Tervezési, fejlesztési kisszótár

A IKSZT Kézikönyv wikiből

Forrás: Területfejlesztési Fogalomtár (http://www.vati.hu/owa/vati/fogalomtarhaz.main)

Átfogó cél Az átfogó cél arra ad választ, hogy mi a szerepe, mi a küldetése a kistérségnek / településnek. Miért van rá szükség? Az átfogó cél mindig konkrét, realisztikus. Általában 3-5 évre szól.
Belső erőforrások A helyi társadalom rendelkezésére álló természeti, gazdasági, társadalmi-kulturális adottságok összessége, amely a helyi versenyképesség alapját képezi.
Cél Társadalomirányítási értelemben a társadalom egésze, egyes csoportjai vagy térségei szempontjából az adottnál kedvezőbb állapot, helyzet vagy az ahhoz vezető folyamat tömör, egyértelmű megfogalmazása. Elérésére, megvalósítására beavatkozások szerveződhetnek.
Célfa A célelemzés eszköze, projekt vagy program célrendszerének, a célok hierarchikus viszonyának, ok-okozati összefüggéseinek grafikus bemutatására szolgáló diagram.
Célpiramis A beavatkozási hierarchiát, a tevékenységek logikai rendezettségét mutatja meg. A célpiramis segítségével látható a célok fontossági sorrendje és időbeli megvalósulása.
Cselekvési terv A cselekvési terv:
  • a stratégiák közötti választással indul
  • a következmény tervezése - mi történik, ha?
  • kiegészítő, támogató stratégiák kialakítása (pl. a munkatársak képzése, az elhelyezés-felszerelés korszerűsítése, stb.)
  • cselekvési tervet minden egyes részterülethez, projekt megvalósításhoz készítünk.


Cselekvési terv elemei A cselekvési terv elemei:
  • a célok
  • feladatok
  • határidők
  • a felelősök neve
  • költségvetés, pénzügyi előrevetítés
  • havonta készítendő operációs (működési) terv
  • a tervek és környezet értékelése,
  • teljesítménymutatók alkalmazása, áttekintés és esetleges értékelés.


Elérendő célok Az alapvető vagy elérendő célok a kistérség / település funkcionális működésére vonatkozó célok. Arra adnak választ, hogy milyen feladatai, szolgáltatásai vannak a kistérségnek / településnek. Általában közép és hosszú távú célmeghatározás.

A célok lényege és haszna, hogy:

  • irányt mutasson a cselekvéshez,
  • tisztázza, hogy kinek mi a szerepe, mi a felelőssége,
  • lehetővé teszi a teljesítménymérést.


Érintettek elemzése (stakeholder analysis) Olyan elemzés, amely magában foglalja valamennyi érintett csoport azonosítását, akikre (pozitív vagy negatív) hatással lehetnek a javasolt intervenciók; az érintettek érdekeinek, problémáinak és lehetőségeinek azonosítását, elemzését. Ezen elemzés következtetései a projekttervezés elemei lesznek.
Erőforrás A beavatkozás megvalósítása céljából mozgósított pénzügyi, humán, anyagi, szervezeti és szabályozóeszközök.
Értékelés A terv értékelése, hogy összevetjük a tervben megfogalmazott alapfeladatot, a célokat, a kulcsfontosságú területeket, stb. a megvalósult folyamatokkal, eredményekkel. A terv értékelése éppen olyan fontos, mint a terv elkészítése. Ugyanis csak a folyamatos ellenőrzés és értékelés teszi lehetővé, hogy folyamatosan alakítsuk, jobbítsuk és pontosítsuk a tervünket és így az eredményeinket is. Az értékeléshez olyan mutatókat kell használnunk, amelyek mind, a megvalósulás minőségét, mind gazdaságosságát és hatékonyságát pontosan megmutatják.
Értékelés szempontjai * Az értékelés szempontjai:
  • a stratégia belesimul-e a kistérség / település megvalósítandó céljaiba, és az addigi értékeibe?
  • valóban átfogó-e, és mindenkit bevon-e a tervkészítésbe, akit érint?
  • figyelembe veszi-e a külső változásokat és tényezőket?
  • megvannak-e azok a pénzügyi, emberi és fizikai erőforrások, amelyekre a megvalósításhoz szükség van?
  • segíti-e a kitűzött célok elérését?
  • a tervezett időhatárok, időintervallumok reálisak, teljesíthetők-e, megfelelőek-e és betarthatóak-e?
  • van-e valamilyen potenciális konfliktus-veszély, vagy veszélyeztető tényező?
  • vannak-e kockázati tényezők és érzékeny pontok a tervben?


