelyben nyitott, vagy zárt kérdésekkel igyekszünk választ kapni önmagunk munkájának értékelésére.

Ennél a módszernél jóval időigényesebb lehet a személyes interjú. Azonban ezzel a módszerrel az esetlegesen feltárt hibáinkra már megoldási javaslatokat is megfogalmazhatnak partnereink.

Ugyancsak jó módszer lehet a közösségi beszélgetés, amit időről időre előre tervezve tudunk a közösség tagjaival folytatni. Itt már a közös gondolkodás mellett a közös tervezés is előtérbe kerül, amelyben nem csupán a hibáinkat tárjuk fel, hanem a lehetőségeinkre építve születhet meg az újabb tervezési irány.

Kreativitásunknak és ötleteinknek gazdag tárháza van, engedjük szabadon, s alkalmazzuk mindig azt a módszert, amely az adott folyamatban leginkább célravezető.

Ötletek, jó gyakorlatok

Közösségi konzorcium életre hívása. Amennyiben több szervezet is igénybe veszi a színteret, közösen egymáshoz alkalmazkodva használják, ajánljuk a szervezetek együttműködésének lehetőségét. Az együttműködés több irányba tervezhető. Egyrészt szakmai tevékenységek, települési megmozdulások alkalmával, vagy a közösségi színtér használatának közös szabályozásával.

Szakmai kooperáció. Az IKSZT helyszíne 5000 főnél kisebb lélekszámú településen valósul meg. Egy-egy közösség akkor motiválható, vonható be intenzíven, ha megfelelő időben, helyen és módon szólítjuk meg. Így nem célszerű minden közösségnek azonos rendezvényt külön-külön tartani, közös megoldások, bemutatkozások is születhetnek. A példa az egyszerű falunaptól, a település hagyományait, történelmét bemutató közös produkciókig terjedhet. Az együttműködésnek nagyon sok szála és területe van, érdemes használni és kihasználni ezt a gazdag tárházat.

Konkrét példa. Komárom néhány éve életre hívta a város történelmét bemutató Híres Komárom című történelmi játékát. A közel másfél órás színdarabban a város civil szervezeteinek tagjai szerepelnek, statisztálnak. Egy narrátor elbeszélése alapján, zenei aláfestéssel élőképekben jelenítik meg a város meghatározó eseményeit. Így a lovasok, néptáncosok, színjátszók, kertbarátok, sportszervezetek tagjai mind-mind közös tevékenység szereplői, az előadásra pedig több százan kíváncsiak évről-évre.

Színtéri kooperáció. A közösségek együtt határozzák meg a közös helyiségre vonatkozó szabályokat, amit elfogadnak s alkalmaznak. Így a közös színtér berendezése olyan képet mutat, amit minden csoport a maga tevékenységére kedve szerint átalakíthat, használhat. A szabály pedig az, hogy mindenki úgy hagyja mag után a helyiséget, ahogy azt kapta. Tehát összepakol, kitakarít mag után, feltölti, kiegészíti az elhasznált eszközöket.

Az IKSZT fenntarthatóságának egyik tartópillére lehet a civil szervezetek forrásaiból való részesülés. Az együttműködés magasabb foka már a közös fenntartást és működtetést is jelentheti.

Tanítási időn túli tankör

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani.

A tanítási időn túli tankör szolgáltatása a Tanoda programhoz kötődik. Irányelveiben hasonló, azonban az IKSZT-n belül a szigorú szabályok enyhülnek, a település szükségleteihez igazodnak.

Olyan „rásegítő” programot jelent délutánonként, amely az oktatás, korrepetálás és tehetséggondozás mellett megfelelő infrastrukturális és személyi hátérrel a gyermekek közösségi, kulturális- és szabadidős tevékenységeit is előmozdítják. Azoknak a gyermekeknek nyújt szolgáltatást, akiknek a szüleik nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, vagy a munkabeosztásuk nem igazodik a gyermekek szabadidejéhez. A szolgáltatás nem egyszerűen korrepetáló jellegű, hanem fejlesztő és ismeretbővítő is, amit az IKSZT közművelődési infrastrukturális és személyi háttere biztosít. A szolgáltatás tartalmába az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a közösségiség, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása is belefér.

Összegezve: olyan képesség-, tehetségfejlesztő, értékközvetítő szolgáltatás, amely hozzásegíti a gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbiekben pedig, megadja a lehetőséget munkába álláshoz.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

Előkészítés

Szolgáltatásunk beindítása előtt érdemes tájékozódni lakókörnyezetünkben, felmérni a célcsoport létszámát, igényét. Ehhez segítségünkre lehet a polgármesteri hivatal nyilvántartása és statisztikája, valamint a településünkön működő – ha van ilyen – oktatási intézmény éves jelentése. Segítséget kaphatunk a gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálat munkatársaitól, valamint a védőnőktől, gyermekorvosoktól.

A statisztikai adatokból a következő adatokra kaphatunk választ, ami természetesen egyéni kutatásunk eredményeként tetszés szerint bővíthető:

• Oktatási, nevelési intézmények a településen.
• Az intézmények szolgáltatási kínálatai.
• A célcsoport lélekszáma.
• A célcsoport tanulási, szabadidős lehetőségei.
• A célcsoport kompetencia szintjei, egészségi állapota, szociális helyzete.
• Hiányszolgáltatások.
• Elérhetőségek.

A statisztikai adatok tanulmányozása után érdemes számba venni azokat a családokat, akiknek a gyermekei nem veszik igénybe az oktatási intézmény napközbeni ellátását, azonban otthon nem tudnak megfelelően felkészülni a tanórákra.

Érdemes számba venni azokat a gyerekeket is, akik sajátos nevelésűek, esetleg a nagyobb csoportban a teljesítményük nem megfelelő. S ne hagyjuk ki azokat a gyerekeket sem, akik bár az iskolai tanulásban nem érnek el sikereket, azonban valamilyen művészeti területen tehetségesnek bizonyulnak.

A családok felkeresését személyes interjúzással végezzük, ahol ne csak a szülőket, hanem magát a gyermeket is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe, hiszen róla, érte gondolkozunk. Néhány kérdés, amit mindenki bővíthet saját településére és adottságaira kiélezve:

• A gyermek napi tevékenységei? Van-e rendszeres feladata, ha igen, mi az?
• Mivel tölti szabad idejét?
• Mivel, hogyan töltené szívesen a hétköznapjait?
• Van-e kedves elfoglaltsága? Mi az? Tudja-e a településen űzni? Ha igen, akkor milyen rendszerességgel és hol? Amennyiben nem, miért nem? Akkor hol tud vele foglalkozni?
• Szeret-e iskolába járni? Mi a kedvenc tantárgya? Miért? Mit szeret a legkevésbé? Miért?
• Van-e példaképe a tanítók között? Ki az? Miért?
• Szeretné-e ha segítenének neki a tanulásban? Amennyiben igen, azt hogyan képzeli el? Miben kérne segítséget?

Tervezés

A személyes interjúk és a statisztikai adatok alapján kezdjük el a tervezést. Érdemes több lépcsőben, több irányban. Javaslom, hogy előbb a célcsoportot hívjuk össze, mondjuk el nekik, mit tervezünk, kérjük meg őket, hogy segítsenek nekünk.

Mit várunk a célcsoporttal való tervezéskor?

• Elköteleződnek a gyerekek, kezdő létszám is körvonalazódik.
• Összeállítják, hogy mit várnak a programtól. Konkrét példák is születnek ekkor. Pl. hetente két alkalommal kell matematikából korrepetálnunk a különböző korosztályt, vagy hetente egy alkalommal szövegértést.
• Összeállítják a szabadidős tevékenységek irányait. Konkrét példa lehet erre, hogy heti rendszerességgel sportos foglalkozást igényelnek, amit részben fedett, részben pedig szabad térben tudnak űzni. Esetleg a szövegértési problémáiknak segíthet egy drámapedagógiai foglalkozás, amibe különféle művészeti ágak ráépülését is tervezni tudjuk.
• Meghatározható a szolgáltatás rendszeressége és időtartama.
• Körvonalazódik a helyiség berendezése és eszközigénye.

A célcsoporttal való egyeztetés és tervezés után kezdjünk hozzá a szolgáltatásunk pontos meghatározásához, és kidolgozásához. Ehhez hívjuk partnerként közös tervezésre a célcsoporttal közvetlenül, vagy közvetve érintkező szakembereket (pedagógusok, szociális segítők, civil szervezetek képviselői, stb.), szülőket. A konkrét tervezői munka itt kezdődik, de minden eddig kapott eredményt, információt, adatot és véleményt igyekezzünk figyelembe venni, hiszen a szolgáltatásunk sikere azon múlik, hogy maguk a gyerekek mennyire érzik jól magukat nálunk és milyen mértékben vallják magukénak. Tehát a szakemberi tervezéshez néhány segítő információ:

• A kapott adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen irányban kezdjük el a szolgáltatásunkat. Például hetente matek korrepetálás két alkalommal, és egy lakalommal szövegértés. Tervezzük be a szabadidős tevékenységeket is. pl. hetente egy alkalommal drámapedagógia, s két alkalommal sport programok. Alkalmanként kézműves játszóház.
• Vessük össze a felmerül igényeket és a helyben meglévő erőforrásainkat. Tárjuk fel a hiányosságokat. Például: A matematika korrepetálást meg tudjuk oldani helyben nyugdíjas pedagógussal, a sport tevékenységet felvállalja a helyi sportegyesület, azonban a drámapedagógiai foglalkozásra keresnünk kell külső segítőt.
• Tervezzük meg a külső segítők felkeresését, bevonását, dolgozzuk ki a finanszírozási hátterét.
• A gyerekek tervezésekor nagyjából összeállítottuk a terem berendezését és eszközigényét. Egészítsük ki a tervet, gondoljuk át a finanszírozási lehetőségeket. Jó példa lehet az otthonról elhozott megunt, de még használható játékok, eszközök, esetleg bútorok.

Megterveztük a szolgáltatásunkat, biztosítottuk a feltételeket, engedjük be a gyerekeket, hogy kedvükre – de segítő irányításunk mellett – rendezzék be a helyiségüket, tegyék otthonossá, vegyék birtokba. Ne felejtsük el, mi itt csupán segítő, koordináló, fejlesztő tevékenységet folytatunk. A gyermek az, akinek a komfortérzetét biztosítanunk kell, tehát nem biztos, hogy nekünk mindenben tetsző kis tankörünk lesz.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A rendelet külön nem rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges eszközrendszerrel, tehát az IKSZT munkatársainak, a célcsoportnak a feladata, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a helyi szükségletekre formálva kialakítsa, fejlessze.

Természetesen jó ha van tanulásra alkalmas helyünk. Itt nem kell szokásos íróasztalra gondolnunk, elég egy foglalkoztató asztal, ami természetes fénnyel ellátott és egy kényelmes, gerinckímélő szék. Előnyös, ha mindez a gyerekek életkorának megfelelő, tehát a székről leér a lába, az asztalt megfelelően eléri. Ezeket az eszközöket – ha jól választjuk ki – tudjuk használni a szabadidős foglalkozásainkon is. Amennyiben könnyű és összecsukható, akkor a helyiségünk máris többfunkcióssá varázsolható.

Legyen polc, ahol könyveket és játékokat, a szabadidő eltöltésére alkalmas kreativitást fejlesztő eszközöket (pl. rajzhoz, festéshez, stb.) helyezünk, amit szabadon használhatnak a gyerekek.

A könyvekhez jó ötlet lehet a könyvtárral való szoros együttműködés, s a könyvek folyamatos, esetleg tematikus cseréje, kínálata.

A játékok legyenek elsősorban fejlesztőek és közösségiek. Kívánatos, hogy egyszerű, könnyen kezelhető és tartós legyen. Jó szívvel javasoljuk ennél a korosztálynál is a természetes alapanyagból készült játékokat.

A gyerekek szeretik az otthonos környezetet, ezért ha tudunk, szerezzünk be egy-egy kényelmes, strapabíró ülőgarnitúrát, amin kedvük szerint pihenhetnek. Természetesen egy szőnyeg a padlón való foglalkozások színtere is lehet, jó, ha van. Amennyiben lehetőségünk van rá, elektronikus eszközök is kaphatnak helyet, mint pl. televízió, CD és DVD lejátszó. A számítógép is megengedett, azonban célszerű ezt csak a tanulmányaik segítésére használni.

A falakat díszítheti a gyerekek által készített kompozíció, festmény, esetleg „falfirka”.

Adat- és ismeretforrások

Szolgáltatásunk sikerét és zavartalan biztosítását a megfelelő adat- és ismeretforrásunk határozza meg. Az induláskor begyűjtött adatok hamar elévülnek, csak iránymutatóként használhatóak.

A gyerekek változnak, így igényük is folyamatos változásban van. Mindig naprakészen tudnunk kell, hogy milyen hiányterülettel kell számolnunk, mire keressük a megoldást. Ehhez jó, ha a gyerekektől időről időre visszajelzést kérünk. Ugyancsak jó, ha nyitott szemmel járunk a településen. Új lakók telepednek le, családok életvitele változhat meg egyik napról a másikra. Akkor jó a szolgáltatásunk, ha ezekre a változásokra gyorsan és megfelelően tudunk reagálni.

A folyamatos adat- és információgyűjtés során kapott információk alapján tudunk tervezni, építkezni. A változásnak előnyei is van. Nem válik tevékenységünk rutinná, unalmassá.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;

f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani;

A szolgáltatás minimálisan elvárt követelményeit a rendeletben meghatározták. Így minimum kéthetente egy alkalommal köteles a szolgáltatást biztosítani az az IKSZT, amely ezt a tevékenységet címbirtokosi pályázatába betervezte. Programunk eredményessége azonban nem a minimális feltételek teljesítésében mérhető, hanem a célcsoportunk elégedettségében.

A kimenet tervezésekor vegyük figyelembe a szolgáltatásban résztvevők létszámát, a szolgáltatások körét, azok időtartamát és rendszerességét. Az adatszolgáltatásra legegyszerűbb megoldás a jelenléti ív, amit kiegészíthetünk fotó, sajtóanyag, vagy filmanyag dokumentációkkal is. A tankörbe járó gyerekekről személyes fejlesztési ívet is vezethetünk, amit kiegészíthet a védőnő, a gyerekorvos, a logopédus, a családsegítő munkatársa, vagy a helyi civil szervezet képviselője is. A tankörben vezetett adatok beépülhetnek a települési, kistérségi jelentésekbe, vagy az iskolák, azok társulásainak adataiba.

A mérés mindig egy irányszám. Tehát célszerű meghatározni, hogy mit és miért mérünk. A statisztikai adatok mellett így megjelennek a településünkre, s a szolgáltatásainkra jellemző egyedi adatok is.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Eredményességünket a szolgáltatásunk minőségével, a helyi szükségletfelmérésre alapozott kínálati rendszerünkkel biztosíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy a tankör ne állandósuljon, ne váljon rutin tevékenységgé. A célcsoport igényeire alapozzuk és időről-időre vizsgáljuk felül annak aktualitását, kérjünk javaslatokat, irányvonalakat az innovációra.

Igyekezzünk tevékenységeinket folyamatosan dokumentálni és publikálni. A gyerekek is szívesen látják viszont magukat a helyi orgánumokban, mutatkoznak be a település kulturális életébe.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Szolgáltatásunk eredményességét a célcsoport visszacsatolása biztosítja. Közvetlenül maguk a gyerekek, akiktől személyes beszélgetés, közösségi foglalkozások, vagy egyszerű kérdőív során is tájékozódhatunk. Közvetve a gyermekek családjai, az őket tanító pedagógusok és a kapcsolódó szolgáltatások munkatársaitól kaphatunk visszajelzést. Ugyancsak közvetlen közösségi visszacsatolás lehet a település közösségének véleménye.

Hatásai a mérőszámok mellett egyéb úton is mérhetőek. Például új gyermekközösség alakul, vagy szülői kör, akik segítik a gyermekekkel folytatott munkát. Szakmai tevékenységünkből születhetnek módszertani kiadványok, konferenciák, szakmai és szakmaközi egyeztetések, közös folyamatok.

Ötletek, jó gyakorlatok

Komárom falusi környezetében került kialakításra a Mag-ház, mely minden nap várja a gyerekeket délutáni foglalkozásaira. A foglalkozásokat részben előre tervezzük, de van spontán kialakult is.

Módszerük, hogy a gyermek otthonos környezetben, segítő irányításával boldoguljon a délután folyamán. Törekednek a napi feladatok megoldására, ugyan akkor a szolgáltatást játékos fejlesztő tevékenységgel ötvözik. Ehhez a ház fejlesztő játéktára és szakmai kompetenciája adja a biztos hátteret.

Az egyéni korrepetálási igényekre önkénteseket foglalkoztatnak. Fiatal egyetemisták délutánonként, de főként szombatonként segítik a tanulásban lemaradt gyerekeket. Ellenszolgáltatásként a korrepetálást végző fiatalok alkalmanként a házat és annak felszerelését saját programjaikra használhatják. Így oldott meg a matematika, fizika, kémia, magyar és történelem korrepetálása az általános és középiskolás célcsoport számára.

Kapcsolatok

Tanoda program – www.tanoda.lap.hu, www.tanoda.lapunk.hu

Mag-ház – www.eletteregyesulet.hu

Bárka Egyesület – www.barkak.uw.hu

Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani.

A gyermekfoglalkoztató szolgáltatási irányelveit a Biztos Kezdet program Gyerekházának fogalma tartalmazza. A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat. Az IKSZT-ben létrehozott gyermekfoglalkoztató a Biztos Kezdet Gyerekházának szakmai irányelvei mentén halad ugyan, de a helyi igényekre és erőforrásokra alapoz.

Mit nyújt a gyermekfoglalkoztató?

• rendszeres nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára egyaránt biztosít programokat;
• mindenki számára nyitott;
• szolgáltatásai ingyenesek;
• rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez;
• a gyermek képességeinek kibontakozásához szükséges környezetet és szakembert biztosít;
• segíti és nyomon követi a gyermek fejlődését;
• szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a családot.

