Működés és szolgáltatások
- Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
- Miről szól, mire való a kézikönyv?
- Az IKSZT típusú közösségi ház
- Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
- Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
- Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
- „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
- Mellékletek, szakmai segédletek
- A szerzőkről
Az IKSZT intenzívként említett előtere („erőtere”) a spontán alkalmak, a beszélgetések, a találkozások természetes helyszíne. Az előtérben működhet a már említett kávézó-teázó, ami semmi esetre sem lehet italmérés; a kocsma-funkció a településen másutt van. Említettük, hogy itt van az IKSZT keretei között dolgozó szakember munkahelye is, itt olvashatók a könyvtár napi- és hetilapjai, folyóiratai. Az itt található televíziót nem kell üzemeltetni, de a település lakói számára érdekes közvetítések közös megtekintése alkalmanként persze lehetséges (választási, olimpiai közvetítésekre gondolunk, ritka és mindenki számára érdekes műsorokra tehát).
A helyiségek használatát az azokat igénybevevő helybéliekkel közösen alakítsuk ki. Alapelvként ajánljuk, hogy (elegendő helyiség esetén) a fiatalok és a nyugdíjasok számára külön szobák, termek legyenek. Ha lehetséges, alakítsanak ki konyhát is az egyszerű, kis létszámú főzés, melegítés alkalmi megoldására. Nem kell tartani az épület helyiségeinek párhuzamos használatától; az áthallás nem nagy baj akkor, ha mindenhol a beszéd hallatszik; de persze a zenekari vagy a kóruspróbát olyan időpontra kell tenni, amikor az a legkevesebbeket zavar. Lehet olyan alkalom, amikor az egész IKSZT egy programot szolgál; ezek jobbára egy-egy korosztály érdeklődését elégítik ki (a fiatalok, az iskola, a felnőttek bálja stb.) de törekedni kell arra, hogy ezek ritka alkalmak legyenek. El kell kerülni, hogy egy réteg vagy egy érdeklődési csoport kisajátítsa az IKSZT egészét, és ez akkor is igaz, ha különleges alkalmakkor (esetleg Karácsony este) például az egyedülállók, a magányosak számára rendeznek ünnepséget.
Az IKSZT saját innovációjából szervezett művelődési/szabadidős ajánlatai igazodjanak az abban résztvevők idejéhez. Sőt! Az időpontokat maguk a résztvevők beszéljék meg egymás között – a bármiféle művészeti amatőrködésben együtt cselekvőkre, a közös mániákusságban érdekeltekre gondolunk, de a tanulókörökre, a kalendárium szerkesztőségére, az ifjúsági önkormányzat megbeszéléseire is igaz lehet állításunk. A közösségfejlesztési folyamatok indítása és az azt követő alkalmak is elsősorban az érdeklődők szabadidejéhez kell, hogy alkalmazkodjék: felesleges és eredménytelene lenne akkor szervezni ezeket, amikor az érintettek egy része még dolgozik.
Általában az várható el egy IKSZT működésétől, hogy a település korosztályai számára korosztályonként legalább két, foglalkozási csoportjai számára legalább egy-egy szervezett struktúrát (programsorozatot, klubot, szakkört, stb.) tervezzen, működtessen. A helyben kívánt műfajokban legalább négy-öt műkedvelő művészeti csoport kialakulását, megerősödését segítse elő. A tanulást, a továbbtanulást, az ismeretszerzést legalább három, folyamatosságot jelentő szerveződés szolgálja.
Az IKSZT a működtető által jóváhagyott költségvetéssel rendelkezik, aminek bevételi oldala is van. Általában az ajánlható, hogy az IKSZT egyéni vagy közösségi (szervezett klubjai, műkedvelő művészeti csoportjai, szakkörei, tanulókörei stb.) igénybevétele ingyenes, de rendezvényei bevételkötelesek legyenek. Térítési díjat szedhetünk különleges kívánalmak esetén (pl. az épület családi ünnepre való bérbeadáskor), és nem várható el, hogy csoportjai minden igényét ingyen kielégítse; így például a kórus egyen-öltözékét vélhetően a tagoknak kell finanszírozniuk.
Lehetetlen mindenütt a nagyváros kulturális ellátását megteremteni, nemcsak azért, mert a helyi infrastruktúra arra jellemzően alkalmatlan, hanem azért is, mert többnyire nincs pénz megfizetni a közreműködőket – vagy forrásainkat érdemesebb másra fordítani. Bizonyos alkalmakra (színházba, koncertre stb.) az IKSZT szervezésében lehessen elutazni. Nem tagadható azonban, hogy kisebb, olcsóbb programokat helyben is meg lehet szervezni. Alaposan meg kell fontolni, a helybéliek képviselőivel meg kell beszélni ezeket: nincs kínosabb annál, ha üres teremmel csak ráfizetünk rendezvényünkre.
Ajánlható, hogy az IKSZT működésének első néhány hónapja-éve után gondolkodjunk el annak társadalmiasított működtetéséről. Bevezető technikája az lehet e folyamatnak, hogy a különféle tevékenységeket képviselő helybélieket maga köré gyűjti az IKSZT keretében dolgozó szakember és együtt képzelik, tervezik el a következő hónapot, évadot – beleértve nemcsak a ráfordított költségeket, hanem a teremhasználatot és minden egyéb részletkérdést is. Megtervezhető ilyenkor az is, hogy mikor, melyik aktivitás önkéntesei biztosítanak ügyeletet az IKSZT-ben, mit vállalnak fel magukért, illetve másokért. Nem felejthető ugyanis, hogy az IKSZT szerény alkalmazotti gárdával működik majd (a legtöbb település esetében egy-egy fővel) és a résztvevők feladatvállalása a működtetés mindennapjaihoz elengedhetetlen.