Európai Szociális Alap Az EU Strukturális Alapjai közé tartozó Alap olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja a munkanélküliség megelőzése, illetve csökkentése, valamint az emberi erőforrások fejlesztése és a munkaerő-piaci integráció elősegítése annak érdekében, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, valamint a gazdasági és szociális kohézió. Az Alap különösen olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek összhangban vannak az európai foglalkoztatási stratégiában és az éves foglalkoztatási irányelvekben rögzített célkitűzésekkel.
Fejlesztési terv A hatóság által - partnerségben - elkészített terv helyzetértékelést, célkijelölést és prioritásokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát, a megvalósítást szolgáló súlyponti intézkedéseket, a szükséges pénzügyi forrásokat és a megvalósítás intézményrendszerének leírását valamint az előértékelést tartalmazza.
Fenntartható fejlődés Olyan gazdasági növekedés, amely tekintettel van a természeti környezetre, ésszerűen gazdálkodik a természeti erőforrásokkal, nem veszélyeztetve az eljövendő nemzedékek boldogulásának lehetőségeit.
Fenntarthatóság A fejlesztés hatása akkor minősül fenntarthatónak, ha fennmarad azután is, hogy a beavatkozás (illetve Az általa nyújtott finanszírozás) megszűnik. Nem fenntartható, ha a tevékenység képtelen saját forrásait létrehozni, illetve negatív (pl. környezetvédelmi) hatások társulnak hozzá, és emiatt ellenállást szül vagy akadályba ütközik.
Forrástérkép A forrástérkép célja a kistérségbe potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése.
Helyzetelemzés # A szereplők elemzése, problémák elemzése, célelemzés és a stratégiaelemzés. Az adatok nem pusztán leíró jellegű bemutatása, hanem elemző, problémafeltáró tervezési elem.
  1. Közösségi részvétellel megvalósuló tervezésnél a helyzetelemzés egyaránt jelenti a belső és a külső környezet elemzését. A cél, hogy minél több érintettet bevonjunk a helyzetfeltárásba és helyzetelemzésbe. Ez segít a problémák tudatosításában, a valósághű problémafeltárásban és a megoldáskeresésben, kivitelezésben. Egy kistérség esetében fontos, hogy a helyzetelemzés tartalmazzon információkat magáról a kistérségről, az ellátórendszerről és a helyi lakosság értékeiről, véleményéről és attitűdjéről.