Bár a szolgáltatás elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, kiemelt feladatának tekintjük a szülők támogatását is a gyermeknevelés és a munkavállalás terén. Segíti felkészülni a leendő szülőket a szülésre illetve a gyermek fogadására, gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos konzultációt biztosít, támogatja a munkaerő-piacra való visszatérést.

Az IKSZT tervezésekor a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása szabadon választott tevékenység, tehát csak azok számára kötelező, akik címpályázatukba ezt betervezték.

A szolgáltatás során olyan gyermekek fejlesztő tevékenységét kell betervezni, akik még nem kerültek be oktatási-nevelési intézménybe, a velük folytatott tevékenység az óvodai és iskolai előkészítést segíti.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szolgáltatás kiemelt célja lehet, hogy településünk, településrészünk különös hátrányos helyzetén élő, hagyományosan nehezen megközelíthető családok életesélyeinek javítását is elősegítse. Ezért a szolgáltatás beindításának előfeltétele a terepmunka, a település és környékén élő célcsoport felkeresése és bevonása.

A szolgáltatás tervezésekor az előkészítésre szánjunk időt annak érdekében, hogy megfelelőképpen tudjunk tervezni. A program előkészítését végezheti az IKSZT munkatársa is végzettségtől és szakmai tapasztalattól függetlenül.

Előkészítés

Mérjük fel a településünkön élő kisgyermeket nevelő családokat, azok igényeit. Erre a legjobb módszer a személyes interjú, melynek során térjünk ki a következőkre:

• Mérjük fel a településünkre jellemző szolgáltatásokat, s azok igénybevevőinek körét.
• Mérjük fel a potenciális célcsoportot. Hány család van a településen? Családonként a 0-6 éves korosztályhoz tartozó gyermekek száma?
• Milyen a család napirendje?
• Milyen rendszerességgel vennék igénybe a szolgáltatásunkat? Heti, hetente több alkalommal, kétheti rendszerességgel? Arra figyeljünk, hogy a rendeletben megfogalmazottak szerint kéthetente egy alkalommal biztosítani kell a szolgáltatást azoknak, akik ezt önként felvállalták.
• Milyen napszakban igénylik leginkább a segítséget?
• Milyen segítségre van leginkább szükségük? Fejlesztés, megőrzés, játszóház, szülői támogatás, stb.?
• Amennyiben szakember végzi az előkészítést, felmérheti a gyermek korosztályának megfelelő fejlettségi szintjét, a szülők kompetenciáit, de igénybe vehetjük a kapcsolódó szolgáltatási területek (pl. védőnők, gyermekorvosok, óvónők, stb.) tapasztalatait és segítségét is.
• A kapott eredményeket összegezzük, csoportosítsuk, s készítsük el a tervezéshez szükséges dokumentumokat.
• Keressük fel a programba bevonható szakembereket, kérjük fel őket az együttműködésre, a közös tervezésre. Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálat munkatársai, védőnő, gyermekorvos, a polgármesteri hivatal szociális osztályának a munkatársa, civil szervezetek képviselői ugyan úgy részesei lehetnek, mint a helyi intézmények – abban az esetben, ha vannak ilyenek – dolgozói (pl. óvónők, pedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok, stb.).
• Szólítsuk meg a gyermekfoglalkoztatóban potenciálisan szakmai tevékenységet folytató szakembert. Több szálon is elindulhatunk, több személyt is megnyerhetünk a folyamatnak.
• Hívjuk össze a szereplőket (anyukákat, segítőket, szakembereket), s kezdeményezzük a közös tervezési folyamatot.

Tervezés

A tervezést célszerű közösen, a folyamatban résztvevő szakemberekkel és a célcsoporttal együtt végezni. A tervezést a már felújított épületben tartsuk, célszerű abban a helyiségben ahol a foglalkozások zajlanak majd.

• A tervezés legyen közösségi folyamat. Vonjuk be a szakembereket és a célcsoportot. A programot a helyi szükségletekre és a meglévő erőforrásokra alapozva kell tervezni és megvalósítani.
• A tervezett programnak illeszkednie kell a település gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatási rendszerébe.
• A szakmai tervnek a szükségletfelmérésre alapozva kell meghatározni a célokat, a szolgáltatás struktúráját, a személyi és a tárgyi szükségleteket. A tárgyi eszközöknél figyelembe kell venni a rendeletben megfogalmazott eszközöket.
• Jó terv akkor születik, ha nem csupán irányt ad a megvalósításhoz szükséges tevékenységhez, módszerekhez, hanem a nem várt változásokhoz is adaptálható úgy, hogy az alapvető célok teljesíthetők.
• A tervezés nem egyszeri folyamat, hanem időnként (évente, félévente, ahogy a cél megkívánja) áttekinthető, és alakítható az éppen akkor aktuális területekre, irányok felé.

A fejlesztés legtöbb esetben szülővel együtt történik, amit célszerű megfelelő szakember közreműködésével biztosítani. A szakember lehet óvónő, fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus, annak függvényében, hogy milyen szakmaterületre fogalmazódott meg az igény. A szakember lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső szakember, önkéntes is. Minden esetben megbízható és a közösség által elfogadott szakember legyen, aki ismeri a települését, az ott élőket képes megszólítani és bevonni a célcsoportot. Önálló munkavégzésre, tervezésre és egyéni esetkezelésre alkalmas. Egyszerre képes az egyént, a családot és a közösséget is megszólítani.

Kis települések révén erre a folyamatra célunk lehet megtalálni azt a szakembert, aki esetleg önmaga is gyermekét neveli, vagy már nyugalmasabb éveit tölti, azonban önkéntesként, vagy megbízás ellenében ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, dokumentálja és koordinálja.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében köteles az alábbi eszközöket biztosítani:

ca) zárható szekrény,

cb) nyitott polcos szekrény,

cc) pelenkázó asztal,

cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,

ce) asztal,

cf) szőnyeg.

A gyermekfoglalkoztatóként használt épületrész többfunkciós, komplex szolgáltatási rendszer része. Nem csak a gyermekek fejlesztését és szabadidejét kell figyelembe venni, hanem szüleik és a segítő munkatársakét is. Ezen a helyen a szülő és gyermeke olyan oldott közegben van együtt, ahol mindketten jól érzik magukat, észrevétlen történik fejlesztésük.

Szolgáltatási terünket úgy tervezzük meg, hogy a helyi igényekre, illetve lehetőségeinkre épüljön. Próbáljuk meg a helyiségünket úgy kialakítani, hogy a gyerekek és szüleik méreteit is figyelembe vegyük. Így a kötelezően előírt alapeszközök mellett igyekezzünk beszerezni gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat. Az eszköztár kialakításakor segítséget jelenthet a Biztos Kezdet programban meghatározott játéktár, azonban a szigorú előírásokat finomíthatjuk, cserélhetjük, vagy kiegészíthetjük. Törekedjünk azonban a természetes anyagok használatára és a könnyen tisztítható játékok, felszerelések beszerzésére. Igaz, hogy ez kezdetben anyagilag megterhelő lehet, azonban hosszútávon megtérülő befektetésnek bizonyul.

A pici gyermek szereti az általa is érzékelhető és mérhető tereket. Amennyiben lehetőségünk engedi és módunk nyílik rá, tervezzünk be egy zugot, ahová bebújhat, ahol a kuckó melegében jól érzi magát. Erre alkalmas lehet az épületek tetőterének kialakítása, az alacsonyabb részek beépítése is. Fontos, hogy a gyermek másszon, mozogjon. Ehhez megfelelő teret biztosítsunk, s a szőnyeg biztonságát a szülőknek is javasoljuk az együttes játék helyszíneként.

Jó, ha ebben a térben mobil tanácsadásra szolgáló eszközök is megjelennek. Így egy világhálóra csatlakozott lap-top nyomtatóval, telefon segítheti a gyors és közvetlen segítségnyújtást.

Célcsoportunk (0-6 éves korosztály) szülőfüggő. Csak akkor érhetjük el, vonható be a folyamatba, ha ehhez szülei együttműködését elnyertük. Ezért célszerű a szülők igényeit is szem előtt tartani, s felkészülni az őket érintő és érdeklő szakterületek bevonására, szerteágazó segítségnyújtásra és tanácsadásra. A kialakítandó területünk ne essen messze attól a helytől, ahol a kisgyermekek öltöztetése, pelenkázása zajlik. Ez egyben megnyugtató, másrészt kényelmes is a szülőknek.

A gyermekfoglalkoztató nem csupán zárt környezetben folytatható tevékenységet foglal magába. Amennyiben lehetőségünk van, tervezzünk a szabad térrel, a vidéki környezet sajátosságaival, a természeti környezetünkkel is. Alakítsunk ki az épületünk mellett egy kisebb gyermekjátszóteret, amelyben hinta, mászóka, csúszda és homokozó kiépítésével számoljunk. A szabadtéri foglalkozásokhoz olyan egyszerű játékok is nagy segítséget jelentenek, mint pl. a roller, kis motor, vagy talicska.

Adat- és ismeretforrások

Adatok- és ismeretek gyűjtésével a szolgáltatás előkészítésekor, tervezésekor és a folyamat során tervezünk. Az előkészítéskor segítségünkre lehetnek a településen megtalálható adattárak, statisztikai mutatók, önkormányzati jelentések. Emellett természetesen elérhetőek a statisztikai mutatók a KSH adatok, a szakszolgálatok, intézmények éves mutatói, jelentései. Természetesen minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a szolgáltatásunk működését, szakmai tevékenységünket segítheti.

Az adatokat nem csak a folyamat indulásakor érdemes összegyűjteni és elemezni, hanem folyamatosan, évente ajánljuk felülvizsgálni, alkalmasint a kapott eredmények és mutatók alapján módosíthatjuk szolgáltatásunkat, fejleszthetjük kínálatunkat.

Ismeretforrásként célszerű a szakmai munkatárs szakmai segítését is célul tűzni. Nem elég, hogy jó szakember, tudásának fejlesztése mindig cél lehet a fenntarthatóság tervezésénél. Az új módszerek megismerése, adaptálása bővítheti szolgáltatásunk kínálatát. Példaként említhetem a ringató programot, vagy akár az Ayres és Montessori eszközök használatát.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

d) a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;

g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;

A közösség feltárja azokat a hiányterületeket, amelyekre alapozva meghatározza saját szükségleteit, majd kiépíti szolgáltatási rendszerét.

A rendeletben meghatározottak alapján minimum kétheti rendszerességgel kell a gyermekfoglalkoztató szolgáltatásait biztosítani. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban lehet, ritkábban azonban nem.

Kimenetként meghatározhatjuk a rendszeresebb találkozásokat, a foglalkoztató kínálati rendszerét ehhez mérten alakíthatjuk ki, bővíthetjük azokat a részterületeket, amelyek a szükségletfelmérés során igényként merültek fel.

Szolgáltatásaink igénybevevői körét tartsuk nyilván. Rögzítsük jelenlétük intenzitását, az egyéb, kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. A kapott adatokat gyűjtjük, rendszerezzük, majd havonta feldolgozzuk, évente pedig az újabb szükségletfelmérés adatai között felhasználjuk. Adatainkat megoszthatjuk a szakmai szolgáltatásokkal, pl. védőnők, gyermekjóléti és családsegítői szakszolgálat, stb.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Programunk eredményességét a település közössége, a célcsoport visszajelzései alapján tudjuk mérni legjobban. Tervezhetünk csoportos és egyéni fejlesztési terveket, melyet éves intervallumban készítünk a gyermekfoglalkoztatóba járó gyermekekről, szüleikről. Eredményesnek mondható a szolgáltatás, ha a meglévő kínálatra újabb igények jelentkeznek, nő a résztvevők száma.

Rendszeres tevékenységeinket, programjainkat, meghatározó eseményeinket a helyi médiumokban publikáljuk, az eredményeket közzé tesszük. Esetleg külön kiadványban publikáljuk, szakmai konferenciákon, értekezleteken osztjuk meg.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A helyi orgánumok nem csupán a tervezéshez, hanem az eredményesség méréséhez is alkalmas eszköz. Kérjük meg a célcsoportot, a szakmai vezetőt, hogy folyamatosan tájékoztassa a helyieket a foglalkoztató programjairól, eseményeiről, eredményeiről.

Tevékenységünk mérésére többféle módszert is ajánlhatunk. A jelenléti ívek biztosítják a napi nyilvántartást, a létszámok alapján készített évi statisztikákat. Az egyéni fejlesztési naplók vezetése a személyes tanácsadásokat, szolgáltatásokat és a mérföldköveket rögzíti, eredményeit méri. Szülői kör alakulása a közösségi fejlődést vetíti elő, míg a rendezvények száma a különféle szolgáltatási irányokra mutatnak rá.

Különféle dokumentáció alapján szakmai tervek, iránymutatások születhetnek, melyet más IKSZT-k is adaptálhatnak, saját szolgáltatási rendszerükre formálhatnak.

Ötletek, jó gyakorlatok

Kiépíthetjük a szolgáltatásunkat a Biztos Kezdet Klub előírásainak figyelembe vételével, saját szükségleteinknek megfelelően.

A Komáromban működő Biztos Kezdet program elveiben és módszereiben teljes mértékben igazodik az előírásokhoz. Azonban állami támogatást annak működésére nem felhasználva igyekeztek a helyi szükségletekre irányítani. Így jelenik meg fajsúlyosabban az egyéni fejlesztés és az önállóan bevállalt értelmileg akadályozott gyermekek integrációja, fejlesztése. Szakmai tevékenységünket a gyógypedagógiai elemekkel, a logopédiai szolgáltatásokkal egészítettük ki, melyre nagy szükség mutatkozott, s a helyi intézményrendszer mindezt felvállalni nem tudott.

A Biztos Kezdet mintájára alakíthatunk szülői kört a célcsoportból. A szülői körben tevékenykedők újabb közösséget alkotnak a településen. Támogatják a foglalkoztatóban folyó szakmai munkát, segítik a háttértevékenységeket.

Kivitelezhető és jó ötlet a gyermekház játéktárának biztosítása otthon megunt, vagy kinőtt játékokkal, eszközökkel. Tapasztaljuk, hogy a szülők szívesen hozzák el gyermekeik által már nem használt játékszereket, örömet okozva ezzel kisebb társaiknak. A gyerekek szívesen játszanak a felnőttek dolgaival. Így ne riadjunk vissza a háztartásban használt, de kisebb méretű eszközök felhasználásától, alkalmazásától.

Kapcsolatok

• Biztos Kezdet Program – www.biztoskezdet.hu
• Családi Napközik Egyesülete – www.csana-info.hu
• Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete – www.hgye.hu 
• Magyar Bölcsődék Egyesülete – www.mabe.hu
• Magyar Védőnők Egyesülete – www.mave.hu
• Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete – www.mogyesz.hu
• Budapesti Korai Fejlesztő Központ – www.koraifejleszto.hu
• Dévény Anna Alapítvány – www.deveny.hu
• Otthon Segítünk Alapítvány – www.otthonsegitunk.hu
• Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület – www.csagyi.hu 
• UNICEF – www.unicef.hu
• Közoktatási Statisztikai Adatok 2007 – http://db.okm.gov.hu/statisztika/ks07_fm/
• Szociális Regiszter – http://szocialisregiszter.afsz.hu/
• Magyar Videotréning Egyesület – www.videotraining.hu/

Egészségfejlesztési programok

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: egészségfejlesztési programok megvalósítása.

„Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett.” (WHO)

„Az egészségmegőrzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az embereket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek.”

(Dzsakartai Nyilatkozat)

Az egészségfejlesztési programok célja egy adott közösséghez tartozó emberek egészségi állapotának javításával az életminőség befolyásolása.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni.

Az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mit tehetünk közösen az egészségünkért?
• Kiknek szóljanak a programok, milyen korosztályokat, foglalkozási csoportokat, társadalmi csoportokat kívánunk megszólítani?

Fontos, hogy a településen élők minél szélesebb körét megtaláljuk programjainkkal (pl. fiatalok, idősek, kismamák, gyermeküket egyedül nevelők, nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, munkanélküliek stb.).

Egészségmegőrzésre szolgáló programok lehetnek az alábbiak:

• Előadások szervezése a lakossági szűrőprogramokkal kapcsolatban:

• a szív- és érrendszeri betegségek kockázati csoportjába tartozó nők és férfiak szűrése,
• 45-65 év közötti nőknél emlőszűrése,
• 25-65 év közötti nőknél méhnyakrák szűrése,
• vastagbél daganatok szűrése,
• szájüregi rák szűrése,
• magas vérnyomás, cukorbetegség szűrése stb.

• Előadások szervezése a drog, alkohol, cigaretta fogyasztásának mérséklésére, elhagyására,
• Rendszeres testmozgás népszerűsítése stb.

Az egészségfejlesztés legfőbb célja, hogy a település valamennyi lakosa számára biztosítson lehetőséget egészsége megőrzésére, életminőségének javítására.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

Az egészségfejlesztési programok lebonyolításához a 112/2009. VIII. 29.) FVM rendeletben foglalt építészeti és tárgyi feltételek megfelelőek és elegendőek.

Eszközök: pl. plakátok, ismeretterjesztő kiadványok, helyi média felületein meghívók, felhívások közzététele.

Adat- és ismeretforrások

A település jelenlegi állapotának ismeretében tervezhetünk a jövőre vonatkozóan. Ehhez számos adatot kell begyűjtenünk azoktól, akik rendelkeznek a saját szakterületüknek megfelelő információkkal, például a háziorvos, védőnő, házi betegápoló, pedagógus, polgármester, jegyző, önkormányzati dolgozók, családsegítő, civil szervezetek, lelkészek, ÁNTSZ, KSH stb.

Lépésről lépésre

A konkrét adatok birtokában készítjük el a települési állapotleírást, melyet a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, lehetőleg minél szélesebb körben, hogy tartalmát megismerhessék.

A település állapotának ismeretében fel kell mérni az igényeket. Célunk az, hogy megtudjuk, milyen problémák foglalkoztatják a lakosokat, mit változtatnának, milyen szolgáltatásokra lenne igény. A felmérés történhet kérdőívekkel, melyeket minden háztartásba eljuttatunk, személyes beszélgetések, egyéni és csoportos interjúk, lakossági fórumok, falugyűlések alkalmával. Fontos, hogy a lakosságot minél nagyobb arányban vonjuk be a folyamatokba, hiszen csak így derülhet fény az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.

