Partnerség, szakmai együttműködés
- Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
- Miről szól, mire való a kézikönyv?
- Az IKSZT típusú közösségi ház
- Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
- Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
- Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
- „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
- Mellékletek, szakmai segédletek
- A szerzőkről
A partnerség az IKSZT tekintetében alapvető. Az integrált közösségi és szolgáltató tér megújításakor, kialakításakor nem elég arra gondolni, hogy pl. az általános pályázói gyakorlat részévé vált és elterjedt, formális együttműködéseket írásba foglalása elégséges lesz. Az IKSZT működésének szolgáltatói, intézményi sikere és fenntarthatósága szempontjából is kiemelt fontosságú az együttműködési és partnerségi rendszer fejlesztése, kialakítása. Hangsúlyozzuk: sokkal inkább az együttműködések minősége, mint mennyisége a lényeg.
Az IKSZT működésének támogatására partnerségi rendszert ésszerű kialakítani. A jellemzően többszereplős modellt kezdjünk el „felépíteni”, amelyet később, a konkrét cselekvések mentén teljesítünk ki. A többszereplős modell legelső jellemzője, tulajdonsága, hogy átlátható a partnerek és az érdekeltek (felhasználók, támogatók, fenntartók) számára egyaránt, világosak az összeműködések, s az is, hol határolódnak el egymástól az egyes szereplők és kompetenciáik.
A fentiek alapján röviden így foglalhatjuk össze a partnerség, mint együttműködési forma jellemzőit:
- mindenki érti a feladat (probléma) lényegét;
- közösen tervezik a programot, amelyben együttműködnek;
- közösségi igények kielégítésére koncentrálnak;
- a feleknek tiszta, világos céljuk van;
- átláthatók a célok és folyamatok;
- a résztvevők sajátjuknak tekintik a közösen végrehajtott programot, működtetett szolgáltatást;
- az együttműködés feltételeit írásban rögzítik.
Módszertani kézikönyvünk melléklete az IKSZT-k működése, működtetése, továbbá a szakmai munka fejlesztése szempontjából fontos szervezetek, intézmények széles körét sorolja fel.
Tartalomjegyzék
A partnerségi rendszer alapjai
A partnerségi rendszer akkor tölti be leghatékonyabban szerepét, ha horizontális jellegű a részes szervezetek egymáshoz viszonyított helyzete, azaz nincs egymásnak alá-és fölérendelt partnerek. Természetesen az elő fog fordulni, hogy egyes szervezetek sokkal intenzívebben, akár több funkció és szolgáltatástípus létrehozásában is közreműködnek, míg mások időben és az elvégzett feladatok mennyiségét tekintve is jóval kisebb mértékben lesznek jelen. Az is természetes, hogy bizonyos szervezetek sokkal többet tesznek bele az IKSZT működtetésébe, mint, amennyit „kivesznek” belőle, s olyanok is akadnak, akik az IKSZT előnyeit és lehetőségeit másokhoz képest jobban felhasználják, viszont jellegüknél, képességeiknél, lehetőségeiknél fogva csak kevéssel tudnak hozzájárulni a működtetéshez. Az IKSZT fenntartójának (az IKSZT-cím tulajdonosának) a felelőssége, hogy már a partnerségi rendszer fejlesztésekor, kialakításakor gondoljon ezekre a helyzetekre és készüljön fel a kezelésükre.
A horizontális szervezeti megoldás esetében a partnerek egymásnak felelnek a megállapodásban foglaltak kölcsönös betartásáért, az egyéb, más szervezetekkel történő együttműködéseik nem befolyásolják ezt a viszonyrendszert. Nézőpontunkból fontos, hogy a partnerségi rendszer működési kereteit az IKSZT hozza létre.
A szakmai együttműködésbe bevonhatók körének feltérképezését követően (mely tevékenységre később még visszatérünk) érdemes kétlépcsős formulát kialakítani, ami alkalmas a különböző státusú és bevonódási szintű (erről korábban már beszéltünk) felek számára megfelelő helyet biztosítani az együttműködés rendszerében.