Igényfelmérés Az igényfelmérés fő célja az, hogy a projekt, illetve program tervezési fázisában képet adjon a projekt, illetve program megvalósítóinak arról, hogy elképzeléseik valóban az általuk megcélzott csoport számára szükséges fejlesztési irányt képviselik-e, illetve mi az a fejlesztési irány, aminek mentén valóban a célcsoport szükségleteinek megfelelő fejlődés következhet be.
Indikátor Az indikátorok (mutatók), olyan jelzőszámok, amelyek segítségével egy célkitűzés konkrét megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni. Az indikátor leírja a felhasznált erőforrást, egy elért hatást, egy minőségi szintet, megvalósult beruházáselemet.
Intézkedés Hasonló projektek sorozata, az európai gazdasági-társadalmi kohéziós politikában a programirányítás önálló, előre rögzített költségvetésű alapegysége. Minden intézkedés valamelyik prioritáshoz tartozik, és lebonyolító apparátus van hozzá rendelve.
Irányvonalak Az irányvonalak meghatározása arra ad választ, hogy mit kell elérnie a kistérségnek / településnek a fejlesztések segítségével?
Jövőkép A jövőkép annak a meghatározása, hogy a jövőben hová kíván eljutni a kistérség / település. Absztrakt, idealisztikus, inspiráló, hosszú távú elképzelés.
Kistérség A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.
Kistérség-fejlesztés Több, összetartozó településre kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása mikro-térségi programok keretében.
Kistérségi operatív program A települések, mikrotérségek és kistérségek által a települési fejlesztési elképzelések végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum.
Kockázat A projekt vagy program céljának elérése a tervezett beavatkozások megvalósulása esetén sem biztosított automatikusan. A kockázat annak a várható mértéke, hogy a kitűzött célt - a programon vagy projekten belül nem befolyásolható (külsődleges) tényezők és események miatt - csak részben vagy egyáltalán nem sikerül elérni.
Konzorcium A projektet megvalósító szervezet együttese. A konzorciumi partnerek mindegyike aktívan részt kell, hogy vegyen a projekt megvalósításában. Mindegyik konzorciumi partner részesülhet a pénzügyi támogatásból
Kulcsfontosságú területek A kulcsfontosságú területek megadják, hogy hol és milyen változtatásokra van szükség, és ezen belül mi a rangsor?
Logikai keretmátrix Programok és projektek tervezésének, irányításának és értékelésének módszere. Központi eleme a program, projekt induló erőforrásait, célrendszerét, a célhierarchia különböző szintjeit jellemző mutatókat , az előfeltételeket és a fontos külső tényezőket (feltételezéseket, kockázatokat) összefoglaló táblázat, a logikai keretmátrix. A módszer a projektben érintett szereplők helyzetének és szándékainak, a kiinduló helyzetből adódó problémáknak, céloknak és stratégiáknak az - általában csoportos technikával végrehajtott - elemzésén alapul. A módszer segít kialakítani a felelősségi és felügyeleti rendet és a tevékenység- és forrásütemezést.
Mérföldkő Olyan belső mutató, amely már a végrehajtás során segíti az elért részeredmények mérését, valamint mutatja a döntéshozatal várható időpontjait.
Monitoring A projekt céljának megvalósulására vonatkozó folyamatos és módszeres adatgyűjtés és nyomon követés. A monitoring tevékenység lehet külső – és belső a menedzsment közreműködésével. A kitűzött célokat veti össze a megvalósulás folyamatával.
Nemzeti Fejlesztési Terv A tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját.
Nyilvánosság # A lehetséges kedvezményezettek, kereskedelmi, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek, a nők és férfiak közötti egyenlőségét támogató szervezetek és az érintett nem-kormányzati szervezetek tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.
  1. A széles közvélemény tájékoztatása a támogatásokról és azok eredményeiről. A fejlesztési tervek és értékelésük nyilvánosságra hozatala kötelező.


Operatív program (OP) # Olyan, az Európai Bizottság által jóváhagyott, végrehajtható program, amely rögzíti azokat a több évre szóló intézkedéseket tartalmazó prioritásokat, amelyek megvalósításához egy vagy több alaptól, más finanszírozó(k)tól, illetve az Európai Beruházási Banktól lehet támogatást igényelni.
  1. Az Operatív programot a nemzetállamok készítik, de a tervezési gyakorlatban a kistérségi és települési programokat is így nevezik. Az OP mindig a helyi / kistérségi jövőképből levezetett célok és stratégia mentén körvonalazódik. Ügyelni kell tehát a programon belül a jövőkép, a közösen meghatározott célok és a felépített stratégia összhangjára.