Rangsoroljuk a feltárt igényeket, melyek azok, amelyek a kitűzött céljaink megvalósulását leginkább szolgálják, melyeket tudjuk rövidtávon és melyeket hosszabb távon megvalósítani. A rangsoroláskor figyelnünk kell arra, hogy a szolgáltatás, program vagy probléma megoldását hányan tartják fontosnak, rendelkezésünkre állnak-e a megvalósításhoz szükséges humán és tárgyi erőforrások vagy külső segítségre is szükségünk lesz.

Miután megismertük a jelenlegi helyzetet, eldöntöttük a rövid- és hosszú távú célokat, hozzáfoghatunk a megvalósításhoz, melynek első lépése a cselekvési terv elkészítése. A konkrét feladat megoldásához meg kell találni az elkötelezett személyeket, akik egymás között megosztják a teendőket. Megnevezzük a felelősöket például eszközök beszerzésére, anyagi támogatás megszerzésére, hivatali ügyek intézésére. Érdemes határidőket kitűzni, hiszen tudnunk kell, mikor végeznénk az adott feladattal melyet az igénylők bizonyára nagyon várnak.

Ha egy program elindult, kövessük a sorsát: mennyire lett sikeres, hogy alakult a résztvevők száma, népszerű-e vagy pedig érdeklődés hiányában nem érdemes folytatni.

Kérjük ki a résztvevők véleményét a programról, miért tetszett, vagy miért nem tetszett, mit változtatna, mit tenne, hogy sikeresebb legyen.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A programok, illetve program sorozatok értékelése során választ kapunk arra, hogy elértük-e célunkat: hány százalékkal nőtt az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos rendezvényeinken megjelentek száma.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Eredményes és fenntartható az a program lehet, amelyhez biztosított az emberi, a tárgyi és az anyagi erőforrás, amelyet az emberek magukénak éreznek, szívügyüknek tekintenek. Nem lehet csak és kizárólag az önkormányzatokra vagy egy-két elkötelezett emberre hárítani a szervezés, végrehajtás és működtetés felelősségét. A faluközösség, civil szervezetek, vállalkozók aktív részvétele nélkül a program elhal. A közös tervezés és a közös cselekvés hozzájárul a sikerhez, úgy, hogy folyamatosan új személyek kapcsolódnak be. Hiteles döntéseket hoznak, törekednek a résztvevők igényeinek kielégítésére. Fel kell mérni a résztvevők elégedettségét vagy kritikáját és ennek alapján korrigálni a hibákat.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az egészségfejlesztési programok hatásának mérése nem könnyű feladat, nem vállalkozhatunk arra, hogy megmondjuk milyen mértékben sikerült az egészségi állapotot javítani, de az életminőségre vonatkozóan kapunk információkat.

Az eredményességméréssel arra kaphatunk választ, hogy a programok céljai megvalósultak-e. Sikerült-e elérni a célcsoportjainkat, hányan vettek részt, a résztvevők azt kapták-e amit a programtól elvártak, hasznos volt-e, tudják-e a gyakorlatban is alkalmazni a hallottakat, látják-e értelmét a folytatásnak, kik maradtak ki és miért, mit kell tennünk, hogy a kimaradókat is elérjük?

Az eredményességen kívül a hatékonyságot is mérnünk kell, mennyi a saját és a külső erőforrás szükséglet, a program jövője további saját erőforrás bevonásával, felajánlásokkal fenntartható-e. A sikeres programok ismétléséhez van-e olyan közösségi felajánlás, amely pótolja a külső segítséget?

Ötletek, jó gyakorlatok

Az alábbiakban közzé teszünk néhány program-tervezetet, amelyek saját tapasztalataink, jó gyakorlat alapján készültek. Ezen ötleteket lehetőségként ajánljuk azon szakemberek számára, akik saját lakóhelyük, lakóközösségük adottságait ismerve, azokhoz alakítva használhatják fel.

Programhét a település helyi iskolájában

„Az egészség nagy érték!” címmel dolgoztak ki egy egész hetet átölelő programot 2009/2010. iskolaévben a KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolájában Kiskőrösön.

Cél

Az egészséges életmódra nevelés, egészségtudatos iskolai táplálkozás tanítása új módszerekkel, eszközökkel az iskolában és a tanórákon kívüli foglalkozásokon.

Ez a program az általános iskolás gyermekek (1-8. osztály) és azok szüleinek (mintegy 500 fő) mozgósítását, a helyes napirend és életrend fontosságának tudatosítását, az egészséges táplálkozás, a helyes étkezési kultúra, a rendszeres testmozgás népszerűsítését, a fog-és testápolás fontosságának ismertetését, valamint a drog, az alkohol, és a cigaretta fogyasztásának visszaszorítását tűzte ki célul. A programhét keretében az iskola valamennyi osztályában minden tanórán, valamint minden délután tanórák utáni rendezvényeken, versenyeken valamilyen formában érintették a témát. A résztvevőknek gyűjtőmunkában, illusztrációk készítésében (az elkészített rajzok a kiállítás részei voltak), plakátkészítésben, versenyfeladatokban, tesztek, feladatlapok kitöltésében kellett részt venniük. A tanórákon folyamatos visszacsatolással történt az új ismeretek megerősítése.

A hét minden napja valamilyen mottó jegyében

Témahét – Egészséges életmód

TANMENET - 2010. április 19-23. projekthétre

Egészségfejlesztési témák az egyes tanórákba illesztve az 5. osztályban.

Részletes munkaterv

Feladat		Helyszín, Eszközök	Végrehajtás módja	óra	Teljesítés kritériuma	Biztonsági előírások	Használt képességek	Fejlesztett képességek
					Alsó tagozat
1	1. helyszín: fogmosás	Mosdó előtere, mosdók, fogkefe, fogkrém	Dentálhygiénés szakember irányításával fogmosás	30 perc, majd csere a csoportok között (4 csoport)	Szakszerű fogápolás megismerése, alkalmazása	Vízcsap kezelés felnőtt jelenlétében, felmosó eszköz biztosítása	Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolása, rendszeresség kialakítása,	Fogak szerepe a táplálkozásban, védelmük, gondozásuk
2	2. helyszín: Feladatlapok, tesztek kitöltése a helyes fogápolásról	1.tanterem Feladatlapok, Tesztlapok, ceruza, toll	Nevelők irányításával egyéni és csoportos megoldások	30 perc, majd csere a csoportok között	Szakszerű fogápolás elméleti alkalmazása		Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolásának menete elméletben	Fogak védelmének fontossága
3	3. helyszín: plakátkészítés a fogápolásról	2. tanterem Karton- és csomagolópapír, színes lapok, zsírkréta, ragasztó,olló	Nevelők irányításával csoportos megoldások	30 perc	Az előzetes gyűjtőmunka anyagából és a helyszínen készült rajzokból plakátkészítés	Csoporthelyek balesetmentes kialakítása, eszközök balesetmentes használata (olló, kés, ragasztó)	A megszerzett ismeretek rendszerezése, ötletgyűjtés,	Helykihasználás, elrendezés, perspektíva, díszítő motívumok alkalmazása
4	4. helyszín: szabadidő helyes eltöltése Aerobik	3. tornaterem Labda, ugrókötél, karika, szőnyeg, bordásfal	Szakember irányításával gyakorlatsorok végzése a test harmonikus fejlesztésére	30 perc	Életkornak megfelelő gyakorlatok végzése,	Helyes felszerelés használata, balesetmentes gyakorlatvégzés	Az izomzat tudatos fejlesztése	Állóképesség fejlesztése Akarat, kitartás fejlesztése
5	5. helyszín: Plakátok kialakítása, alsó folyosó az aula mellett	5. Folyosó, vagy aula Az elkészített plakátok, táblagyurma, létra	Szülők, nevelők segítségével az elkészített plakátok elhelyezése	30 perc	Az elvégzett feladatok összegzése, véleményalkotás	A létra balesetmentes használata	A megszerzett ismeretek rendszerezése	Tudatosítás, a gyakorlatban való alkalmazás
6	6. helyszín Ducitorna gyógytestnev. keretében	6. Tanuszoda	Szaktanár vezetésével testalakító torna	45 perc	A mozgáshiányos gyerekek fejlesztése	Biztonságos mozgás a vízben	Félelem nélküli úszás	A mozgás jótékony hatása
7	7. helyszín: tantermek: projektértékelő kérdőívek kitöltése	7 . tantermek Rendrakás	Nevelők felügyelete mellett	15 perc	Hogyan érezted magad?
8	8. helyszín: tankonyha	8. Tankonyha: egészséges ételek elkészítése	Szülők	3 óra	Bioanyagok és bioreceptek alapján sütés, főzés	Tűzhely, eszközök, anyagok balesetmentes használata	Az vagy, amit megeszel!	Figyelj az étrended összeállítására! Táplálkozási piramis
9	Projekt zárása	8. Aula: megterített asztalok	Szervezők, osztályfőnökök, vendégek A projektnap értékelése. Szülők által elkészített egészséges ételek	30 perc	A projektnap eredményeinek értékelése		Elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlatban	Tudj nemet mondani az egészségtelen ételekre!

A program végén a meghívott vendégek, előadók, lebonyolítók, szülők, szülői szervezetek, a DÖK képviselői, nevelőtestület és a résztvevő tanulók részére elégedettségi kérdőívet osztottak ki. A kitöltött kérdőívekből kiderült, szükség van erre az egészségnevelési projektre, mert a sok kutatómunkával, feladatmegoldással, plakátkészítéssel, egészséges ételek készítésével tevékenykedő tanulók bővítették ismereteiket. Az egy hét közös munka közösségformáló, közösségfejlesztő, egészséges versenyszellem kialakítással bírt és a résztvevő tanulók, nevelők, vendégek (előadók, szülők) még jól is érezték magukat, jól szórakoztak.

A programon jelen voltak a helyi TV, újság képviselői, akik interjút készítettek a részvevőkkel és folyamatosan tájékoztatták a település lakóit a hét eseményeiről.

A település éves kulturális programjába illeszkedő rendezvények

Rendezvény tervezett helyszíne: település központja (település lakói számára jól ismert hely, művelődési központ, faluház, iskola stb.).

Rendezvény témája, időpontja: a közösség életében kulcsfontosságú szerepet játszó, évről-évre ismétlődő kulturális programjába illeszkedjen (ilyen az évenként megrendezésre kerülő nemzetiségi napok, tavaszváró rendezvények, aratási ünnepek, szüreti napok stb.), amelyek megmozgatják a település apraját, nagyját, az egész közösséget, így az emberek könnyebben bevonhatók a programokba a kezdetektől. Ezek a programok előre tervezhetőek. Lehetőség van kérdőív útján vagy a településen szervezett összejöveteleken előzetesen felmérni a lakosság problémáit, a lakossági igényeket. Ezek ismertében lehetőség nyílik a településekre bevinni a szűrővizsgálatokat, egy-egy közösséget megcélozni, személyre szabottan ismertetni az életminőség javításának lehetőségeit.

A községi nagyobb rendezvényeken, „egészségszigetek”-et alakíthatunk ki, ahol az igényelt szűrések, tájékoztatások, közvetlen kikérdezések folynak. Jó lehetőség a partnerkapcsolatok kialakítására, ápolására, együttes munkával (Vöröskeresztes aktivisták, Országos Mentőszolgálat munkatársai, Rendőrségi szakemberek, ÁNTSZ munkatársak, egészségügyi dolgozók, egyéb helyi erőforrások stb.) lehetőség nyílik a programok megszervezésére, lebonyolítására, a tájékoztatás kiszélesítésével (helyi média bevonásával) a részvételi kedv fokozására.

Kapcsolatok

• Egészségügyi szolgáltatók: háziorvos, védőnő, iskolaorvos, szakorvosok, pszichológusok,
• Önkormányzatok,
• Egészségügyi hatóság (ÁNTSZ)
• Sajtó, TV, rádió

Foglalkoztatási információs pont

Szerző: Luczek Sándor

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása. A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.

A szolgáltatás tartalma

A foglalkoztatási információ szolgáltatást, a szolgáltatás szükséges tartalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) munkaerő-piaci szolgáltatásként határozza meg.

A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatá­sok­ról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapvetően kétféle foglalkoztatási információ szol­gáltatást határoz meg. A két szolgáltatás között a meghatározó különbség a szolgáltatást igénybe vevők között van: míg a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadást az álláskeresők, munkavállalók veszik igénybe, addig a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást a munkáltatóknak kínálhatjuk.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A foglalkoztatási információ szolgáltatás két csoportját írja elő a 112/2009 FVM rendelet. A foglalkoztatási információs pont szolgáltatás olyan folyamatos tevékenység, amelynek kereté­ben az IKSZT nyitvatartási idejében a betérő információt kérőnek felvilágosítást nyújtunk.

A legalább 3 havonta megszervezendő, a munka világával kapcsolatos képzés, tájékoztatás, előadás, rendezvény olyan tevékenység, amelynek előkészítése és lebonyolítása jelent feladatot.

Az információs pont szolgáltatás megvalósításában nagy szerep jut a korszerű számítástechni­kai tájékoztató eszközöknek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a saját információ szolgál­tató tevékenységét is egyre nagyobb mértékben igyekszik az internetre, központi portáljára és tematikus portáljaira irányítani. Ma már a munkaügyi központok kirendeltségeinek jelentős része úgy van kialakítva, hogy az előtérben ott álnak azok a számítógépek, ún. kioszkok, amelyek a kirendeltségre betérő álláskereső, információt igénylő ügyfelek rendelkezésére állnak, amelyekkel az ügyfelek önmaguk tájékozódhatnak az őket érdeklő kérdésekben.

Az IKSZT akkor látja el megfelelően hivatását, ha ehhez képest hozzáadott értéket, többlet-szolgáltatást tud nyújtani a betérő ügyfeleinek.

A többletet egyrészt a helyben hozzáférhetőség jelenti. Annak ellenére, hogy az otthoni szá­mí­tógépek száma és az otthoni internet előfizetések száma elég dinamikusan növekszik ha­zánkban, még mindig nem éri el a kívánatos mértéket, és különösen az infrastrukturális szem­pontból kevésbé fejlett és családi jövedelmi szempontból hátrányos helyzetben lévő kistelepü­léseken különösen nagy szükség van a közösségi internet hozzáférési pontokra. Elég nyilván­való módon, a munka- és rendszeres munkajövedelem nélkül élő emberek engedhetik meg ma­guknak a legkevésbé, hogy otthoni számítógépet, internet előfizetést vásároljanak. Az ő számukra bír jelentőséggel, ha az internetes álláskeresés, információ szerzés miatt sem kell a kistérségi központba, a munkaügyi kirendeltségre utazniuk.

De hozzáadott értéket jelent, ha az IKSZT nem csak az internet használat technikai lehetősé­gét biztosítja, hanem mentori jellegű segítséget is kínál az információszerzéshez. Egy korábbi európai közösségi kezdeményezés, az EQUAL program keretében kidolgozásra került az IT-mentor tevékenység szakmai protokollja, képzési anyaga, és néhány tucat jelentkező képzést is kapott IT-mentori tevékenységre. Az IT-mentorok nem csak a számítógép technikai haszná­latában segítenek, segíthetnek az IKSZT ügyfeleinek, de abban is eligazítást nyújthatnak, hogy milyen honlapokat érdemes felkeresni, milyen módon lehet az interneten keresni, ho­gyan lehet a megtalált információt letárolni, kinyomtatni, későbbi felhasználásra megőrizni.

A helyi munkalehetőségek között fontos lehet az alkalmi jellegű, házkörüli segítő munkák ke­reslete és kínálata. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2009. évi CLII. Törvény rendelkezik.

A foglalkoztatási információs pont szolgáltatása lehet, ha helyben közzéteszi a házkörüli mun­kákra vonatkozó munkaerő keresletet és az ilyen típusú munkákra vállalkozó kínálatot. Ha az IKSZT ilyen szolgáltatásra vállalkozik, fontos annak szem előtt tartása is, hogy a téli tü­zelő felvágására, vagy az őszi lomb összetakarítására, esetleg a gyerek alkalmi felügyeletére munkavállalót kereső emberek általában nincsenek tisztában az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs szabályaival. Ha sikeres szolgáltatást kívánunk nyújtani, alaposan végig kell gondolni, milyen tájékoztatást kell ezekről a szabályokról adni a munkát kínálóknak és az al­kalmi munkát vállalóknak, illetve milyen ügyintézési segítséget kell kínálni nekik ahhoz, hogy a szabályoknak megfelelően történjen a munkavégzés.

A tájékoztató jellegű rendezvények, képzések, előadások tervezésekor két típusú programban érdemes gondolkodni.

Tervezhetünk, szervezhetünk olyan tájékoztatót, előadást, amely egy adott napon kerül meg­rendezésre, és szervezhetünk olyan képzés-, önképző kör-, vagy klub jellegű foglalkozásokat, amelyek néhány héten át igénylik a résztvevőik bekapcsolódását.

Az „egynapos” rendezvények sorába tartozhatnak a munkaügyi kirendeltséggel partnerségben megrendezhető állásbörzék. Egy-egy környékbeli vállalkozás bővítésekor, egy új üzlet megnyitása előtt, vagy akár mezőgazdasági idénymunkák szezonja előtt lehetséges olyan munka­erő kereslet, amelyek kielégítését – a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve – a tele­pülé­sünk, kistérségünk álláskeresőiből lehetne kielégíteni.

A munkaügyi kirendeltségek saját hatáskörükben, a velük szemben megfogalmazódó elvárá­sok kielégítése céljából is szerveznek ilyen börzéket, ha a munkaerő-piaci helyzet ezt indokol­ja. Jogszabályi felhatalmazásuk van arra, hogy ezekre a börzékre a regisztrált álláskeresőket levélben behívják, és így biztosítsanak kellő érdeklődést a munkaerőt toborozni kívánó mun­kál­tatóknak. Megfelelnek bevett gyakorlatuknak, szokásos eljárásaiknak, ha így szerveznek állásbörzéket, de okos érveléssel bizonyára meg lehet győzni őket arról, hogy több sikerrel kecsegtet az állásbörze, ha a lehetséges álláskeresőknek nem kell beutazniuk a kirendeltségi székhelyre, és ha nem csak a postai értesítés hívja az álláskeresőket, hanem a településen szo­kásos egyéb tájékoztatási csatornákat, közöttük a leghatékonyabb, közvetlen személyes be­szél­getést is igénybe lehet venni. Természetesen, ez a közvetlen tájékoztatás, de akár­csak az IKSZT-ben történő kiplakátozás, vagy az önkormányzati hirdetőtáblán történő köz­zététel – majd az idejétmúlt hirdetmények leszedése – munkát jelent az IKSZT munka­tár­sainak, önkén­tes segítőinek.

