Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése

IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv

A 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2. § (1) m pontja szerint:

Az „ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése.”

„Ifjúságfejlesztésnek nevezünk minden olyan irányított folyamatot, amelynek eredményeként a fiatalok, csoportjaik vagy közösségeik az állapotváltozás elérésére irányuló tevékenység megkezdése előtti helyzetükhöz, jellemzőikhez képest pozitív elmozdulást mutatnak a tevékenység folyamatában, illetve annak befejezésekor. A folyamatok tevékenység tartalmukat illetően nagyon sokfélék, és sokszínűek lehetnek.

Egy azonban bizonyos: ha csak esetlegesen, véletlenszerűen alakulnak ki, akkor hatásfokuk és eredményességük bizonytalan és kiszámíthatatlan lesz. Tervszerű megvalósítás esetén azonban, ha cél és feladatrendszerünkben elhelyezve hívjuk életre ezeket a folyamatokat, akkor kiegyensúlyozottabbak, követhetőbbek, és minden bizonnyal eredményesebbek is lesznek.

Aranyszabály, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a fiatalok aktív részvételén kell alapulnia. Egyes szakemberek azt is hozzáteszik, hogy a fiatalok által megfogalmazott igényeket, problémákat kell a középpontba helyezni. Mi annyival pontosítjuk ezt, hogy a helyi közösség egészének érdekeit, igényeit, problémáit és nem különben értékeit is figyelembe kell venni a folyamatok megtervezésekor és irányuk megszabásakor. A korosztályi segítők mellett kulcsszerepe lehet a felnőtt segítőknek, akik a folyamatot kívülről, de akár belülről is támogathatják, irányíthatják.

Néhány példa az ifjúságfejlesztési folyamatok tartalmára:

települési, térségi ifjúsági stratégia készítése;
települési, térségi ifjúsági cselekvési terv készítése;
települési ifjúsági önkormányzat létrehozása;
térségi ifjúsági kerekasztal létrehozása;
„ifjúsági civilakadémia” elindítása (demokráciakurzus);
„Igazlátó nap” vagy térségi ifjúsági parlament összehívása;

Az IKSZT természetesen szerepet kap abban is, hogy az általa és partnerei együttműködésével elindított, illetve az önjáróvá vált fejlesztési folyamatokat lépésről-lépésre figyelemmel kísérje, visszacsatolja a település és a kistérség felnőtt közössége, részközösségei (önkormányzatok, érintett szülők, más intézmények, stb.) számára.”<ref name="ftn5">^{Scholtz Péter:Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése (munkaanyag)}</ref>

Jelen feladat valamint a 5.2.1 és az 5.2.4 pontban tárgyalt feladatok egymással szorosan összefüggnek, csak együttesen értelmezhetőek. Az Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése az ifjúsági programokon keresztül érvényesül, míg az ifjúsági közösségi programoknak célja és feladata az ifjúságfejlesztés, és az ifjúsági közösségek erősítése.

Ezen kötelező feladat már csak azért is specifikus, mert a rendelet sem jelöl meg indikátorokat, illetve személyi és eszközfeltételeket, tehát értelmezésünkben az „Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése” kötelező feladat részét képezi az „ifjúsági közösségi programok szervezése” feladatnak.

Tartalomjegyzék

1 A szolgáltatás tartalma
2 A szolgáltatás tervezése és előkészítése
3 A szolgáltatás működtetése
4 Ötletek, jó gyakorlatok
5 Kapcsolatok

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás ezért, bármely olyan ifjúsági közösségi program lehet, amely elősegíti a helyben élő fiatalok egyéni és közösségi kompetenciafejlesztését, valamint integrációját.

Az 5.2.1 fejezet c) pontjában felsorolt választható tevékenységek között több olyan is szerepel, mely alkalmas az ifjúságfejlesztő folyamatok generálására és nyomon követésére. Minden olyan képzés, tréning, klubtevékenység, önismereti csoport, workshop, mely lehetőséget ad az egyének képességfejlesztésére, kreativitás kibontakoztatására, segíti a társadalmi életben való aktívabb részvételt, szerepvállalást, alkalmas az ifjúságfejlesztésre. Így az IKSZT munkatárs feladata az, hogy az éves fejlesztési tervet úgy állítsa össze, hogy abban megjelölje, hogy mely ifjúsági közösségi program alkalmas ifjúságfejlesztő folyamatok generálására és nyomon követésére. Épp ezért nagyon fontos az, hogy amikor a fejlesztési terv készül, koncepcióban gondolkodjunk, és átgondoltan válogassuk össze a tevékenységeket.