Partnerség A támogatási programok terminológiájában így nevezik az egy-egy pályázatot benyújtó közösen pályázó szervezeteket. A partnerség résztvevői lehetnek támogatásban részesülő és támogatásban nem részesülő együttműködő partnerek. Utóbbi esetben az

együttműködés alapja az egymás tevékenységét erősítő hatás. A csoport egyik tagját a többiek vezetőjének kell kijelölni (Főpályázó).

Pályázati kiírás Az a dokumentum, amelyben a pályáztató szervezet tájékoztatja az érintetteket (potenciális pályázók köre) egy adott pályázati lehetőségről, a pályázat benyújtásának feltételeiről.
Pályázati adatlap Az a formanyomtatvány, amelyen egy adott pályázati felhívás keretében a támogatási kérelmet be kell nyújtani.
Problémafa Egy negatív helyzet elemzésének módszere. Segít meghatározni a problémát és annak okait, valamint az okok közötti kölcsönhatásokat, viszonyokat.
Program Több projekt egy meghatározott koncepció alapján programot alkot. Programot lehet helyi, kistérségi, regionális, országos és nemzetközi szinten is kidolgozni, de kapcsolódhat egy-egy szektor, szolgáltatás fejlesztéséhez is.
Programozás Meghatározott célok elérésére irányuló tervezési tevékenység, amely magában foglalja a finanszírozás, a szervezési, döntéshozatali eljárások, továbbá a végrehajtást követő szakaszolt értékelési és ellenőrzési lépések leírását. A programozás a kitűzött célok elérésére meghatározott időtávot állapít meg, amelyeket az érintett szereplők több szakaszban valósítanak meg.
Projekt Meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek határozott eredménye van, erőforrásokon alapszik és időkeretek korlátozzák.

Egy egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus követelményeknek – beleértve az idő-, költség- és erőforrás korlátokat – megfelelő célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja.

Projektgenerálás A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a kistérség fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések a kistérség közreműködésével projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a kistérségi programba.
Projektmenedzsment Az adott projekt lebonyolításáéért felelős csapat. A projektvezető a teljes megvalósítási folyamat egyszemélyi felelőse. Munkáját a projektmenedzsment teamben a pénzügyi vezető, valamint bizonyos esetekben (infrastrukturális projektek esetében) műszaki vezető segíti. Természetesen a kulcsszemélyzet tovább bővíthető (bizonyos projektek esetében bővítendő, képzési programok esetében érdemes oktatási-szakmai vezetőt kiválasztani, aki felelős a projekt szakmailag megalapozott végrehajtásáért).
Projektötlet Egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét bemutató előzetes vázlat. Egy alternatíva egy adott probléma kezelésére a kitűzött célok eléréséhez. Nem tévesztendő össze a projekttel, ami már műszakilag, jogilag, szervezetileg, pénzügyileg és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott, strukturált, rendezett leírása.
Támogatási szerződés Jogi dokumentum, melynek aláírói egyfelől a támogatást elnyert projekt tulajdonosa (kedvezményezett), másfelől a támogatásért felelős állami hatóság vagy az azt képviselő ügynökség. Megállapítja a felek jogait és kötelezettségeit a kedvezményezett által támogatásra benyújtott és a támogatást elnyert pályázat célkitűzéseként megjelölt (építési munkák kivitelezése, eszköz beszerzése, szolgáltatás igénybevétele) feladat teljesítése érdekében.
Településfejlesztés Mindazon, a településre kiterjedő társadalmi-gazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják.
Tervezés Egy körfolyamat a helyzetfeltárástól a tervezésen, a végrehajtáson, az értékelésen át a tervmódosításig, majd az újabb tervezésig. A tervezés a következő kérdésekre keresi a választ:
  • mit kell csinálni?
  • hogyan kell csinálni?
  • mikor kell csinálni?
  • kinek kell csinálni?