A lehetséges egynapos rendezvények között említhetjük a pályaválasztási – iskolaválasztási börzét a település általános iskolájában végzős tanulók számára.

Iskolaválasztási időszakban – október és december között – a több középiskolával rendelkező településeken általában rendeznek ilyen börzéket, hogy a diákoknak és szüleiknek megmutat­hassák a középiskolák, milyen előnyökkel járna, ha a gyerekek őket választanák. Azokban a kisvárosokban, ahol csak egy középiskola van, bátran gondolhatják úgy, minek ilyen bemutat­kozás, hiszen úgysincs kivel megméretkezni. Pedig a helyi középiskolába nem csak a település diákjai járhatnak, hanem a térség többi településének diákjai is, és a helyi gyerekek is választhatnak egy távolabbi, a megyeszékhelyen lévő, vagy akár fővárosi iskolát.

Ahhoz, hogy az iskolabörzére ne az iskola székhelyén, hanem a diákok lakóhelyén kerüljön sor, az lehet a meghatározó motívum, hogy a gyerekeknek és szüleiknek ne kelljen utazni ah­hoz, hogy a számukra elérhető középiskolák kínálatát megismerhessék.

A néhány héten át tartó tanfolyamok vagy önképző körök lehetnek olyan kurzusok, amelyek a fiatal – és nem csak a fiatal – álláskeresőknek segítenek az álláskereséshez szükséges készsé­gek elsajátításában, a munka világában való eligazodásban.

A munkaképes korú embereknek sajnálatosan kevés ismeretük van arról, milyen jogaik, kötelességeik vannak, ha munkát vállalnak. Nem csak a munkaszerződésekre igaz: az emberek nagy része úgy írja alá az elé tett szerződéseket, hogy el sem olvassa azokat, nemhogy értelmezni próbálná, és még kevésbé, hogy megpróbálná a saját érdekeit megjeleníteni bennük.

A munkaügyi kirendeltség együttműködést vár az álláskeresőktől, aktív részvételt a munka­ke­re­sésben vagy a munkavállaló képességük javításában. Mind a kirendeltségi ügyintézőnek, mind az álláskereső ügyfélnek sokkal könnyebb lenne a dolga, ha az emberek legalább nagy vonalakban ismernék a lehetőségeiket, kötelezettségeiket.

Egy álláskeresésre, a hivatallal való együttműködésre felkészítő néhány napos tréninget – az érdekeltek nagy száma miatt, – valószínűleg évente többször is érdemes lenne elindítani.

A szolgáltatások tervezésénél a IKSZT létrehozására, fejlesztésére benyújtott pályázathoz ké­szített szükséglet felmérésből lehet kiindulni. A jól kidolgozott szükséglet felmérésből kiol­vas­hatjuk, mely társadalmi csoportok számára jelent gondot megfelelő munkahelyet találni. Jól tudjuk, hogy általánosságban az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen embereknek, a pályakezdő, munkatapasztalattal nem rendelkező fiataloknak, a gyermekgondozásból mun­kába visszatérni kívánó kismamáknak, a családtagjuk gondozása-ápolása után dolgozni akaró embereknek, a fogyatékossággal élő embereknek, a roma kisebbséghez tartozó személyeknek és a 40-45-50 évesnél idősebb embereknek okoz gondot állást találni. De nyilvánvaló, hogy a településünkön, kistérségünkben a fenti csoportokba eltérő számú ember tartozik, így azt, hogy mely hátrányos helyzetű népességcsoport elhelyezkedésének elősegítése érdekében kell erőfeszítéseket tennünk, a helyzetfelmérésből, szükséglet felmérésből olvashatjuk ki.

Figyelembe kell vennünk, hogy a településünk, kistérségünk infrastruktúrája mennyiben segí­ti, vagy éppen akadályozza az elhelyezkedni kívánó emberek munkába állását.

Ha a településen a gyermekgondozás után munkába visszatérni kívánó kismamák álláskeresé­sét kívánjuk az IKSZT szolgáltatásaival elősegíteni, akkor érdemes megfontolnunk, vajon mi­lyen lehetőségük van a kismamáknak napközben elhelyezni a gyerekeket? Ha a településen nincs bölcsőde, óvoda, ha azok nyitva tartása nem elegendő ahhoz, hogy a kismamák a leen­dő, lehetséges munkahelyükre odaérjenek, vagy éppen lehetséges hazaérkezésük nyúlik túl a nyitvatartási időn, hiába szervezünk sikeres állásbörzét a kismamáknak, a tartós elhelyezke­dé­süket az óvoda-bölcsőde hiány lehetetlenné teszi. Ha a településről induló, településre érkező buszjárat csak a nyolcórás műszakhoz igazodik, hiába találna egy elhelyezkedni vágyó kisma­ma 6 órás munkát a szomszédos kisvárosban, mert a munkája végeztével nem fog tudni haza­utazni a gyerekéhez.

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér komplex szolgáltatási kínálata, legalábbis komplex szolgáltatási szemléletmódja segítséget adhat ezeknek a problémáknak a megoldására, akár az IKSZT saját eszközeinek, lehetőségeinek felhasználásával, akár a probléma megoldására lehe­tőséggel bíró partnerek bevonásával.

A XXI. század első évtizedének végén közel egymillió olyan munkaképes korú ember van Magyarországon, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Több tízezer olyan is van közöt­tük, aki még az alapfokú iskolai végzettséget sem szerezte meg, vagyis ahhoz, hogy szakmát tanulhasson, először az általános iskolát kellene befejeznie.

A szakképzetlen emberek munkához jutási esélyei minden más hátrányos helyzetben lévő cso­portnál rosszabbak, minden hátrányos helyzetű csoportban a legrosszabbak. Közismert tény, hogy a roma embereknek sokkal nehezebb állást találnia, mint másoknak, de a szakkép­zettséggel, pláne keresett szakmával rendelkező romaemberek azért találnak munkát. Bármilyen hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik is valaki, ha tanul, szakmát, esetleg a régi, elavult helyett új szakmát szerez, nagyban javítja az esélyét arra, hogy tartós munkához jusson.

Minden olyan rendezvény, börze, tanulásra felkészítő tréning, amely segít abban, hogy az ala­csony iskolai végzettségű, szakképzetlen emberek a munkaerő-piacon hasznosítható szakkép­zett­séget szerezzenek, hasznos rendezvénye, programja lehet az IKSZT-nek.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A személyes információs szolgáltatások igénybevételéhez olyan környezetre van szükség, a­hol az ügyfelünk egyedül, mások által nem zavarva és figyelve keresheti meg a számára szük­séges információt. Ha egy IT-mentor segít neki az eszközök használatában, a szükséges hon­la­pok megtalálásában és a megszerzett adatok kinyomtatásában, az is fontos, hogy a kettőjük beszélgetése ne legyen mások számára hallható. Értelemszerűen, ha az ügyfél kinyomtatna egy adatlapot, egy elküldött elektronikus levelet, egy megtalált információs oldalt, nem jó az, ha a nyomat egy távoli irodában lévő nyomtatón keletkezik. Ha lehetőséget adunk arra, hogy az ügyfél nyomtathasson, akkor az erre a célra szolgáló nyomtató legyen közvetlenül az ügy­fél által használt számítógép mellett.

A börze jellegű eseményeket, tanfolyamokat, tájékoztatókat az IKSZT „rendezvénytermében” lehet lebonyolítani. Az esemény jellegétől függően, a terem berendezése lehet színházszerű, pó­diummal és azzal szemben elhelyezett hallgatói-nézői széksorokkal, vagy vásártérszerű, ki­állítói standokkal és a standok közötti eljárást biztosító közlekedő utakkal. Fontos, hogy a standok kialakítása olyan legyen, hogy ha két szomszédos standon egyszerre folyik beszél­ge­tés a bemutató és az érdeklődő között, azok egymást ne zavarják.

A színházszerű bemutatókon az előadók általában igényt tartanak számítógépes prezentáció ki­vetítésének lehetőségére. A szokás és az ésszerűség is azt diktálja, hogy az ehhez szükséges számítógépet, projektort, vetítővásznat a rendező biztosítja, az előadó pendrive-on hozza a prezentációs anyagát. A prezentáció levetítésének számítástechnikai környezetét – a használt szoftver verziókat – érdemes jó előre egyeztetni, illetve megadni. Nagyritkán előfordulhat, hogy az előadó internet hozzáféréssel rendelkező számítógépet kér, ezt is érdemes előzetesen egyeztetni.

A kiállításszerű bemutatókon a kiállítók a saját eszközeiket használják, a rendező feladata, hogy ehhez a feltételeket – elektromos áram csatlakozás, esetlegesen internet csatlakozás, de­monstrációs anyagok elhelyezésére szolgáló asztal vagy polc – biztosítsa. A rendező lehető­sé­geitől függ, hogy milyen kiállítási környezetet tud a kiállítók rendelkezésére bocsátani. Nyilván semmire nem kötelezhetik a kiállítók a rendezőt, de a rendezőnek érdeke a sikeres ki­állítás, ezért bizonyára minden teljesíthető kiállítói igényt igyekezni fog kielégíteni.

Adat- és ismeretforrások

Fontos, a témára vonatkozó jogszabályok:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A 112/2009 (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről vonatkozó pontjai

„  8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

(…)

Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása.”

„ 8.§ (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

(…)

  l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.”

„ 8.§   (7) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszínének kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően a beruházásra vonatkozó működtetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:

  a) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

  aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

  ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

  ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

  b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

  ba) a közösségi program megnevezését,

  bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

  c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

  d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

  e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.”

Lépésről lépésre

A rendezvények sikere a jó témaválasztáson és a jó szervezésen múlik.

A témaválasztásnál azt kell mérlegelnünk, hogy milyen csoport számára, milyen probléma meg­oldásának elősegítése érdekében kívánunk rendezvényt szervezni. A gyermekgondozás le­járta után újra dolgozni akaró kismamák számára szervezett, számítógép használati ismere­teket felfrissítő képzés nagyon hasznos és sikeres lehet, ha a környezetünkben vannak olyan kis­mamák, akik a következő 3 hónapban szívesen munkába állnának, de csúfos kudarcra van ítél­ve, ha éppen most nincsenek ilyenek.

Ha nagyon kicsi a csoport, akinek érdeklődésére egy adott rendezvény számíthat, nehéz olyan témát választani, ami jó esélyt ad a sikerre. De ha nagyon nagy a potenciális érdeklődők köre, akkor is jól meg kell fontolni: tud-e a rendezvény olyan reményt kelteni a problémával küzdő sok emberben, ami miatt úgy fogják gondolni, érdemes az eseményre elmenniük. Ha több tu­cat, hosszabb ideje állás nélküli embernek megpróbálunk úgy állásbörzét szervezni, hogy sejt­hetik, összesen egy-két szerencsés juthat majd álláshoz, nem sok reményünk lehet arra, hogy sikert érjenek el, nem biztos, hogy megkockáztatják majd az újabb csalódást.

A jó szervezés az időpont megválasztásával kezdődik. Ez pedig nem csak a rendezvény napjá­nak megválasztását jelenti, de adott esetben a napon belül a kezdő időpont és a program hosszának meg­határozását is.

Tapasztalati tény, hogy olyan településeken, amelyek közelében keresett gyógynövények gyűjt­­hetőek, csigaszedés lehetséges, ott ezekben a „szezonokban” nagyon nehéz ezzel az al­kalmi pénzkereseti lehetőséggel versenyre kelni.

Ha az iskolaválasztási börze napján a szomszéd településen hasonló rendezvény van, vagy akár csak az adott héten van még két hasonló rendezvény, valószínű1leg nem szerencsés az időpont megválasztása.

Ha az iskolabörzére a nyolcadikos gyerekek szüleik kíséretében jönnének el, fontos, hogy a ren­dezvényt ne délelőttre időzítsük, és a délutáni nyitva tartásnak is igazodnia érdemes ahhoz, amikor a szülők a munkából már megérkeztek.

A szervezésnek nem csak a „kínálat”, a kiállítók, előadók meghívására kell gondolnia, hanem a „kereslet”, a látogatók, hallgatók meghívására is. Ha iskolabörzét szervezünk, feltétlenül be­széljünk az általános iskola, iskolák igazgatóival, a nyolcadikos osztályok osztályfőnökeivel, hogy segítsenek a gyerekek, szülők tájékoztatásban, a rendezvény fontosságának megvilá­gításában.

Ha sikeres állásbörzét akarunk szervezni, igyekezzünk annyi betöltésre váró munkahelyet be­mutattatni a börzén, ami a lehetséges álláskeresőkkel elhiteti – „ennyi lehetőség között talán ne­kem is akad egy”. De ahhoz, hogy a potenciális munkáltatók úgy érezzék, érdemes időt és munkát fektetniük a toborzásba, mert lesz elég jelentkező az üres munkahelyekre, ehhez ele­gen­dő létszámú álláskeresőt kell szerveznünk a másik oldalon. Ha szükséges, érdemes felke­res­ni a szomszédos településeket és onnan is meghívni az érdeklődőket.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A 112/2009 FVM rendelet és ennek megfelelően, majdan a támogatási szerződés rögzíti, hogy a szolgáltatás nyújtásáról milyen módon kell jelentést tenni. A beszámoláshoz, az eredmények számbavételéhez szükséges jelenléti ívek kitöltésében, a fényképfelvételek elkészí­té­sében ak­kor lehetünk biztosak, ha ezt előre megszerveztük, előkészítettük.

Kapcsolatok

A Foglalkoztatási Információs Pont sikeres működtetése elképzelhetetlen az Állami Foglal­koz­ta­tási Szolgálat Munkaügyi Központjának területileg illetékes kirendeltségével való együtt­működés, jó munkakapcsolat nélkül.

Az elmúlt 6-8 évben a munkaügyi központok, kirendeltségek számos pályázati programban, hu­mán-erőforrás fejlesztési projektben voltak önkéntes, vagy éppen kényszerű partnerek. Saj­nos, egyes szerveknek egyes projektekkel nem voltak jó tapasz­ta­lataik, így helyenként némi el­lenállás érzékelhető az ilyen együttműködésekkel szemben. Az IKSZT vezetőjének ér­de­mes energiát fektetni abba, hogy meggyőzze az illetékes munkaügyi kirendeltség vezetőjét arról, ez az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozhat, és az IKSZT nem pénz- és munkaerő-forrást lát a kirendeltségben.

Érdemes tudni, hogy 2006-ban egy pályázat eredményeként létrejöttek Foglalkoztatási Infor­má­ciós Pontok, amelyek listája, az elérhetőségi adatokkal, valamint az egyes pontok által kí­nált szolgáltatásokkal, az ÁFSZ honlapján megtalálhatóak.

Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának szabályait. Az akkreditá­ciós rendszer kialakítása folyamatban van, és fontos figyelemmel kísérni, hogy a majdani be­ve­zetése milyen kötelezettséget ró majd az IKSZT-re.

„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez

Projekt vagy stratégia?

Az IKSZT működtetése az egész település lakosságának fontos. Nem tudjuk generációkra, nemekre, egyes társadalmi csoportokra osztani a fejlesztések célját, mibenlétét.

Egy közösség fejlesztéséhez nem elegendő az adott lehetőségeket (pl. pályázatokat) megvizsgálni és ahhoz igazítani a működés további irányait, hanem előre, hosszú távon terveznünk kell annak érdekében, hogy munkánk minél tudatosabb és hatékonyabb legyen. A hosszú távú tervezést (minimum 3-5 évre szól) stratégiai tervezésnek hívjuk.

Miért van szüksége az IKSZT-nek a stratégiai tervezésre?

• mert egyfajta keretet ad az IKSZT jövőbeli tevékenységeinek;
• mert segíti az IKSZT-t a céljainak és fontossági sorrendjeinek kialakításában;
• mert megkönnyíti a célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtését;
• mert tudatossá teszi az IKSZT munkatársait a környezetben végbemenő változások és ezek jövőbeni hatásainak figyelemmel kisérésében.

Stratégiai tervezés folyamata

A stratégiai tervben megfogalmazottak megvalósításához eseményeket kell szerveznünk, szolgáltatásokat, programokat kell megvalósítanunk. Ezeken az úgynevezett projekteken keresztül érhetjük el az eredetileg meghatározott céljainkat.

Mielőtt az ötletünket projektté alakítjuk, érdemes áttekinteni azt a környezeti rendszert, amely befolyásolja a megvalósítást. Ennek a szintjei a következők:

IKSZT: Egyes programok vagy szolgáltatások bevezetése előtt át kell tekintenünk szervezetünk meglévő erőforrásait (emberi, infrastrukturális, pénzügyi stb.), kapacitásunkat, leterheltségünket, illetve át kell gondolni, hogy az ötlet illeszkedik-e az IKSZT belső kultúrájához, profiljához, értékrendszeréhez, küldetéséhez.

Mikrokörnyezet: A projektünk tágabb környezete egyrészt a hivatalos kapcsolatok rendszere, másrészt a település, ahol az IKSZT szolgáltat, amelyre hatást gyakorol. Új szolgáltatás esetén fel kell térképeznünk, hogy a településen hasonló működik, működött-e. Ha igen, és nem fedik le az igény kört, akkor törekedjünk együttműködésre, ha korábban látott el valaki hasonló feladatot, akkor szerezzünk tőle tapasztalatot.

Makrokörnyezet: A társadalmi, politikai, gazdasági hatások szintén meghatározóak. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen törvényi változások vannak a szakterületünkön, mi a kormány, a megyei, a helyi önkormányzat stratégiája, költségvetése a projektünk szakterületével kapcsolatban. Építsünk ki kapcsolatot megyei, országos civil szervezetekkel az érintett területen, tájékoztassuk a helyi, megyei döntéshozókat ötletünk megvalósításáról.