Javasoljuk, hogy az IKSZT (leendő) működtetője hozza létre a „Partnerségi Kerekasztalt”, s ennek az „asztaltársaságnak” minden együttműködő partner (függetlenül részvételének mértékétől) legyen a tagja. Az asztaltársaság fogalmat nem véletlenül használjuk: az együttműködés tekintetében ez a fórum egy lazább keret, jellemzően „fehérasztalos” megbeszélések formájában működik. A Partnerségi Kerekasztal akár fontos funkciókkal felruházott testület is lehet; elsősorban az együttműködésekkel törődve. A Kerekasztal tevékenysége leginkább stratégiai jellegű, de a konkrét szolgáltatások, az IKSZT működésével kapcsolatos tervezés, értékelés és a problémakezelés is „terítékre kerülhet”.
A partnerségi keretrendszer másik pólusaként javasolt létrehozni az úgynevezett „Programalkotó Csoportot”. A Kerekasztalnál szűkebb együttműködésben azok a szereplők kapnak helyet, akik, amelyek IKSZT-beli jelenléte intenzívebb, jelentősebb feladatok, tevékenységek ellátásában vesznek részt. A Programalkotó Csoport az együttműködésben ellátott feladatok és biztosított szolgáltatások operatív kérdéseivel foglalkozik, a szolgáltatásszervezéssel kapcsolatos feladatokat kezeli, a működés során keletkezett tapasztalatokat dolgozza fel és csatolja vissza a fejlesztésbe, a minőségjavítási tevékenységbe. A Partnerségi Kerekasztal negyed-félévente, míg a Programalkotó Csoport havonta-kéthavonta ülésezhet.
A fenti – de akár bármi más megközelítésű, de az együttműködést strukturáló – keretrendszer kialakítását az is indokolja, hogy a partnerek érdekeltségi rendszerüket, az IKSZT megújításában, kialakításában, működtetésében betöltött szerepüket, részvételi lehetőségeiket illetően különböző státusúak lehetnek. Fontos, hogy legyünk képesek szakmai együttműködő partnereinket pontosan beazonosítani, hiszen csakis így tudjuk a megfelelő tartalmú kapcsolatot kialakítani, így nyílik lehetőség az erőforrások leghatékonyabb szintű, kölcsönös kiaknázására.
A partnerekkel kialakítandó együttműködést három fő csoportba sorolhatjuk. Azonosíthatjuk ezeket, mint:
- stratégiai szintű,
- funkcionális szintű,
- operatív szintű együttműködések.
A stratégiai szintű együttműködés
Stratégiai szintű együttműködést érdemes kialakítani egyrészt – a pályázati felhívásban foglaltak alapján – a megyei ifjúsági szakmai-módszertani központokkal és néhány, az adott IKSZT esetében kiemelt fontossággal bíró szervezettel.
- Minden esetben stratégiai partnerként kell tekinteni azokra a szereplőkre (érdekeltekre), akik, illetve amelyek jelentős befolyással bírnak a feladatok, szolgáltatások finanszírozását, objektív és szakmai feltételeinek biztosítását illetően, illetve az IKSZT helyi, térségi társadalmi beágyazottságának erősítésében.
- A „stratégiai körbe” tartozhatnak így a kistérségi társulások, térségi központok önkormányzatai, civil szövetségek. Fontos végiggondolni, hogy lokális, térségi és regionális (vagy akár országos, esetleg határon átnyúló, nemzetközi) szinten kik lehetnek a stratégiai szintű partnerség részesei.
Funkcionális szintű együttműködések
Funkcionális szintű együttműködést kell kialakítani azokkal a szervezetekkel, amelyek az IKSZT egyes feladataihoz, szolgáltatási területeihez biztosítanak (rendelnek hozzá) eszközöket és erőforrásokat.
Operatív szintű együttműködés
Végül az operatív szintű együttműködési csoportba tartoznak azok a személyek, szervezetek és intézmények szakemberei, akik a feladatok, a szolgáltatások közvetlen ellátásában, biztosításában, illetve az IKSZT általános üzemeltetésében részt vesznek.
Az érintettek számbavétele
Az előzőekben leírt érdekelti-kör feltárását, beazonosítását és elemzését mindenképpen tervezett folyamatként, a stratégiaalkotás (programozás) részeként kell véghezvinni. Az érdekeltek tervszerű beazonosítása (más néven stakeholder-elemzés) kifejezetten azokban a helyzetekben indokolt, amikor az intézmény, a szolgáltató (az IKSZT) egy szélesebb társadalmi kontextusban értelmezi tevékenységét, egy összetett környezetben és együttműködési rendszerben kell komplex szolgáltatást nyújtania, valamint nagyon sok, egymástól gyakran alapvetően eltérő szükségletű és érdekű egyén vagy csoport érintettje (célcsoportja) a szolgáltatásnak.