Stratégia A stratégia egyaránt jelenti a jelen helyzet ismeretén alapuló tervezést, amely magában foglalja a jövőkép leírását, az ennek megvalósítása érdekében elérendő célok megfogalmazását, azoknak a cselekvéseknek a meghatározását, amelyek által megvalósul a tervezett jövő. A stratégiával kapcsolatban leggyakrabban egyfajta tervként való értelmezésére gondolunk. Ebben az értelemben a stratégia a stratégia egy tudatosan megtervezett vezérelv, egy viselkedés-sorozat amelyekkel különböző élethelyzeteket kezelünk. A stratégia jelentését azonban nem fedi le, ha csupán tervként gondolkodunk róla. Szükség van egy olyan definícióra, amely utal a stratégia alapján megvalósuló eredményes viselkedésre is. A stratégia ebben az értelemben nem más, mint egyfajta viselkedési séma, amely meghatározza a cselekvések sorozatát. A stratégia nem működhet sikeresen környezetének ismerete nélkül, olyan helyzetet teremt a stratéga számára, amelyben az a lehető legjobban tudja kihasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat, s ezáltal előnyös helyzetbe kerül a versenytársakkal szemben.

Ebben az értelemben a stratégia az a közös gondolkodásmód, ahogyan a cselekvők a világról gondolkodnak és amely a záloga a annak, hogy a szervezet megvalósítsa céljait.

Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés mindig egy meghatározott cél érdekében megvalósítandó összetett folyamat. A stratégiai tervezés folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb távot fog át. A stratégiai tervezés olyan folyamatosan végzendő komplex folyamat, amely a jövőben megvalósítandó tényleges stratégián alapszik. Olyan összefüggő célok együttese, amely a kitűzött időszak alatt valósítható meg. A stratégiai tervezés tehát cselekvés és jövő orientációjú.
Stratégiai terv (koncepció, operatív program) A stratégiai terv egy írott dokumentum, mely az adott kistérség, település hosszú távú (3-5 évre szóló) irányvonalát határozza meg. A terv egy folyamat eredménye kell hogy legyen, ahol megválaszolásra kerülnek a következő alapkérdések: (pl. kistérségi tervezésnél)
  • Mi jellemzi azt a kistérséget/települést, amelyre tervezünk?
  • Milyen jövőt képzelünk el az adott térségben?
  • Ehhez milyen fejlesztésekre van szükség? Hogyan kívánjuk ezt megvalósítani?


Stratégiai tervezés érvényességi köre Egy kistérség esetében nemcsak a kistérség vezetői feladatkörébe tartozik a stratégiai tervezés, hanem a települések vezetőinek, az ott működő intézmények vezetőinek, munkatársainak és a helyi lakosság egészének kell vele foglalkozni.
Stratégiai tervezés elemei A stratégiai tervezéskor a következő elemeket kell meghatározni:
  • jövőkép (vision) – közösen kreált társadalmi jövőkép
  • átfogó cél (mission) – a kistérség egészét, a kistérség jövőjét érintő átfogó célok (társadalmi célok)
  • alapvető célok (objectives) – A tervezési folyamatban a konkrét cselekvések rendelhetők hozzá.
  • kulcsfontosságú területek (key result areas) – a beavatkozás területei, hol szükségesek a változtatások.
  • irányvonalak (goals) - a fejlesztési lehetőségek, alternatívák.


Szükségletfelmérés Meghatározott földrajzi területen a társadalmi szükségletekre és igényekre vonatkozó információk szisztematikus gyűjtése és elemzése. Célzott információgyűjtés szolgáltatások tervezéséhez és fejlesztéséhez, rendszeresen ismétlődő tevékenységvégzés, amely segíti az erőforrások és kapacitások tervezését, és biztosítja, hogy a szolgáltatások valós igényekre épüljenek.
Személyes eszközök