Összegezve: az ötletünket, tervünket csak akkor tudjuk biztonságban megvalósítani, ha körültekintően, átgondoltan járunk el a szakterületünkön, s szervezetünk, az IKSZT rendelkezik rövid és hosszú távú stratégiával, amelybe megvalósítandó projektünk is beleillik.

Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság

A mindennapi működés során számtalan olyan helyzet léphet fel az IKSZT működtetése közben, amely erős rugalmasságot, kitekintést kíván meg a szervezet vezetőitől, a fenntartótól. Minden szervezet, így az IKSZT is végigmegy a megalakulásától kezdve egy folyamaton, amelyben minden évnek megvannak a jellemzői, a nyugodt és kiegyensúlyozott korszakai és kisebb, nagyobb válsághelyzetei. A szakirodalomban több ún. életciklus modellt lelhetünk fel. Számunkra jelen pillanatban az a lényeg, hogy már az IKSZT megalakulásakor számoljunk azokkal a lehetőségekkel, amikor esetleg krízis léphet fel a szervezetben. Fogadjuk el ezt, tervezzünk vele, és az irányítás, vezetés legyen nyitott ezek megoldására, fogadja „természetesen” és kezelhetőként ezeket az eseteket. A válságos időszakok előre láthatóak, és ismétlődőek, így a vezetés fel tud készülni a problémákra, s megelőző intézkedéseket tud tenni, azaz rugalmasan reagálni. Ebben az esetben el lehet kerülni, vagy le lehet rövidíteni ezeket az időszakokat. Néhány példa a végiggondoláshoz: az IKSZT megalakulásakor alapítói krízis léphet fel, elveszhetünk a jogszabályok, a bürokrácia (pl. pályázati monitoring) útvesztőiben. Később egy megállapodottság, a kezdeti lelkesedések csökkenése lehet a veszélyforrás, kreativitási krízis, autonómiai krízis léphet fel szervezetünk életében.

A működtetés tartópillérei

Az épület felépült, megújult, az eszközöket teljes körűen beszereztük, az első három évre részben biztosítva van egy vagy kettő dolgozónk munkabére. Bizonyára a hosszan tartó és körülményes elszámolás után legszívesebben leülnénk és hátradőlnénk kicsit. Nem sok időnk van rá, ugyanis a Házat működtetni kell, tartalommal szeretnénk megtölteni. Ehhez emberi és financiális erőforrásokra is szükség van. Ismerjük a stratégiánkat, tervezett programjainkat, mikró és makró környezetünket. Vizsgáljuk tehát meg, hogy mit tudunk ezekből a további működtetésünkre hasznosítani, mely elemek azok, amelyeket ki kell aknáznunk, s melyek azok, amelyekre nem gondoltunk, de fontos lehet a fenntartáshoz?



A pénzügyi finanszírozás hátterét és a szükségleteket tekintsük át bevételi és kiadási szempontból, készítsünk a működéshez szükséges cash flow-t havi vagy negyedéves bontásban, hiszen fontos látnunk, hogy az IKSZT kiadás-bevételi egyenlege vajon mindig pozitív lesz-e a tervezési időszak folyamán? A cash flow legnagyobb előnye, hogy még nullás vagy pozitív egyenlegű költségvetésnél is kiderülhet, hogy időközben fizetési problémák állhatnak fent, amely veszélyezteti a projekt, vagy az egész IKSZT stabil működését. A cash flow készítés tudományából számunkra elég, ha megvizsgáljuk havonta lebontva, hogy a szervezetünknek az adott időszakban milyen összegű bevételei és milyen összegű kiadásai lesznek. Amennyiben pozitív a hó végi egyenleg, akkor azt átvisszük a következő hónap nyitásaként. Ha negatív számot kapunk egyenlegül, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy az adott havi tevékenységeket miből fogjuk finanszírozni (bevételnövelő program szervezése, pl. bál egy adott cél érdekében, hitel felvétele stb.)

Hogyan írjunk pályázatot?

Egy nyertes pályázat megírásán már biztosan túl van településünk: az IKSZT cím- és beruházási pályázatán. A pályázat nyertes volt, de kérdés, hogy mi, akik a pályázat alanyai vagyunk, hogy érezzük magunkat most? Elszámolt a pályázó a kezelőszervezet felé? Az összes támogatást sikerült már lehívnunk? Amennyiben megkezdtük a működtetést, megfelelő feltételeket szabtunk a pályázat szakmai részében a működéshez? A vállalt szolgáltatások működtetését lehet tartani megfelelően? A most megszerzett tapasztalatainkat gyűjtsük össze, értékeljünk, és az eredményeket vegyük figyelembe egy következő pályázat megírásakor, összeállításakor!

Pályázatíró vagy helyi emberek?

Ha a fenti kérdésekre válaszoltunk, akkor bizonyára erre a kérdésre is tudunk azonnal felelni. Hazánkban már piaccá vált a pályázatírás. Az egyszemélyes cégektől egészen az országos lefedettségű vállalkozásokig megtalálhatók vélt vagy valós pályázatírók.

Ha úgy döntünk, hogy pályázatíró segítségét vonjuk be a munkánkba, mindenképpen kérjünk tőle referenciát! Gyanús, ha „csak” a milliós források megszerzéséről tud referenciát nyújtani, az elszámolásokban, projektkövetésben nincs tapasztalata. Nem elég megírni és megnyerni egy pályázatot! Gondoljuk csak végig: a sok plusz pont megszerzése érdekében a pályázatíró sok feltétel teljesítését vállalja el a dokumentációban. Az indikátorokat a kedvező elbírálás reményében eltúlozza. A költségvetést esetleg a projekt szakterületét és a helyi viszonyokat nem ismerve állítja össze, majd a megnyert pályázat után felveszi a díját és elengedi a kezünket. Az első kifizetési kérelem, illetve beszámoló benyújtásakor érkezik a meglepetés, hogy milyen sok feltételt nem tudunk teljesíteni. Persze, hogy nem, mert nincs meg a megfelelő humán erőforrás kapacitásunk, nincs meg a kellő fedezetünk stb. Nagy a veszélye, hogy a leírt elvárásokat nem tudjuk teljesíteni, s a legrosszabb történik, kamatostul vissza kell fizetni a támogatást. Ha „szerencsénk” van, mindez nem a projekt megvalósítása után derül ki…

Igen, persze, az előbb leírtak némi túlzással kerültek a papírra, de fontos, hogy ne higgyük el, hogy valaki nélkülünk, egy-két megbeszélés után megírja a szuper pályázatot! Ne higgyük el, hogy lehet úgy megvalósítható pályázatot beadni, hogy egyetlen kollégánknak sem kell a pályázatíráson dolgoznia, mert olyan szuper a pályázatíró partner! Ha ezeket ígérik, illetve nem vállalnak garanciát a leírtakért, az azonnal váljon gyanússá, s gyorsan keressünk más szakembert!

Abban az esetben, ha a leendő pályázatírónkról több, megbízható referenciánk van, hosszú távú együttműködésre törekszik, sokat kérdez és kéri a munkánkat, bízzunk benne, s közösen készítsük el a dokumentációt. A lényeg a közös munkán van, nem a szemfényvesztésen!

Ha magad uram

Ha már van tapasztalatunk és nem veszünk el az egyes pályázatok bonyolult követelményei között, vannak a kollégáink, önkénteseink között jól író, pénzügyhöz értő, a projektet az elejétől a végéig figyelemmel kísérő személyek, akkor bátran belevághatunk a pályázat megírásába, összeállításába, nem nagy ördöngösség, csak figyelmesnek kell lenni.

Fontos, hogy projektünk illeszkedjen a pályázat céljaihoz. NE azért valósítsunk és találjunk ki egy ötletet, mert kiírtak egy pályázatot, s arra van – akár a szervezet eredeti küldetésétől és tevékenységétől eltérő – gondolatunk, hanem a projektjeinkhez, az elképzeléseinkhez keressünk forrásokat. Legyen az asztalfiókba több projektterv, amelyet ha írnak ki pályázatot, akkor részletesen kidolgozunk. Félő, hogy ha olyan pályázati lehetőségre ”ugrunk rá”, amelyik nem feltétlenül illik a szervezetünk profiljába, akkor a megvalósítás is problémás lesz a későbbiek során, s hosszú távon eltereli szervezetünket az eredetileg kitűzött útról.

Ha mégis mi fogunk bele a pályázat megírásába, akkor az összes útmutatót, segédletet, kiírást alaposan tanulmányozzunk át! Sok részlet és fontos tudnivaló van ezekben, gondosan olvassuk el, és kövessük az útmutatásokat. A megfogalmazások során egyszerű mondatokra törekedjünk! Nem a sok idegen szó, a hosszú körmondatok teszik sikeressé pályázatunkat. Ne ”sírjuk” végig az anyagot! A bírálónak azt kell látnia, hogy készen állunk a program megvalósítására, ha egy elveszett, egy folyamatos kudarcokkal küzdő szervezetet lát az anyag mögött, akkor felmerülhet benne, hogy esetleg nem vagyunk képesek a lebonyolításra. Gondolkodjunk az értékelő fejével! Alkalmanként több tíz pályázatot kell alaposan megismernie. Fogalmazzunk érthetően és ne beszéljünk mellé! Azonnal ki lehet szúrni, ha közhelyeket használunk, ha a világháló lehetőségeit kihasználva összeollózott, nem alátámasztott szükségletfelmérést, programleírást állítunk össze.

A költségvetés legyen megalapozott. Persze, a kisördög bennünk van, hogy kicsit túlozzunk, de maradjunk a realitás talaján! Mindig lebegjen előttünk, hogy valószínűleg hozzáértő, a területen komoly munkát és szakmai elismerést kivívott értékelők bírálják majd el a pályázatunkat.

Összefoglalva: A pályázat megírása nem ördöngösség, azonban odafigyelést, komoly, őszinte munkát kíván, s nem lehet a pályázat beadási határidő napján gyorsan összecsapni. Minden mondatunkra, de emellett az egész pályázat egy projektté varázsolására is törekedjünk, legyen érthető célja, egy, az egész munkát átfoglaló íve a munkánknak!

A helyiek bevonása

Bárhogy is döntünk a pályázat megírását illetően, nagyon fontos, hogy a célcsoportot megkeressük ötletünkkel. Abban az esetben, ha a leendő résztvevőket, partnereket is bevonjuk az előkészületekbe, a projekt tervezésébe, a pályázati anyag összeállításába, máris elkötelezetté válnak ők is a cél teljesülésének irányába. A pályázathoz csatolandó (amennyiben ezt a kiírás feltételül szabja) szükségletfelmérés valóban a célcsoport igényeit tartalmazza! A makro és mikrokörnyezetünk stratégiái, helyzetelemzései mellett kérdezzük meg az érintetteket kérdőívezéssel, interjúkkal, stb. A helyi potentátok bevonásával pontos és fontos képet kaphatunk a projektünk szükségleteit tekintve, ezáltal is biztosítva a hiánypótló tevékenységünket és az eredményességet.

Mire figyeljünk (még)?

A 8.4.1 és a 8.4.2 pontok tartalmaznak némi javaslatot a pályázatok összeállítását illetően. Kiemelve és kiegészítve az alábbiakat tartsuk elsőként szem előtt:

• Projekthez keressünk pályázatot és ne pályázathoz képzeljünk el projektet!
• A szervezetünk eredeti tevékenységébe és a pályázati konstrukció céljai közé illik leendő programunk? Nyugodtan használjuk a kiírásban megfogalmazottak kulcs kifejezéseit a leírásunkban.
• Pontosan olvassuk el és értelmezzük a pályázati dokumentációt – nem grafomániájuk miatt, hanem segítségül írnak olyan részletesen a pályázatkezelők a pályázati dokumentációkban és a mellékletekben.
• Költségvetésünk reális, alátámasztható, a szükségleteknek megfelel?
• Konkrétumokat, nem csodálatosan megfogalmazott körmondatokat írtunk le? Ne sírjunk az anyagban!
• A pályázatnak legyen határozott vezérfonala: a bírálók számára is legyen egyértelmű, hogy mit, miért csinálunk majd! (Fontos, hogy ezt ne csupán leírjuk, hanem projektünket a valóságban is azzal a szemlélettel tervezzük és valósítsuk meg, hogy nem lehet "értelmetlen" tevékenység, azaz minden program és minden módszertan a pályázat céljait kell, hogy szolgálja.)
• A pályázatban leírtak legyenek koherensek egymással (adatlap – szükségletfelmérés – költségvetés – Gantt-diagram információi)?
• A leírt formai követelményeket maximálisan teljesítettük?

Ha a fentiekre odafigyelünk és nem kapkodva, hanem körültekintően írjuk meg a pályázatunkat, bizonyára sikert érhetünk el a munkánkkal. Fontos azonban, hogy nem minden pályázat nyertes, többségében az igényelt összegek többszörösen meghaladják a kiíró rendelkezésére álló keretösszegeket! Ha a támogatási kérelmeink fele jár eredménnyel, akkor már jól dolgoztunk! Ne keseredjünk el egy-egy kudarc esetén, hanem értékeljünk és keressük a következő lehetőségeket!

Mellékletek, szakmai segédletek

Európai ifjúsági információs charta

Bevezetés

Egy egyre sokrétűbbé váló társadalomban, az ifjúsági információ és tanácsadás fontosabb szerepet játszik, mint valaha a fiatalok felnőtté válásának folyamatában. Az információ és tanácsadás segíthet a fiataloknak, hogy hivatásbeli és személyes törekvéseiket megvalósítsák, és támogatja, hogy a társadalom életében, mint felelős állampolgárok vegyenek részt. Az információknak szélesíteniük kell a fiatalok által elérhető választási lehetőségeket, autonómiájuk gyakorlásának előmozdítását, elősegíteni mobilitásukat és segíteni abban, hogy Európa mindennapi életük részévé váljon.

A demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása magában foglalja a fiataloknak azt a jogát, hogy rendelkezzenek minden kérdésben teljes, érthető és hiteles információkkal az általuk kifejezett kérésekben és szükségletekben, megadva a legszélesebb körű választási lehetőségeket diszkrimináció nélkül, és ideológiai vagy más jellegű befolyásolástól mentesen.

Ezt az információhoz való jogot elismeri az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gyermekek Jogainak Nemzetközi Konvenciója, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Konvenciója és az Európa Tanács R(90)7. számú ajánlása a fiataloknak nyújtandó információról és tanácsadásról.

Alapelvek

A következő alapelvek útmutatások az ifjúsági információs szolgálatok<ref name="ftn12">Ebben a Kartában az "ifjúsági információs szolgálatok" kifejezés azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyek összekapcsolják az információt a tanácsadással és támogatással.</ref> számára, amelyek segítik az ifjúsági információhoz való jogának garantálását:

1. Az információs szolgálatoknak nyitottnak kell lenniük kivétel nélkül minden fiatal számára.
2. Az információs szolgálatok arra törekszenek, hogy minden fiatal számára biztosítsák az egyenlő hozzáférhetőséget az információhoz, tekintet nélkül helyzetükre, lakóhelyükre, társadalmi helyzetükre.
3. A nyújtott információknak kizárólag az igénybevevő által kinyilvánított kérésen vagy szükségleten kell alapulniuk, és függetlennek kell lenni mindenféle más érdektől és érdekeltségtől. Fel kell ölelni a fiatalokat érintő összes témakört.
4. Minden felhasználót, mint önálló személyiséget kell elfogadni, és a válasznak igazodnia kell az igényhez.
5. Az információs szolgálatokhoz szabadon hozzá lehet férni (nincs szükség megbeszélt időpontra).
6. Az információ és tanácsadás módja tiszteletben tartja a felhasználó bizalmát és anonimitását.
7. Az információk ingyenesek.
8. A nyújtott információ teljes, pártatlan, pontos, gyakorlati és naprakész.
9. Az információt professzionális módon nyújtják az erre a célra kiképzett munkatársak.
10. Minden erőfeszítést meg kell tenni az információk objektivitásának biztosítására a felhasznált források pluralitásán keresztül.
11. A közzétett információknak függetleneknek, és mindennemű ideológiai, politikai vagy gazdasági érdektől menteseknek kell lenniük.
12. Szponzorálás vagy fizetett hirdetés igénybevételénél tiszteletben kell tartani a szolgálat és az információk függetlenségét.

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe<ref name="ftn13">A Szakmai-etikai Kódexet a HAYICO Irodák Tanácsa 2001. szeptember 24-én Budapesten fogadta el. (A dokumentumot a HAYICO hozzájárulásával közöljük.)</ref>

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegű információs és tanácsadó, valamint azokat kiegészítő segítői szolgáltatásokat nyújt elsősorban a fiatalok számára.

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése

Hisszük, hogy a szabadság az emberi élet teljességének egyik alapfeltétele. Szabadon élni az életet azt is jelenti; az embereknek fenntartások nélkül joguk van hozzájutni a teljes, érthető és megbízható információkhoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül. A fiataloknak hétköznapi problémáik megoldásában, életútjuk, jövőjük tervezésében és sorsukat befolyásoló döntéseik meghozatalában csakis akkor van valódi szabadságuk, ha széles körben rendelkeznek információkkal az őket körülvevő világról.

Minden társadalomnak, helyi közösségnek felelőssége, hogy tagjai - különösen a felnövekvő generációk - számára biztosítsa a szabad választás lehetőségét. Ez a felelősség nem csupán az információs szabadság elvi és jogszabályi szintű garanciáinak, hanem a jogérvényesítés eszközrendszerének kialakítására és fenntartására is ki kell, hogy terjedjen.

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda a fiatalok számára segítséget nyújt mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, életük teljesebbé tételében, valamint információs szükségleteik kielégítésében.

Információs és tanácsadó tevékenységén keresztül

• elősegíti a fiatalok autonómiájának kialakulását annak érdekében, hogy felelősséget vállalhassanak önmagukért,
• közvetít az egyének és a (humánszolgáltató) intézmények között, lehetővé téve a fiatalok és az intézmények szükséges találkozását,
• segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő helyet a társadalomban, illetve az életkorukból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaikat csökkentsék,
• támogatja a társadalmi folyamatok megértését, és az azokba való aktív bekapcsolódásukat a fiataloknak, hogy cselekvő részeseivé váljanak sorsuk, életük alakításának,
• biztosítja, hogy a fiatalok személyes fejlődésük, szociális, kulturális és mentális szükségleteik kielégítésének lehetőségeiről tájékozottak legyenek.