A kötelező feladat akkor minősül teljesítettnek, ha minimum kettő olyan ifjúsági közösségi tevékenység van egy évben, amely alkalmas az ifjúságfejlesztésre. Természetesen a helyben végzett ifjúsági munka minősége annál magasabb, minél több programunk segíti a fiatalok kompetenciafejlesztését, és közösségeik megerősödését, ezért érdemes törekedni arra, hogy a választott tevékenységek aránya a fejlesztő programok irányába tolódjon. Fontos az is, hogy az egyes tevékenységek lehetőség szerint egymáshoz kapcsolódjanak, egymást erősítsék, és megkezdett folyamatokat ne hagyjunk magára, azaz ha elkezdünk egy fejlesztési tevékenységet, azt következetesen hajtsuk végre, mert ellenkező esetben a hatások nem vagy csak részben érvényesülnek.

A feladat végrehajtásának kulcsa itt a fejlesztési terv pontos kidolgozása és következetes végrehajtása, melyben hasznos segítség tud lenni az Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

Jelen szolgáltatás rész az Ifjúsági Közösségi programok szolgáltatásnak, ezért mind tervezés mind megvalósítás tekintetében ugyanaz az elvárásrendszer érvényesül.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szolgáltatási tér és eszközigény –lévén szó ifjúsági közösségi programokról – nem különbözik az 5.2.1 pontban meghatározott feltételektől.

Adat- és ismeretforrások

A feladat ellátásában segítséget nyújthat a Nemzeti Ifjúsági Információs Adatbázis, a NIIDA (http://www.mobilitas.hu/niida ) melynek szakmai írások tárában sok elméleti anyagot, míg projektgyűjtemény tárában gyakorlati módszereket találhatunk.

A már említett Ifjúsági Kapcsos Könyv valamint az Új Ifjúsági Szemle Könyvek sorozatban megjelent „Ifjúságügy: ifjúsági munka, ifjúsági szakma” című könyv is részletesen tárgyalják az ifjúságfejlesztést, és az ezzel összefüggő feladatokat.

Mindemellett szakmai konzultációs partnerek lehetnek a MOBILITÁS Regionális Ifjúsági Szolgáltatató Irodái, illetve a megyeszékhelyeken működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák.

Lépésről lépésre

Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejlesztenünk, azaz mi a feladatunk a helyi ifjúságfejlesztés területén, ismernünk kell a célcsoport összetételét, problémáit, szükségleteit. Ehhez célszerű elkészítenünk a fiatalok helyzetfelmérését – pl. kérdőíves adatfelméréssel – legalább kétévente, hiszen egy összetételében és szokásaiban gyorsan változó közösségről van szó. Ott ahol kicsi a települési populáció, és a helyben élő gyermekek és fiatalok száma alacsony, kérdőíves felmérés nélkül, személyes beszélgetések során is könnyen azonosíthatóak a korosztályi sajátosságok, problémák, igények és szükségletek. Mindenesetre a fejlesztési tervünket ezek ismeretében kell összeállítanunk.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Mint már említettük a szolgáltatás része az „Ifjúsági közösségi programok” szolgáltatásnak, ezért működtetés tekintetében nem tér el attól. Ahhoz, hogy a feladatot teljesítettnek tekintsük – adatszolgáltatás szempontjából – szükséges mind a fejlesztési tervben, mind a az elszámoláskor, a minimum 12 közösségi program közül legalább kettőt „Ifjúságfejlesztés folyamat generálása és nyomon követése” feladatként megjelölni.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Az eredmények csak akkor tervezhetőek, ha tudjuk mi a kiindulási állapot, vagyis ha tisztában vagyunk a helyben élő 12-29 éves korosztály élethelyzetével, kompetenciáival, kapcsolataival, ismereteivel, érdeklődési körével, és a velük szemben támasztott társadalmi elvárásokkal. Célszerű tehát ezek figyelembe vételével tervezni az eredményességet. Például, ha a helyben élő fiatalok magas aránya csak általános iskolai képzettséggel rendelkezik, akkor eredmény, ha helyben 20 fő részt vesz egy szakmával járó tanfolyamon, de nem eredmény, ha érettségihez kötött OKJ-s képzést indítunk, amelyen nem tudnak részt venni. Természetesen ennél kisebb lépések is hozhatnak eredményt, ha azok a célcsoport fejlődését szolgálják. Az eredményesség biztosításának tehát elsődleges kulcsa a korosztály ismerete.

Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy bár a helyzetkép tükrében evidens, hogy mire van szükség, a korosztály tagjai gyakran nem így gondolkoznak, sőt egészen más dolgokat tartanak fontosnak, ezért igazán eredményeket akkor produkálhatunk, ha a fiatalok bevonásával döntünk az őket érintő programokról, illetve ha hagyjuk, hogy részt vegyen a szervezésben, kivitelezésben, hiszen sokkal hitelesebben tudják közvetíteni egy rendezvény vagy esemény fontosságát társaik irányába.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A hatások mérése jelen esetben is hosszútávon értelmezhető, és számokkal nehezen kifejezhető, ezért 3-5 éves intervallumokban érdemes megvizsgálnunk azt, hogy fejlődött-e az adott korosztály közéletben való aktivitása, általános ismeretanyaga, erősödött-e a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, csökkent-e helyben az ifjúkori devianciák száma stb. Ezen hatásokat egyének szintjén értelmezzük, így a hatások mérésének legegyszerűbb módja a kérdőíves felmérés és a személyes beszélgetés, de a statisztikákból is nyerhetünk információkat. (Pl.: demográfiai adatok, migrációs folyamatok, munkaerő-piaci helyzetképek, képzettségi viszonyok).