A beazonosítás fő szabálya szerint érdekelt minden olyan csoport vagy egyén, amely, aki befolyásolhatja az IKSZT céljainak megvalósítását, vagy érintve van abban. A tipikus „stakeholderek” a fenntartók, alkalmazottak, az IKSZT megújításában, kialakításában, működtetésében részt vevő külső szereplők, a más szolgáltatók, a helyi közösség(ek), az igénybevevők. Természetesen a szakmai együttműködési rendszer kialakításakor elsősorban a szervezeti és közösségi szintű érdekeltekre kell figyelmünket irányítani, de fontos, hogy lássuk és láttassuk a további érintetteket is. Az elemzés meghatározott lépéssorban készíthető el, melyet az alábbiakban adunk közre.
Az érintett-térkép elkésztése
Elkészítésével az adott feladatban, szolgáltatás működtetésében érintettek teljes körének feltárását jelenti. Meg kell vizsgálni, hogy kik az IKSZT feladatainak, szolgáltatásainak érintettjei és milyen érintettség jellemző rájuk. Az érintett-csoportok által kijelölt környezetet felrajzoló érintett-térkép segítségével jól szemléltethető az az erőtér, amelyben az IKSZT működik.
Az érintettek, érdekeltek összeműködéseinek, szövetségeinek feltérképezése
Megvizsgálhatjuk, hogy a különböző érintettek milyen szoros kapcsolatban vannak egymással, mennyire működnek együtt, használják egymás erőforrásait, lehetőségeit. Mindezek ismeretében a partnerségek kialakításakor pontos és helyes tartalmú együttműködési lehetőséget kínálunk fel.
Az érintettek érdekeinek megállapítása
Az egyenkénti érdekek beazonosítása elengedhetetlen része az együttműködési rendszer kialakításának. Tudnunk kell magunknak is és leendő partnereink számára is konkrétan megfogalmazni, hogy milyen részérdekek érvényesülhetnek az együttműködések során.
Az érintettek, érdekeltek erőforrásainak értékelése
Az erőforrások körében az anyagiakon túl vizsgálni kell a szakmai és politikai (döntésbefolyásolási képesség) dimenziót is.
Az érdekeltek, érintettek prioritásainak számbavétele
Az érintettek érdekeinek és erőforrásainak azonosítását követően ezeket egymáshoz rendelten is érdemes megvizsgálni. Befolyásuk mértéke is értelmezhetővé és összevethetővé válik ezzel.
Az együttműködés kialakítása és működtetése
Az előzőekben leírtakat követve nagy pontossággal tudjuk meghatározni azok körét, akikkel együttműködési vagy partnerségi megállapodást kell kötnünk. Nem csak a szervezetek lehatárolása lesz könnyebb, hanem az együttműködések tartalmának kialakítása is.
Érdemes minden partnerséget, együttműködést azonos szempontrendszer szerint felépülő írásos megállapodásba foglalni, melyhez az alábbi séma használatát javasoljuk:
- Az együttműködők megnevezése
- Az együttműködés céljának rövid megfogalmazása, az IKSZT küldetésének leírása
- Az együttműködés konkrét tartalma: tevékenységek, időtartamok
- A tevékenység folytatásához szükséges erőforrások és feltételek biztosításának megosztása a felek között:
- személyes közreműködők
- pénzügyi források
- tárgyi eszközök
- háttérszolgáltatások
- Az együttműködés és az együttműködésben végzett tevékenységek adminisztrációjára vonatkozó szabályok és megállapodások
- Az együttműködésben végzett tevékenység ellenőrzésére, értékelésére vonatkozó szabályok és megállapodások
- Az együttműködés szervezésére a felek részéről kijelölt személyek megnevezése
- A Partnerségi Kerekasztal, illetve a Programalkotó Csoport munkájában való részvétel szabályainak rögzítése
- A megállapodás módosítására, megszűntetésére vonatkozó szabályok rögzítése
- A partnerségi rendszerben részt vevő egyéb szervezetek felsorolása
- Aláírók neve, beosztása, az aláírási időpontja és helyszíne