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladatrendszerében kiemelt fontosságú az elsődleges megelőzés. Ennek megfelelően a fiatalok várható problémáinak megelőzése, illetve csökkentése érdekében

• a helyi igényekhez igazodva kialakítja és működteti az alapkritériumban leírt minimumnak megfelelő információs és tanácsadó szolgáltatásait,
• a fiatalok számára információt és tanácsokat ad kéréseiknek, sajátos szükségleteiknek megfelelően,
• a működés által érzékelt és felvetett problémákat visszacsatolja, közvetíti a helyi önkormányzatoknak, a fiatalokat érintő döntések kedvező irányú befolyásolása érdekében.

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei

Az információhoz való jog állampolgári jog. "A fiataloknak fenntartások nélkül joguk van a teljes, érthető és megbízható információhoz és tanácsadáshoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és minden szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül." (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R 90 (7) sz. Ajánlás)

A fiatalok információs alapjogának érvényesítésére létrehozott információs és tanácsadó szolgálatok – az ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ifjúsági információs pontok – minden politikai szervtől függetlenül működnek, szolgáltatásaikat politikai és vallási ideológiáktól mentesen nyújtják.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák a fiatalok tájékoztatása és segítése területén működő intézmények, szolgálatok feladatait figyelembe véve, azokat kiegészítve új módszerek, eszközök és modellek alkalmazásával alakítják szolgáltatásaikat.

• Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda szolgáltatásai megbízhatók, mindenki számára diszkrimináció nélkül hozzáférhetők és ingyenesek.
• Bármely fiatal igénybe veheti a szolgáltatásokat, bármilyen problémával fordulhat az ifjúsági információs és tanácsadó irodához.
• Amikor a fiatal problémájával megjelenik az ifjúsági információs és tanácsadó irodában azonnal, várólista nélkül kell segítséget nyújtani számára.
• A nyitva tartás a tanuló és dolgozó fiatalok szabadidejéhez igazodik.
• Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda tiszteletben tartja a fiatalok anonimitását, a szakmai titoktartás kötelező.
• A szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalokkal való kapcsolat egyenrangú, ezzel is erősítve a fiatalok függetlenedésének folyamatát.
• Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda tiszteletben tartja a fiatalok autonómiáját önmeghatározásukban, és jogukat a szabad választáshoz.
• Az ifjúsági információs és tanácsadó irodában az alapszolgáltatások nem üzleti jellegűek.
• A szabad cselekvés, fejlődés és rugalmasság érdekében az irodák szakmailag függetlenek bármely más intézménytől.

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei

Az ifjúsági információs és tanácsadó tevékenység, mint komplex, professzionális szolgáltatás bázisintézménye az ifjúsági információs és tanácsadó iroda.

Az ifjúsági információs pontok intézményi vagy társadalmi szervezeti keretek között információs szolgáltatásokat nyújtanak a fiatalok számára.

Az ifjúsági módszertani központok professzionális működtetői az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásoknak, amelyeket módszertani tevékenységeikkel és szolgáltatásaikkal egészítenek ki.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák, az ifjúsági információs pontok és az ifjúsági módszertani központok küldetésükben, céljaikban és a munkájuk során érvényesülő alapelvek tekintetében azonosak.

Ifjúsági információs és tanácsadó iroda

Tevékenység

Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda elsődleges tevékenysége az információszolgáltatás és a tanácsadás.

Az információs és tanácsadó szolgáltatások egymást kiegészítve integráltan és egyenlő súllyal jelennek meg az iroda segítői tevékenységében.

Az iroda által nyújtott, az információs és tanácsadó szolgáltatásokat kiegészítő egyéb szolgáltatások vagy az iroda által végzett, az információs és tanácsadó munkához csak részben kapcsolódó tevékenységek nem hátráltatják az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szakmai-etikai normák szerinti működését.

Szolgáltatások

Az alapkritériumok között meghatározott szolgáltatásait ingyenesen nyújtja az iroda.

A szolgáltatásokat mindenki számára, mindennemű megkülönböztetés nélkül nyújtja. Mindezek figyelembevételével az iroda elsődleges célcsoportja a 14-29 éves korcsoport.

Az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításakor, illetve az ügyfélmunka során a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexében leírtakon túl figyelembe veszi a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásait.

Az iroda szolgáltatásai megbízhatóak és professzionálisak.

Az iroda szolgáltatásai vagy az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szakmailag és térben elkülönülve működnek más szervezettől, intézménytől vagy szolgáltatástól.

Szolgáltatásainak igénybevételéről nyilvántartást vezet melyben legalább az igénybevevők száma, hozzávetőleges kora, az igénybevett szolgáltatás típusa rögzítésre kerül.

Információszolgáltatás

Az alábbi területeken végez információgyűjtést-és szolgáltatást az iroda:

• helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények
• helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények
• helyi, regionális és országos közoktatási és felsőoktatási információk (legalább; iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetőségek)
• helyi egészségügyi ellátások (legalább; egészségügyi intézmények alapadatai, nyitva tartása, iskolaorvosi szolgálat alapadatai)
• helyi szociális ellátások (legalább; szociális és humán szolgáltató intézmények alapadatai, nyitva tartásuk, pénzbeli ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok, természetbeni ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok)
• helyi hivatalok (legalább; alapadatok, nyitva tartás)
• országos hatáskörű hivatalok, hatóságok (legalább; alapadatok /pl. minisztériumok, állami szervek, országgyűlési biztosok/)
• helyi és megyei önkormányzatok (legalább; alapadatok, helyi önkormányzati képviselők névjegyzéke)
• helyi, regionális és országos olcsó szálláslehetőségek (legalább; kulcsosház, turistaház, kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás)
• országos utazási és szállás kedvezmények (legalább; MÁV és VOLÁN hivatalos kedvezmények, diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények)
• helyi és regionális munkalehetőségek (legalább; a helyi és regionális médiában megjelenő hirdetések)
• munkanélküli ellátás (legalább; a munkanélküli ellátások típusai, igénybevételük módja)
• helyi albérletek (legalább; a helyi médiában megjelenő hirdetések)
• helyi, regionális és országos pályázatok (legalább; a pályázat kiírása)
• helyi és regionális segítő-és krízisellátó helyek (legalább; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek kategóriákban alapadatok, nyitva tartás)
• ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek (legalább: az ERyICA tagszervezetei, Eurodesk Irodák)
• az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Youth Hostelek Európában, Youth 2000-2006 ösztöndíj és csereprogramok)

Az információkat elsősorban az iroda munkatársai szolgáltatják. Az iroda a rendelkezésére álló információkat vagy az "információs törzset"<ref name="ftn14">^{Az "információs törzs" az a nyilvántartás, amelyben az iroda információ-tárolási és kezelési struktúrájához rendelten jelennek meg a gyűjtött információk forrásai, alapadatai.}</ref> elsősorban számítógépen rögzíti és tárolja.

Az iroda "ügyfélrendszerben"<ref name="ftn15">^{Az "ügyfélrendszer" lehet szabad polcos elhelyezésű vagy faliújság-jellegű.} </ref> is elhelyezi az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak.

Az irodában hozzáférhető információk minden esetben tartalmazzák legalább aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét.

Tanácsadás

Az irodában az alábbi tanácsadások működnek:

• jogi
• pszichológiai-mentálhigiénés vagy életvezetési-életszervezési
• továbbtanulási

A tanácsadásokat felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező tanácsadók végzik.

Az egyes kötelező tanácsadások hetente legalább 2 órában működnek.

A tanácsadást nyújtó szakemberek az irodára vonatkozó szakmai-etikai előírások szerint végzik munkájukat.

Az irodában működő egyéb tanácsadások nem hátráltatják az alaptanácsadások igénybevételét és folyamatos működését.

Személyi feltételek

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodában legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott dolgozik.

Az irodában alkalmazottak heti munkaideje összesen - a tanácsadókat ide nem számítva - meghaladja, de legalább eléri a 80 órát.

Az iroda rendelkezik szakmai vezetővel. A szakmai vezető főállású alkalmazottként az iroda vezetője.

Az irodavezető szakirányú humán felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az ifjúsági információs és tanácsadó területen használt valamely idegen nyelvet (angol, francia) alapfokon beszéli.

Az irodában dolgozó, ügyfélmunkában részt vevő munkatársak humán felsőfokú végzettségűek, de legalább humán felsőfokú képzésben vesznek részt. A munkatársak legalább egy európai idegen nyelvet alapfokon beszélnek.

Az irodában teljes vagy részmunkaidőben, illetve megbízási szerződéssel vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban dolgozó munkatársak ismerik a HAYICO Szakmai-etikai Kódexét, az Alapkritériumokban leírtakat, melyről irodai munkájuk megkezdésekor írásban nyilatkozatot tesznek<ref name="ftn16">^{A nyilatkozat szövege a jelen dokumentum melléklete. A nyilatkozatot az irodák őrzik.}</ref>.

Technikai feltételek

Az iroda épületének homlokzatán megjelenik az iroda cégtáblája. A cégtáblán legalább az alábbiak szerepelnek: ……………… (ha van, fantázianév) Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, nyitva tartás.

Az iroda épületének homlokzatán vagy valamely belső térben, de jól látható módon elhelyezi a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének cégtábláját<ref name="ftn17">^{Az egységes cégtáblát a HAYICO bocsátja az irodák rendelkezésére, melyen a következő felirat olvasható a HAYICO logója mellett: "Az iroda a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének tagja".} </ref>.

Az iroda térben jól láthatóan elkülönül más intézménytől, szolgáltatástól vagy szervezettől.

Az iroda minimum 30 m² alapterületen működik. Az iroda legalább két helyiségből áll; külön folyik az ügyfélfogadás és a tanácsadás.

Az iroda rendelkezik legalább egy darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, önálló telefonvonallal. Az irodában megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 3 ügyfél kiszolgálására.

Az iroda hetente legalább 5 napot tart nyitva, minimum 25 órában vehetik igénybe szolgáltatásait az ügyfelek.

Az iroda naponta (hétköznapokon) legalább 18 óráig tart nyitva.

Intézményi/szervezeti feltételek

Az iroda rendelkezik szervezeti-és működési szabályzattal. A szervezeti-és működési szabályzatban a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai ellenőrzési és felügyeleti jogköre rögzítésre kerül.

Ha az iroda nem önálló intézmény és anyaszervezete nem teszi lehetővé a külön szervezeti-és működési szabályzat kialakítását, az irodára is vonatkozó szervezeti-és működési szabályzat rögzíti az iroda működésére vonatkozó előírásokat. Az irodára vonatkozó szervezeti-és működési szabályzat tartalmazza a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai ellenőrzési és felügyeleti jogkörét.

A nem önálló intézményként működő iroda szakmai vezetését az iroda alkalmazottjaként dolgozó irodavezető végzi.

Az iroda önálló önkormányzati intézményként, részben önálló önkormányzati intézményként, önkormányzati intézmény szolgáltató egységeként vagy alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság és egyesület által fenntartott intézményként működhet.

Az iroda Létesítő Nyilatkozatát a fenntartó képviselője is ellenjegyzi a tagsági viszony létesítésekor, illetve a Létesítő Nyilatkozat bevezetésekor.

Hálózati együttműködés

Az iroda együttműködik a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének más tagjaival, melynek keretében

• az Irodák Tanácsa által hozott döntésekből fakadó, saját irodájára vonatkozó feladatokat a HAYICO koordinációja mellet elvégzi,
• a HAYICO által egységesen kialakított és telepített szolgáltatásokat, eszközöket, eljárásokat a HAYICO leírásai és iránymutatásai szerint alkalmazza,
• a társirodák megkereséseire és kéréseire az együttműködés érvényesülését lehetővé tevő időn belül válaszol,
• a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Elnökének és Titkárának az irodában folyó szakmai munkával kapcsolatos kérdéseire válaszol, valamint az Elnök és a Titkár által kért, az irodára vonatkozó adatokat (kivéve az identifikálható, személyiséghez kötődő adatokat) megküldi,<ref name="ftn18">^{Az Elnök és a Titkár a HAYICO Adatkezelési Szabályzatában leírtak szerint köteles kezelni a tudomásukra jutott információkat.}</ref>
• a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének Szakmai-etikai Bizottsága helyszíni tájékozódását lehetővé teszi.

Az egy naptári évben összehívott Irodák Tanácsa üléseinek legalább 60%-án részt vesz az iroda vezetője vagy megbízottja.

Az irodában hozzáférhető az ügyfelek számára a társirodák elérhetősége.

Az iroda dokumentumgyűjteményében megtalálható a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének Alapszabálya, Szakmai-etikai Kódexe, az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Karta angol és magyar nyelvű változata és a Magyar Köztársaság Alkotmánya.

A HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szabályrendszerében rögzített ellenőrző és minősítő eljárásoknak aláveti magát az iroda, illetve közreműködik azok megvalósulásában.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák módszertana

Az iroda rugalmas, sokoldalú, felhasznált forrásai sokfélék és a kérdésekre adott válaszai jól érthetőek.

Az iroda a teljes emberrel foglalkozik, de tudatában van annak, hogy önmaga nem tud minden problémán segíteni. Az ügyfelek életkori sajátosságait figyelembe véve (korspecifikusan) közelít a megoldásra váró egyéni, csoportos és közösségi problémákhoz.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák céljaik és feladataik megvalósításához az eszközök, módszerek és technikák lehető legszélesebb körét alkalmazzák: az önkiszolgáló rendszerű információhordozóktól egészen a személyes és speciális egyéni tanácsadásig.

Az irodák sokkal inkább kliensközpontúak, mint módszerközpontúak, azaz a fiatalok igénye a kulcs; ahhoz alakítják ki az éppen megfelelő módszert.

Kliensközpontú megközelítésben az irodák a fiatallal közösen, őt erősítve oldják meg a problémát, illetve segítik a fiatalt abban, hogy saját maga képes legyen megoldani az életében felmerülő problémákat.

Harmadik személlyel való kapcsolatfelvételhez a fiatal beleegyezését kéri az iroda.

Az egyéni segítségnyújtás során az információs és tanácsadó munka nem mindig különül el szükségszerűen egymástól. A munkatársnak, aki a fiatallal a kapcsolatot felveszi, több lehetőség figyelembe vételével kell eljárnia a személyre szabott segítségnyújtás során:

• saját maga nyújt segítséget, szem előtt tartva saját kompetenciájának határait,
• az irodán belül a területet jól ismerő szakemberek segítségével jogi, életvezetési, illetve egyéb egyéni problémákban személyre szóló tanácsadást ajánl fel a fiatalnak,
• külső szakemberhez ajánlja a fiatalt (sohasem egy intézményt ajánl, hanem egy meghatározott személyt; a munkatárs marad a felelős a fiatalokért akkor is, amikor szakemberhez ajánlja, mivel megállapodás szerint a fiatalt őhozzá ajánlják majd vissza) - ezzel elkerülhetővé teszi, hogy az ügyfél "elvesszen", illetve az iroda egyszerű diszpécser szerepet vegyen fel,
• folyamatosan kapcsolatot tart mentálhigiénés és humán szolgálatokkal, intézményekkel, ajánlja azok tevékenységét és szolgáltatásait az ifjúsági információs és tanácsadó iroda ügyfeleinek.

Az ifjúsági információs és tanácsadó irodákban dolgozókkal szembeni elvárások:

Az irodavezetőkkel szembeni elvárások

• Államilag elismert felsőfokú végzettség a következő szakterületeken: pedagógia, mentálhigiéné, pszichológia, szociális munka, szociálpedagógia, szociológia, szociálpolitika, humán szervező, művelődésszervező;
• valamely európai idegen nyelv alapfokú ismerete;
• legalább 2 éves szakmai gyakorlat szolgáltatói tevékenységben és legalább egy éves gyakorlat ifjúságsegítő tevékenységben;
• közepes szintű információtechnológiai ismeretek (az információs munkában használt számítógépes alkalmazások ismerete);
• kiemelkedő szintű kommunikációs készség, problémaérzékenység, magas fokú együttműködési és irányítási képesség, a segítői és az ifjúsági munka szabályainak pontos és átfogó ismerete és alkalmazási képessége.

Az ügyfélmunkában részt vevő munkatársakkal szembeni elvárások

• Államilag elismert felsőfokú, humán területen szerzett végzettség, de legalább ilyen képzésben való részvétel;
• valamely európai idegen nyelv alapfokú ismerete;
• jó szintű információtechnológiai ismeretek (az információs munkában használt számítógépes alkalmazások ismerete);
• jó szintű kommunikációs és konfliktuskezelő készség, nyitott és empatikus személyiség, egyaránt jó szintű együttműködési és önálló munkavégzési, esetvezetési képesség;
• jó szintű segítői ismeretek, illetve a segítői munka általános szabályainak ismerete és alkalmazási képessége.

Azokkal a munkatársakkal szemben (alkalmazottak, szerződéses jogviszonyban állók, laikus és professzionális önkéntesek), akik nem vesznek részt az ügyfélmunkában mindenkori elvárás az irodára vonatkozó szakmai-etikai, illetve az alapkritériumokban leírt előírások ismerete.

Ifjúsági információs pont

Az ifjúsági információs pont feladata

Az ifjúsági információs pont (IP) elsődleges feladata, hogy a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése, várható problémáinak megelőzése, illetve csökkentése érdekében információs szolgáltatást működtessen, mely szolgáltatást a fiatalok kéréseinek, szükségleteinek megfelelő tartalommal nyújt ügyfelei számára.

Tevékenység

Az ifjúsági információs pont alaptevékenysége (elsődleges tevékenysége) az információszolgáltatás.

Amennyiben az IP egyéb szolgáltatásokat is működtet, úgy az információs és a más típusú szolgáltatások egymást kiegészítve, de a hangsúlyt az információszolgáltatásra helyezve jelennek meg az IP tevékenységében.

Az IP által nyújtott, az információs szolgáltatásokat kiegészítő egyéb szolgáltatások vagy az IP által végzett, az információs munkához csak részben kapcsolódó tevékenységek nem hátráltatják az ifjúsági információs szolgáltatások szakmai-etikai normák szerinti működését.