Szakmai visszacsatolást elsősorban az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek adhatnak arról, hogy a helyben élő fiatalok aktívabba részt vesznek-e egyes folyamatokban (pl.: kistérségi ifjúsági munka, iskolai közösségi munka, stb.), illetve hogy javult-e tanulmányi eredményük és foglalkoztatottságuk, valamint hogy csökkentek-e a korosztály egészben a magatartási zavarok, devianciák, belső feszültségek. (pl.: fiatalkori bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, agresszió, stb.)

A közösségi visszacsatolás itt szintén főként egyének szintjén érvényesül, azaz akkor eredményes egy folyamat, ha a célcsoport adott tagjának erősödik a helyi társadalomban betöltött szerepe, illetve a helyben élők megítélése.

Ötletek, jó gyakorlatok

Ifjúságfejlesztő folyamat generálása és nyomon követése tulajdonképpen bármely olyan program lehet, mely hosszú távon pozitív hatással van a helyben élő 12-29 éves korosztály személyes életére, így ötletként néhány egyszerűen megvalósítható, újszerű programot mutatunk be a teljesség igénye nélkül. A programok más településeken már megvalósultak, ide a rövid bemutatásukat idézzük:

Szent Iván éji akadályverseny és tűzugrás

„2002. óta minden évben megrendezzük a Szent Iván Éji Éjszakai Akadályversenyt és Tűzugrást, melynek a hagyomány felelevenítésén túl, másik fontos eleme az ismeretszerzés, hiszen ilyenkor az akadályokat a Magyar és Világtörténelem egy-egy jeles eseménye köré építjük, így a Honfoglalás, a Földrajzi Felfedezések is egy-egy témakört képeztek. A résztvevő gyermekek nagyobb kortársaik által felállított akadályok (kéréssorok, és játékos vetélkedők) során jutnak el a tűzig, ahol a hagyományoknak megfelelően gyógynövényeket égetünk, és a bátrabbak, felügyelet mellett tüzet is ugorhatnak.”

Szemét- Szüret

„Tisztítsuk meg a környezetünket címmel szemétszedési akció szervezése. Célunk a gyermekek tudatos nevelése arra, hogy mikro-és makró környezetüket tisztán tartsák. Gyermekek figyelmének felhívása arra, hogy az év további időszakában is figyeljenek környezetük tisztaságára. A nap zárásaként „szendvics” partira hívjuk meg a résztvevő gyermekeket.”

Ismerd meg településedet! – Kalandozás

„A program célja, hogy a helyben élő fiatalok megismerkedjenek településükkel, ezért együtt járják végig a régi építészeti és környezeti emlékeket. A régi falu még fellelhető emlékeinek felkutatása után a környező erdőben, helyi mondák és történetek megismerése, a helyben élő idősek vezetésével. Közben a szülők, bográcsban egy helyi jellegzetes ételt készítenek ebédre. A program zárásaként a túra végén a résztvevők megtanulnak közösen két jellegzetes nemzetiségi dalt.”.

Honfoglalás

„A szervezők a programon résztvevőkkel eljátsszák a honfoglalás eseményeit ( a játék során jobban megtanulják a programhoz tartozó történelmi hátteret). Ennek előzményeként a Lift tagjai felelevenítik iskolai tudásukat, illetve kutatómunkát végeznek, konzultálnak történelemtanárokkal, megtervezik a játék legfontosabb részeit. A délután folyamán az íjászkodással és a lovas íjászattal ismerkedhetnek meg a résztvevők.”

Teaházi Estek

„A program során egy aktuális társadalmi kérdés feldolgozása történik meg. A helyben élő fiatalok tea és sütemény mellett meghallgatják egyik kortársuk előadását a kiválasztott témában (Pl.: devianciák; tetoválás; diszkó kultúra, antiszemitizmus), majd azt közösen megvitatják. Ezután a témához kapcsolódóan közösen megnéznek egy filmet, és azt filmklub szerűen feldolgozzák.”

A fenti példák azt igyekeztek bemutatni, hogy nem feltétlenül kell nagyrendezvényekben, többnapos képzéssorozatokban kell gondolkodnunk ahhoz, a kötelezően vállalt feladatunkat elláthassuk. Néha – főként egy ilyen lassú fejlesztő folyamat esetében - a tudatosan tervezett, apró lépések visznek igazán előre.

Kapcsolatok

FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat: www.mobilitas.hu

Ifjúságügy Szakértőinek Társasága (ISZT): http://www.excenter.eu/iszt/