A beruházás előtt
- Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
- Miről szól, mire való a kézikönyv?
- Az IKSZT típusú közösségi ház
- Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
- Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
- Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
- „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
- Mellékletek, szakmai segédletek
- A szerzőkről
Mielőtt megkezdjük beruházásunkat vitassuk meg terveinket a helyiekkel. Írtunk már erről a Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése fejezetben is, de nem tudjuk elégszer hangsúlyozni: a településünkön megújuló IKSZT típusú közösségi ház nem csak a miénk. Azaz nem csupán azé az önkormányzaté, civil szervezeté vagy egyházé, amelyik elnyerte az IKSZT címet és sikerrel pályázott a beruházásra is. Közösségi házunk a településé, annak minden polgáráé és közösségéé. Elemi érdekünk, hogy így legyen, ugyanis csak akkor várhatunk segítséget, önkéntességet, szakmai támogatást vagy éppen együttgondolkodást a helyi polgároktól és közösségeiktől, ha ők magukénak érzik közösségi házunkat. És ne feledjük: csak így, csak mindezekkel együtt működtethető fenntartható és az IKSZT munkatársát, munkatársait nem kizsigerelő módon közösségi házunk.
Első lépésünk tehát – ha még nem kezdtük meg a felújítást – az legyen, hogy a lehető legszélesebb körben megvitatjuk terveinket. A megvitatás során figyeljünk arra, hogy ha olyan javaslat érkezik, amelyet nem lehet figyelembe venni – pl. a fentiekben, a helyiségekkel kapcsolatosan írt megkötések miatt – akkor azt feltétlen jelezzük. Fontos továbbá, hogy összegezzük majd mindazokat a javaslatokat is, amelyeket a vita során megfogadtunk.
Gondoljuk át azonban mi is, hogy nem maradt-e ki valamilyen helyiség, illetve funkció. Például van-e külön helyisége a fiataloknak? Ha nincs, akkor nézzük meg a tervek, illetve azok módosításának lehetőségeit: megengedik-e azt, hogy számukra külön helyiséget, helyiségcsoportot alakítsunk ki. Ha igen, akkor érdemes egy külön bejáratot is nyitni számukra, hogy így akár este, a többi helyiség, illetve tér bezárását követően maradhassanak. A külön bejárat esetén persze külön mellékhelyiségek is kellenek majd.
Mindez elsősorban azért fontos, mert elképzelhető, hogy a közösségi terünket használó idősebbek már elfelejtették: maguk is egymás között érezték magukat a legjobban, s hogy ez meglehetős, másokat esetleg bosszantó zajjal jár(t). (Szerencsés, ha van a fiatalok között olyan vezéregyéniség, akinek felelősségére rábízható a helyiség, még szerencsésebb, ha saját külön közösségi terüket saját egyesületük „székhelyeként” maguk alakítják, rendezik.)
A fiatalokhoz hasonlóan – ha lehetséges – külön helyiség szükséges a település idősebb lakosainak is. Sokat jelenthet nekik egy olyan szoba (és terasz, veranda, kertrész, hol mi lehetséges), ahol néhány órára nyugalmuk lehet. Pihenésre, bizalmas beszélgetésre, csendre – lehetőleg ne a fiatalok helyiségének közvetlen szomszédságában.
Javasoljuk továbbá, hogy ha nem tervezték, akkor fontolják egy olyan konyha kialakításának lehetőségét, ahol legalább a melegítés megoldható. Sok olyan alkalom, rendezvény lehet, ahol kisebb társaságok enni szeretnének; ezt ugyan leginkább és leggyakrabban szabadtéren lehet, szokás megoldani, de akkor is tálalni kell, ez esetben is tartani kell valahol a szükséges konyhafelszerelést, aminek legegyszerűbb és természetes helye egy kisebb-nagyobb konyha.