Szolgáltatások

Az alaptevékenysége keretében biztosított szolgáltatásait ingyenesen nyújtja az IP.

A szolgáltatásokat mindenki számára, mindennemű megkülönböztetés nélkül nyújtja. Mindezek figyelembevételével az IP elsődleges célcsoportja a 14-29 éves korcsoport.

Az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításakor, illetve az ügyfélmunka során a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexében leírtakon túl figyelembe veszi a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásait.

Az IP szolgáltatásai megbízhatóak és professzionálisak.

Szolgáltatásainak igénybevételéről nyilvántartást vezet melyben legalább az igénybevevők száma, hozzávetőleges kora, az igénybevett szolgáltatás típusa rögzítésre kerül.

Információszolgáltatás

Az alábbi területeken végez információgyűjtést és –szolgáltatást az iroda:

• helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények;
• helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények;
• helyi és regionális közoktatási és felsőoktatási információk (legalább; iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetőségek);
• helyi hivatalok (legalább; alapadatok, nyitva tartás);
• helyi és megyei önkormányzatok (legalább; alapadatok, helyi önkormányzati képviselők névjegyzéke);
• helyi és regionális és országos olcsó szálláslehetőségek (legalább; kulcsosház, turistaház, kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
• országos utazási és szállás kedvezmények (legalább; MÁV és VOLÁN hivatalos kedvezmények, diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények);
• helyi munkalehetőségek (legalább; a helyi médiában megjelenő hirdetések);
• helyi, regionális és országos pályázatok (legalább; a pályázat kiírása);
• helyi és regionális segítő-és krízisellátó helyek (legalább; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);
• ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek (legalább: az ERyICA tagszervezetei, Eurodesk Irodák);
• az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Fiatalok lendületben ösztöndíj és csereprogramok).

Az IP a rendelkezésére álló információkat vagy az "információs törzset"<ref name="ftn19">^{Az "információs törzs" az a nyilvántartás, amelyben az iroda információ-tárolási és kezelési struktúrájához rendelten jelennek meg a gyűjtött információk forrásai, alapadatai.}</ref> elsősorban számítógépen rögzíti és tárolja.

Az IP "ügyfélrendszerben"<ref name="ftn20">^{Az "ügyfélrendszer" lehet szabad polcos elhelyezésű vagy faliújság-jellegű.} </ref> is elhelyezi az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak.

Az irodában hozzáférhető információk minden esetben tartalmazzák legalább aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét.

Személyi feltételek

Az ifjúsági információs pontban legalább egy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazott dolgozik.

Az IP rendelkezik szakmai vezetővel. A szakmai vezető szakirányú humán felsőfokú végzettséggel rendelkezik (pedagógiai, mentálhigiénés, pszichológiai, szociális munkás, szociálpedagógus, szociológus, szociálpolitikus, humán szervező, művelődésszervező) és valamely európai nyelvet alapfokon beszéli.

Az információs pontban dolgozó, az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő munkatársak legalább érettségivel rendelkeznek.

Technikai feltételek

Az IP épületének homlokzatán megjelenik az ifjúsági információs pont cégtáblája. A cégtáblán legalább az alábbiak szerepelnek: ……………… (ha van, fantázianév) Ifjúsági Információs Pont, nyitva tartás.

Az IP épületének homlokzatán vagy valamely belső térben, de jól látható módon elhelyezi a HAYICO – Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének cégtábláját<ref name="ftn21">^{Az egységes cégtáblát a HAYICO bocsátja az irodák rendelkezésére, melyen a következő felirat olvasható a HAYICO logója mellett: "Az iroda a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének tagja".} </ref>.

Az IP minimum 20 m² alapterületen működik.

Az IP rendelkezik legalább egy darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, telefonvonallal. Az IP-ben megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 2 ügyfél kiszolgálására.

Az iroda hetente legalább 5 napot tart nyitva, minimum 20 órában vehetik igénybe szolgáltatásait az ügyfelek.

Az IP legalább 17 óráig tart nyitva.

Intézményi/szervezeti feltételek

Az IP rendelkezik szervezeti-és működési szabályzattal. A szervezeti-és működési szabályzatban a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai ellenőrzési és felügyeleti jogköre rögzítésre kerül.

Ha az IP nem önálló intézmény és anyaszervezete nem teszi lehetővé a külön szervezeti-és működési szabályzat kialakítását, úgy az IP szakmai vezetője által hitelesített dokumentumban kell rögzíteni az IP-re is működésére vonatkozó előírásokat. Ez a dokumentum tartalmazza a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai ellenőrzési és felügyeleti jogkörét.

Az IP önálló önkormányzati intézményként, részben önálló önkormányzati intézményként, önkormányzati intézmény szolgáltató egységeként vagy alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság és egyesület által fenntartott intézményként vagy intézmény szolgáltató egységeként működhet.

Az IP Létesítő Nyilatkozatát a fenntartó képviselője is ellenjegyzi a tagsági viszony létesítésekor, illetve a Létesítő Nyilatkozat bevezetésekor.

Hálózati együttműködés

Az IP együttműködik a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének más tagjaival, melynek keretében

• az Irodák Tanácsa által hozott döntésekből fakadó, saját szervezetére vonatkozó feladatokat a HAYICO koordinációja mellet elvégzi,
• a HAYICO által egységesen kialakított és telepített szolgáltatásokat, eszközöket, eljárásokat a HAYICO leírásai és iránymutatásai szerint alkalmazza,
• a társirodák megkereséseire és kéréseire az együttműködés érvényesülését lehetővé tevő időn belül válaszol,
• a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Elnökének és Titkárának az IP-ben folyó szakmai munkával kapcsolatos kérdéseire válaszol, valamint az Elnök és a Titkár által kért, az IP-re vonatkozó adatokat (kivéve az identifikálható, személyiséghez kötődő adatokat) megküldi,<ref name="ftn22">^{Az Elnök és a Titkár a HAYICO Adatkezelési Szabályzatában leírtak szerint köteles kezelni a tudomásukra jutott információkat.}</ref>
• a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének Szakmai-etikai Bizottsága helyszíni tájékozódását lehetővé teszi.

Az egy naptári évben összehívott Irodák Tanácsa üléseinek legalább 60%-án részt vesz az IP szakmai vezetője vagy megbízottja.

Az IP-ben hozzáférhető az ügyfelek számára a HAYICO tagjainak elérhetősége.

Az IP dokumentumgyűjteményében megtalálható a HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének Alapszabálya, Szakmai-etikai Kódexe, az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Karta angol és magyar nyelvű változata és a Magyar Köztársaság Alkotmánya.

A HAYICO - Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szabályrendszerében rögzített ellenőrző és minősítő eljárásoknak aláveti magát az IP, illetve közreműködik azok megvalósulásában.

Az ifjúsági információs pontok módszertana

Az információs pont felhasznált forrásai sokfélék és a különböző információkkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszai egyértelműek.

Az IP tudatában van annak, hogy önmaga nem tud minden területről teljes körű információkat szolgáltatni és ezt az ügyfelek kérdéseinek megválaszolásakor figyelemben tartja. Az ügyfelek életkori sajátosságait figyelembe véve (korspecifikusan) szolgáltatja az információkat.

Az ifjúsági információs pontok céljaik és feladataik megvalósításához az eszközök, módszerek és technikák széles körét alkalmazzák: az önkiszolgáló rendszerű információhordozóktól egészen a személyes közreműködést igénylő, interakcióra épülő tájékoztatásig .

Az IP-k a fiatalok igényeihez alakítják és alkalmazzák a legmegfelelőbb módszereket.

Az IP-k segítik a fiatalt abban, hogy képes legyen felhasználni a legkülönfélébb információkat az életében felmerülő problémák megoldásában.

A munkatársnak, aki a fiatallal a kapcsolatot felveszi, több lehetőség figyelembe vételével kell eljárnia a személyre szabott információnyújtás során:

• saját maga nyújt segítséget, szem előtt tartva saját kompetenciájának határait,
• az ügyfél számára biztosítja az IP infrastruktúráját a szükséges információ önálló beszerzésére,
• külső szakemberhez vagy információforráshoz ajánlja a fiatalt,
• folyamatosan kapcsolatot tart mentálhigiénés és humán szolgálatokkal, intézményekkel, ifjúsági információs és tanácsadó irodákkal, ajánlja azok tevékenységét és szolgáltatásait az információs pont ügyfeleinek.

Ifjúsági Módszertani Központ

Az Ifjúsági Módszertani Központ feladata

Elsősorban az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladatainak kiemelkedő színvonalú ellátása, hálózati szolgáltatások működtetése, az ifjúsági információs és tanácsadó tevékenységet végző szakemberek képzése, valamint az ifjúsági információs és tanácsadó tevékenység bemutatásával, nyilvános és szakmai megjelenítésével kapcsolatos demonstrációs feladatok ellátása.

Az ifjúsági módszertani központokkal szemben támasztott alapkritériumok megfelelnek az IITI-knél megfogalmazottaknak, kivéve a személyi feltételeknél, a technikai feltételeknél és a hálózati szolgáltatásoknál leírtakat.

A személyi feltételekkel kapcsolatos többletelvárások

Az IMK-ban legalább két főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott dolgozik.

Az IMK-ban alkalmazottak heti munkaideje összesen - a tanácsadókat ide nem számítva - meghaladja, de legalább eléri a 100 órát.

Az irodában dolgozó, ügyfélmunkában részt vevő munkatársai humán felsőfokú végzettségűek. A munkatársak legalább egy európai idegen nyelvet alapfokon beszélnek.

A technikai feltételekkel kapcsolatos többletelvárások

Az IMK épületének homlokzatán vagy valamely belső térben, de jól látható módon elhelyezi az alábbi feliratot: „Ifjúsági Módszertani Központ – HAYICO”.

Az iroda minimum 45 m² alapterületen működik.

Az iroda rendelkezik legalább két darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, önálló telefonvonallal, telefaxszal, fénymásoló berendezéssel. Az irodában megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 6 ügyfél kiszolgálására.

A hálózati együttműködéssel kapcsolatos többletelvárások

A HAYICO Elnökének ajánlásával az IMK-t megkereső szakmai szervezetektől érkező, az irodában folyó szakmai munkával kapcsolatos kérdésekre válaszol, valamint ezen szervezetek számára biztosítja a helyszíni tájékozódás lehetőségét.

Az IMK lehetővé teszi, hogy a HAYICO tagjainál terepgyakorlatot teljesítő hallgatók személyesen, a helyszínen tájékozódjanak az IMK működéséről.

A HAYICO habilitációs programjában részt vevő szervezetek és intézmények számára szakmai és módszertani konzultációs lehetőséget biztosít, illetve végrehajtója a habilitációs program egyéb feladatainak.

Önállóan vagy más IMK-kal együttműködve fejleszt és működtet hálózati szolgáltatásokat a HAYICO-val történt megállapodás alapján. A hálózati szolgáltatások igénybevételét a HAYICO által meghatározottak szerint biztosítja a HAYICO tagjainak, partnereinek.

Az egy naptári évben összehívott Irodák Tanácsa üléseinek legalább 80%-án részt vesz az IMK vezetője vagy megbízottja.

Az IMK minden év február 28-áig megküldi a HAYICO számára az előző évi működéséről (az alaptevékenység tekintetében) szóló szakmai beszámolót, illetve a hálózati szolgáltatásokról készített értékelését.

A HAYICO számára (annak kérése szerint) működési jellemzőit és ügyfélforgalmát bemutató statisztikai jelentést készít és küld meg évente.

Ajánlás

Figyelembe véve Magyarország településszerkezetét, valamint a különböző településtípusok lakosságának életkor szerinti összetételét, a HAYICO 25 ezer fő feletti állandó lakossal rendelkező településeken ifjúsági információs és tanácsadó iroda, 25 ezer fő alatti településeken ifjúsági információs szolgáltatás (ifjúsági információs pont) létrehozását javasolja.

Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények

Minisztériumok, hivatalok

• Vidékfejlesztési Minisztérium: www.vm.gov.hu
• Nemzeti Erőforrás Minisztérium: www.nefmi.gov.hu
• Nemzetgazdasági Minisztérium: www.ngm.gov.hu
• Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: www.kim.hu
• EKK Infokommunikációs Államtitkárság: www.ekk.gov.hu
• Egészségügyi Minisztérium: www.eum.hu
• Belügyminisztérium: www.bm.gov.hu

Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok

• Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet: www.vkszi.hu
• Kistérségi Koordinációs Hálózat: www.nfu.hu/kistersegi_koordinacios_halozat
• Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus: www.mmi.hu
• Szociális és Munkaügyi Intézet: www.szmi.hu
• Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák: www.mobilitas.hu
• Foglalkoztatási és Szociális Hivatal: www.afsz.hu
• MTA Gyerekprogram Iroda: www.gyerekesely.hu
• Szűréssel az életért Program: http://szep.freeblog.hu

Szakmai hálózatok, szervezetek

• Magyarországi Teleházak és eMagyarország Pontok Szövetsége: www.telehaz.hu
• Magyar Könyvtárosok Egyesülete: www.mke.oszk.hu
• Informatikai és Könyvtári Szövetség: www.vein.hu/library/iksz
• Civil Szolgáltató Központok: http://www.civil.info.hu/modules/HelperOrgs/network/3
• proHáló – Program a nonprofit szolgáltatások és a nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért: www.prohalo.hu
• Nonporfit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége: www.humszolg.hu
• Önkéntes Központok Hálózata: www.onkenteskozpontok.hu
• Eurodesk Hálózat (európai, mobilitási információk fiataloknak): www.eurodesk.hu
• Demokratikus Ifjúságért Alapítvány: www.i-dia.org
• Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete: www.szaramaszer.hu
• Szociális Szakmai Szövetség: www.3sz.hu
• Magyar Szegénységellenes Hálózat: www.hapn.hu
• Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1105
• Regionális Szociális Forrásközpontok (Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai): http://www.civil.info.hu/modules/HelperOrgs/network/7
• Magyar Tanya és Falugondnokok Országos Szövetsége: http://www.falugondnokok.hu
• Magyar Népművelők Egyesülete: http://www.bpbne.hu

Szakmai és pályázati információs portálok

• Közösségfejlesztéssel kapcsolatos információk, szakmai dokumentumok, tanulmányok: www.kozossegfejlesztes.hu
• Egységes Regionális Információs Közművelődési Adatbázis – http://www.erikanet.hu
• Nonporfit, civil információk, szakmai dokumentumok, tanulmányok: www.nonprofit.hu
• Önkéntességgel kapcsolatos információk, szakmai dokumentumok, tanulmányok: www.onkentes.hu
• Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár: www.niida.hu
• Kompasz (fiatalok emberi jogi képzésének programja, szakmai portálja, hálózata): www.mobilitas.hu/kompasz
• Fiatalok Lendületben Program (az Európai Unió ifjúsági pályázati programja): www.mobilitas.hu/flp
• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (pályázati információk az Új Magyarország Fejlesztési Programmal kapcsolatban): www.nfu.hu/palyazatok
• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (további fejlesztési programokkal kapcsolatos információk): http://www.nfu.hu/fejlesztesi_programok_2
• Pályázatfigyelő: www.pafi.hu

Tervezési, fejlesztési kisszótár<ref name="ftn23">Forrás: Területfejlesztési Fogalomtár (http://www.vati.hu/owa/vati/fogalomtarhaz.main)</ref>

Átfogó cél	Az átfogó cél arra ad választ, hogy mi a szerepe, mi a küldetése a kistérségnek / településnek. Miért van rá szükség? Az átfogó cél mindig konkrét, realisztikus. Általában 3-5 évre szól.
Belső erőforrások	A helyi társadalom rendelkezésére álló természeti, gazdasági, társadalmi-kulturális adottságok összessége, amely a helyi versenyképesség alapját képezi.
Cél	Társadalomirányítási értelemben a társadalom egésze, egyes csoportjai vagy térségei szempontjából az adottnál kedvezőbb állapot, helyzet vagy az ahhoz vezető folyamat tömör, egyértelmű megfogalmazása. Elérésére, megvalósítására beavatkozások szerveződhetnek.
Célfa	A célelemzés eszköze, projekt vagy program célrendszerének, a célok hierarchikus viszonyának, ok-okozati összefüggéseinek grafikus bemutatására szolgáló diagram.
Célpiramis	A beavatkozási hierarchiát, a tevékenységek logikai rendezettségét mutatja meg. A célpiramis segítségével látható a célok fontossági sorrendje és időbeli megvalósulása.
Cselekvési terv	A cselekvési terv: a stratégiák közötti választással indul a következmény tervezése - mi történik, ha? kiegészítő, támogató stratégiák kialakítása (pl. a munkatársak képzése, az elhelyezés-felszerelés korszerűsítése, stb.) cselekvési tervet minden egyes részterülethez, projekt megvalósításhoz készítünk.
Cselekvési terv elemei	A cselekvési terv elemei: a célok feladatok határidők a felelősök neve költségvetés, pénzügyi előrevetítés havonta készítendő operációs (működési) terv a tervek és környezet értékelése, teljesítménymutatók alkalmazása, áttekintés és esetleges értékelés.
Elérendő célok	Az alapvető vagy elérendő célok a kistérség / település funkcionális működésére vonatkozó célok. Arra adnak választ, hogy milyen feladatai, szolgáltatásai vannak a kistérségnek / településnek. Általában közép és hosszú távú célmeghatározás. A célok lényege és haszna, hogy: irányt mutasson a cselekvéshez, tisztázza, hogy kinek mi a szerepe, mi a felelőssége, lehetővé teszi a teljesítménymérést.
Érintettek elemzése (stakeholder analysis)	Olyan elemzés, amely magában foglalja valamennyi érintett csoport azonosítását, akikre (pozitív vagy negatív) hatással lehetnek a javasolt intervenciók; az érintettek érdekeinek, problémáinak és lehetőségeinek azonosítását, elemzését. Ezen elemzés következtetései a projekttervezés elemei lesznek.
Erőforrás	A beavatkozás megvalósítása céljából mozgósított pénzügyi, humán, anyagi, szervezeti és szabályozóeszközök.
Értékelés	A terv értékelése, hogy összevetjük a tervben megfogalmazott alapfeladatot, a célokat, a kulcsfontosságú területeket, stb. a megvalósult folyamatokkal, eredményekkel. A terv értékelése éppen olyan fontos, mint a terv elkészítése. Ugyanis csak a folyamatos ellenőrzés és értékelés teszi lehetővé, hogy folyamatosan alakítsuk, jobbítsuk és pontosítsuk a tervünket és így az eredményeinket is. Az értékeléshez olyan mutatókat kell használnunk, amelyek mind, a megvalósulás minőségét, mind gazdaságosságát és hatékonyságát pontosan megmutatják.
Értékelés szempontjai	* Az értékelés szempontjai: a stratégia belesimul-e a kistérség / település megvalósítandó céljaiba, és az addigi értékeibe? valóban átfogó-e, és mindenkit bevon-e a tervkészítésbe, akit érint? figyelembe veszi-e a külső változásokat és tényezőket? megvannak-e azok a pénzügyi, emberi és fizikai erőforrások, amelyekre a megvalósításhoz szükség van? segíti-e a kitűzött célok elérését? a tervezett időhatárok, időintervallumok reálisak, teljesíthetők-e, megfelelőek-e és betarthatóak-e? van-e valamilyen potenciális konfliktus-veszély, vagy veszélyeztető tényező? vannak-e kockázati tényezők és érzékeny pontok a tervben?
Európai Szociális Alap	Az EU Strukturális Alapjai közé tartozó Alap olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja a munkanélküliség megelőzése, illetve csökkentése, valamint az emberi erőforrások fejlesztése és a munkaerő-piaci integráció elősegítése annak érdekében, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, valamint a gazdasági és szociális kohézió. Az Alap különösen olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek összhangban vannak az európai foglalkoztatási stratégiában és az éves foglalkoztatási irányelvekben rögzített célkitűzésekkel.
Fejlesztési terv	A hatóság által - partnerségben - elkészített terv helyzetértékelést, célkijelölést és prioritásokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát, a megvalósítást szolgáló súlyponti intézkedéseket, a szükséges pénzügyi forrásokat és a megvalósítás intézményrendszerének leírását valamint az előértékelést tartalmazza.
Fenntartható fejlődés	Olyan gazdasági növekedés, amely tekintettel van a természeti környezetre, ésszerűen gazdálkodik a természeti erőforrásokkal, nem veszélyeztetve az eljövendő nemzedékek boldogulásának lehetőségeit.
Fenntarthatóság	A fejlesztés hatása akkor minősül fenntarthatónak, ha fennmarad azután is, hogy a beavatkozás (illetve Az általa nyújtott finanszírozás) megszűnik. Nem fenntartható, ha a tevékenység képtelen saját forrásait létrehozni, illetve negatív (pl. környezetvédelmi) hatások társulnak hozzá, és emiatt ellenállást szül vagy akadályba ütközik.
Forrástérkép	A forrástérkép célja a kistérségbe potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése.
Helyzetelemzés	# A szereplők elemzése, problémák elemzése, célelemzés és a stratégiaelemzés. Az adatok nem pusztán leíró jellegű bemutatása, hanem elemző, problémafeltáró tervezési elem. Közösségi részvétellel megvalósuló tervezésnél a helyzetelemzés egyaránt jelenti a belső és a külső környezet elemzését. A cél, hogy minél több érintettet bevonjunk a helyzetfeltárásba és helyzetelemzésbe. Ez segít a problémák tudatosításában, a valósághű problémafeltárásban és a megoldáskeresésben, kivitelezésben. Egy kistérség esetében fontos, hogy a helyzetelemzés tartalmazzon információkat magáról a kistérségről, az ellátórendszerről és a helyi lakosság értékeiről, véleményéről és attitűdjéről.
Igényfelmérés	Az igényfelmérés fő célja az, hogy a projekt, illetve program tervezési fázisában képet adjon a projekt, illetve program megvalósítóinak arról, hogy elképzeléseik valóban az általuk megcélzott csoport számára szükséges fejlesztési irányt képviselik-e, illetve mi az a fejlesztési irány, aminek mentén valóban a célcsoport szükségleteinek megfelelő fejlődés következhet be.
Indikátor	Az indikátorok (mutatók), olyan jelzőszámok, amelyek segítségével egy célkitűzés konkrét megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni. Az indikátor leírja a felhasznált erőforrást, egy elért hatást, egy minőségi szintet, megvalósult beruházáselemet.
Intézkedés	Hasonló projektek sorozata, az európai gazdasági-társadalmi kohéziós politikában a programirányítás önálló, előre rögzített költségvetésű alapegysége. Minden intézkedés valamelyik prioritáshoz tartozik, és lebonyolító apparátus van hozzá rendelve.
Irányvonalak	Az irányvonalak meghatározása arra ad választ, hogy mit kell elérnie a kistérségnek / településnek a fejlesztések segítségével?
Jövőkép	A jövőkép annak a meghatározása, hogy a jövőben hová kíván eljutni a kistérség / település. Absztrakt, idealisztikus, inspiráló, hosszú távú elképzelés.
Kistérség	A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.
Kistérség-fejlesztés	Több, összetartozó településre kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása mikro-térségi programok keretében.
Kistérségi operatív program	A települések, mikrotérségek és kistérségek által a települési fejlesztési elképzelések végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum.
Kockázat	A projekt vagy program céljának elérése a tervezett beavatkozások megvalósulása esetén sem biztosított automatikusan. A kockázat annak a várható mértéke, hogy a kitűzött célt - a programon vagy projekten belül nem befolyásolható (külsődleges) tényezők és események miatt - csak részben vagy egyáltalán nem sikerül elérni.
Konzorcium	A projektet megvalósító szervezet együttese. A konzorciumi partnerek mindegyike aktívan részt kell, hogy vegyen a projekt megvalósításában. Mindegyik konzorciumi partner részesülhet a pénzügyi támogatásból
Kulcsfontosságú területek	A kulcsfontosságú területek megadják, hogy hol és milyen változtatásokra van szükség, és ezen belül mi a rangsor?
Logikai keretmátrix	Programok és projektek tervezésének, irányításának és értékelésének módszere. Központi eleme a program, projekt induló erőforrásait, célrendszerét, a célhierarchia különböző szintjeit jellemző mutatókat , az előfeltételeket és a fontos külső tényezőket (feltételezéseket, kockázatokat) összefoglaló táblázat, a logikai keretmátrix. A módszer a projektben érintett szereplők helyzetének és szándékainak, a kiinduló helyzetből adódó problémáknak, céloknak és stratégiáknak az - általában csoportos technikával végrehajtott - elemzésén alapul. A módszer segít kialakítani a felelősségi és felügyeleti rendet és a tevékenység- és forrásütemezést.
Mérföldkő	Olyan belső mutató, amely már a végrehajtás során segíti az elért részeredmények mérését, valamint mutatja a döntéshozatal várható időpontjait.
Monitoring	A projekt céljának megvalósulására vonatkozó folyamatos és módszeres adatgyűjtés és nyomon követés. A monitoring tevékenység lehet külső – és belső a menedzsment közreműködésével. A kitűzött célokat veti össze a megvalósulás folyamatával.
Nemzeti Fejlesztési Terv	A tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját.
Nyilvánosság	# A lehetséges kedvezményezettek, kereskedelmi, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek, a nők és férfiak közötti egyenlőségét támogató szervezetek és az érintett nem-kormányzati szervezetek tájékoztatása a támogatási lehetőségekről. A széles közvélemény tájékoztatása a támogatásokról és azok eredményeiről. A fejlesztési tervek és értékelésük nyilvánosságra hozatala kötelező.
Operatív program (OP)	# Olyan, az Európai Bizottság által jóváhagyott, végrehajtható program, amely rögzíti azokat a több évre szóló intézkedéseket tartalmazó prioritásokat, amelyek megvalósításához egy vagy több alaptól, más finanszírozó(k)tól, illetve az Európai Beruházási Banktól lehet támogatást igényelni. Az Operatív programot a nemzetállamok készítik, de a tervezési gyakorlatban a kistérségi és települési programokat is így nevezik. Az OP mindig a helyi / kistérségi jövőképből levezetett célok és stratégia mentén körvonalazódik. Ügyelni kell tehát a programon belül a jövőkép, a közösen meghatározott célok és a felépített stratégia összhangjára.
Partnerség	A támogatási programok terminológiájában így nevezik az egy-egy pályázatot benyújtó közösen pályázó szervezeteket. A partnerség résztvevői lehetnek támogatásban részesülő és támogatásban nem részesülő együttműködő partnerek. Utóbbi esetben az együttműködés alapja az egymás tevékenységét erősítő hatás. A csoport egyik tagját a többiek vezetőjének kell kijelölni (Főpályázó).
Pályázati kiírás	Az a dokumentum, amelyben a pályáztató szervezet tájékoztatja az érintetteket (potenciális pályázók köre) egy adott pályázati lehetőségről, a pályázat benyújtásának feltételeiről.
Pályázati adatlap	Az a formanyomtatvány, amelyen egy adott pályázati felhívás keretében a támogatási kérelmet be kell nyújtani.
Problémafa	Egy negatív helyzet elemzésének módszere. Segít meghatározni a problémát és annak okait, valamint az okok közötti kölcsönhatásokat, viszonyokat.
Program	Több projekt egy meghatározott koncepció alapján programot alkot. Programot lehet helyi, kistérségi, regionális, országos és nemzetközi szinten is kidolgozni, de kapcsolódhat egy-egy szektor, szolgáltatás fejlesztéséhez is.
Programozás	Meghatározott célok elérésére irányuló tervezési tevékenység, amely magában foglalja a finanszírozás, a szervezési, döntéshozatali eljárások, továbbá a végrehajtást követő szakaszolt értékelési és ellenőrzési lépések leírását. A programozás a kitűzött célok elérésére meghatározott időtávot állapít meg, amelyeket az érintett szereplők több szakaszban valósítanak meg.
Projekt	Meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek határozott eredménye van, erőforrásokon alapszik és időkeretek korlátozzák. Egy egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus követelményeknek – beleértve az idő-, költség- és erőforrás korlátokat – megfelelő célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja.
Projektgenerálás	A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a kistérség fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések a kistérség közreműködésével projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a kistérségi programba.
Projektmenedzsment	Az adott projekt lebonyolításáéért felelős csapat. A projektvezető a teljes megvalósítási folyamat egyszemélyi felelőse. Munkáját a projektmenedzsment teamben a pénzügyi vezető, valamint bizonyos esetekben (infrastrukturális projektek esetében) műszaki vezető segíti. Természetesen a kulcsszemélyzet tovább bővíthető (bizonyos projektek esetében bővítendő, képzési programok esetében érdemes oktatási-szakmai vezetőt kiválasztani, aki felelős a projekt szakmailag megalapozott végrehajtásáért).
Projektötlet	Egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét bemutató előzetes vázlat. Egy alternatíva egy adott probléma kezelésére a kitűzött célok eléréséhez. Nem tévesztendő össze a projekttel, ami már műszakilag, jogilag, szervezetileg, pénzügyileg és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott, strukturált, rendezett leírása.
Támogatási szerződés	Jogi dokumentum, melynek aláírói egyfelől a támogatást elnyert projekt tulajdonosa (kedvezményezett), másfelől a támogatásért felelős állami hatóság vagy az azt képviselő ügynökség. Megállapítja a felek jogait és kötelezettségeit a kedvezményezett által támogatásra benyújtott és a támogatást elnyert pályázat célkitűzéseként megjelölt (építési munkák kivitelezése, eszköz beszerzése, szolgáltatás igénybevétele) feladat teljesítése érdekében.
Településfejlesztés	Mindazon, a településre kiterjedő társadalmi-gazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják.
Tervezés	Egy körfolyamat a helyzetfeltárástól a tervezésen, a végrehajtáson, az értékelésen át a tervmódosításig, majd az újabb tervezésig. A tervezés a következő kérdésekre keresi a választ: mit kell csinálni? hogyan kell csinálni? mikor kell csinálni? kinek kell csinálni?
Stratégia	A stratégia egyaránt jelenti a jelen helyzet ismeretén alapuló tervezést, amely magában foglalja a jövőkép leírását, az ennek megvalósítása érdekében elérendő célok megfogalmazását, azoknak a cselekvéseknek a meghatározását, amelyek által megvalósul a tervezett jövő. A stratégiával kapcsolatban leggyakrabban egyfajta tervként való értelmezésére gondolunk. Ebben az értelemben a stratégia a stratégia egy tudatosan megtervezett vezérelv, egy viselkedés-sorozat amelyekkel különböző élethelyzeteket kezelünk. A stratégia jelentését azonban nem fedi le, ha csupán tervként gondolkodunk róla. Szükség van egy olyan definícióra, amely utal a stratégia alapján megvalósuló eredményes viselkedésre is. A stratégia ebben az értelemben nem más, mint egyfajta viselkedési séma, amely meghatározza a cselekvések sorozatát. A stratégia nem működhet sikeresen környezetének ismerete nélkül, olyan helyzetet teremt a stratéga számára, amelyben az a lehető legjobban tudja kihasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat, s ezáltal előnyös helyzetbe kerül a versenytársakkal szemben. Ebben az értelemben a stratégia az a közös gondolkodásmód, ahogyan a cselekvők a világról gondolkodnak és amely a záloga a annak, hogy a szervezet megvalósítsa céljait.
Stratégiai tervezés	A stratégiai tervezés mindig egy meghatározott cél érdekében megvalósítandó összetett folyamat. A stratégiai tervezés folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb távot fog át. A stratégiai tervezés olyan folyamatosan végzendő komplex folyamat, amely a jövőben megvalósítandó tényleges stratégián alapszik. Olyan összefüggő célok együttese, amely a kitűzött időszak alatt valósítható meg. A stratégiai tervezés tehát cselekvés és jövő orientációjú.
Stratégiai terv (koncepció, operatív program)	A stratégiai terv egy írott dokumentum, mely az adott kistérség, település hosszú távú (3-5 évre szóló) irányvonalát határozza meg. A terv egy folyamat eredménye kell hogy legyen, ahol megválaszolásra kerülnek a következő alapkérdések: (pl. kistérségi tervezésnél) Mi jellemzi azt a kistérséget/települést, amelyre tervezünk? Milyen jövőt képzelünk el az adott térségben? Ehhez milyen fejlesztésekre van szükség? Hogyan kívánjuk ezt megvalósítani?
Stratégiai tervezés érvényességi köre	Egy kistérség esetében nemcsak a kistérség vezetői feladatkörébe tartozik a stratégiai tervezés, hanem a települések vezetőinek, az ott működő intézmények vezetőinek, munkatársainak és a helyi lakosság egészének kell vele foglalkozni.
Stratégiai tervezés elemei	A stratégiai tervezéskor a következő elemeket kell meghatározni: jövőkép (vision) – közösen kreált társadalmi jövőkép átfogó cél (mission) – a kistérség egészét, a kistérség jövőjét érintő átfogó célok (társadalmi célok) alapvető célok (objectives) – A tervezési folyamatban a konkrét cselekvések rendelhetők hozzá. kulcsfontosságú területek (key result areas) – a beavatkozás területei, hol szükségesek a változtatások. irányvonalak (goals) - a fejlesztési lehetőségek, alternatívák.
Szükségletfelmérés	Meghatározott földrajzi területen a társadalmi szükségletekre és igényekre vonatkozó információk szisztematikus gyűjtése és elemzése. Célzott információgyűjtés szolgáltatások tervezéséhez és fejlesztéséhez, rendszeresen ismétlődő tevékenységvégzés, amely segíti az erőforrások és kapacitások tervezését, és biztosítja, hogy a szolgáltatások valós igényekre épüljenek.

A szerzőkről

Szerző	Bemutatás	Fejezet
Balogh Melinda	Gyermekgyógyász, tisztiorvos, egészségfejlesztési szakember Városi tisztiorvos, ÁNTSZ Kecskeméti, Kiskunfélegyházi, Kunszentmiklósi Városi Intézete
Beke Márton	Művelődésszervező, közösségfejlesztő, ifjúsági szakértő A HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ szakmai igazgatója
Beke Pál (1943-2009)	népművelő, közösségfejlesztő
Ditzendy Károly Arisztid	Társadalompolitikus, közösségfejlesztő, ifjúsági szakértő A HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ igazgatója
Ditzendyné Frank Mariann	Humán erőforrás fejlesztési szakember, szervezetfejlesztő tréner A HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ fejlesztési igazgatója
Erdős Balázs	Művelődésszervező, közigazgatási szakember A Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet osztályvezetője
Fabulya Edit	Művelődésszervező, mentálhigiénés szakember, szociológus, közösségfejlesztő A Magyar Teleház Szövetség társelnöke, az Alternatíva Egyesület elnöke
Fejes István	Vidékfejlesztési szakember, agrármérnök A Magyar Teleház Szövetség elnöke
Herpainé Márkus Ágnes	Szociális munkás, szociálpolitikus, pedagógus, felnőttképzési és szervezet­fejlesztési szakember A Társadalmi Összetartozásért Alapítvány igazgatója
Luczek Sándor	Rendszerszervező, esélyegyenlőségi szakértő Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Mészáros Zsuzsanna	Szociológus, közösségfejlesztő, közösségi vállalkozás és szövetkezetfejlesztési szakértő, pedagógus A Közösségfejlesztők Egyesületének titkára
Monostori Éva	Közösség- és település­fejlesztő, andragógus, művelődésszervező A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének elnöke
Petőné Vizi Valéria	Szociálpolitikus, európai pályázati és projektmenedzsment szakértő A HROD Közösségi Gazdaság- ­és Társadalomfejlesztési Központ pályázati igazgatója
Pósfay Péter	Népművelő, közösség- és településfejlesztő, szervezet­fejlesztő, pedagógus Közösségszolgálat Humán Fejlesztő, Tanácsadó és Egészségügyi Szolgáltató Bt.
Ramháb Mária	Könyvtáros A Katona József Megyei Könyvtár igazgatója
Vass Andrea	Közösségfejlesztő, vidékfejlesztési szakember
Wéber László	Szociálpolitikus A Szociális Innovációs Társaság elnöke

---

<references/>