A helyi közösség és a közösségi tevékenység

A IKSZT Kézikönyv wikiből

Valamennyi eddigi javaslatunk, ajánlásunk azt „üzente”, hogy az integrált közösségi és szolgáltató tér nem lehet egyszerűen csak egy szépen felújított épület, nem lehet csupán az eddigi hivatali, közintézményi elhelyezési feltételek javítását szolgáló önkormányzati presztízsberuházás. Ha csak ez történik, üres marad. Nem csak értékeit, tartalmát, programjait tekintve. Üres marad azért is, mert az IKSZT nem csak tér, hanem szolgáltatási modell és helyi közösségi aktivizáló lehetőség is egyben. Ezért alapvető jelentőségű, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az IKSZT tervezői a helyi társadalom közösségeinek feltárására, a helyi társdalom aktivitásainak, programjainak, önszerveződéseinek bemutatására, ami nyilvánvalóan feltételezi mindezek megismerését.

Nyilvánvalóan adódik a regisztrált civil szervezetek, formalizált helyi aktivitások összegzése. A bejegyzett egyesületek, alapítványok, klubok igen fontosak, és akár legfőbb motorjai, tényleges működtetői is lehetnek nem csak a helyi szolgáltatásoknak, programoknak, de akár magának az IKSZT intézményének is. A cégbíróságon bejegyzett illetve helyi intézményekben működő csoportok számbavétele szükséges, de nem elégséges.

Vannak-e olyan érdekcsoportok, lelkes önkéntesek, akik nem hoztak létre szervezetet, de fontosak a település életében. Ilyenek lehetnek pl. azok a körök, akikre mindig lehet számítani, ha rendezvényt kell szervezni, a szülők közül azokra, akik gyakran kísérik a gyerekeket iskolai programokra, vagy vállalják a kerítés festését. De lehetnek ők azok a nyugdíjasok is, akikről mindenki tudja, hogy néha beengedik a kertjükbe a szomszéd gyerekeket cseresznyét szedni, vagy az a kocsmáros akár, aki minden tanévzárón meghívja az összes gyereket egy ingyen fagyira. Ezek a példák mutatják, hogy ezt a fejezetet nem lehet pályázatíró céggel megíratni. Nem is érdemes. Nagyon fontos, hogy ezt gondolják végig az IKSZT helyi kezdeményezői, és ez az a pont, ahol, ha máshol és másként még nem tették, el lehet, és fontos elkezdeni a közös gondolkodást a helyiekkel, akik remélhetőleg majdan az IKSZT használói és alakítói lesznek.

Összegzésként tehát: szükséges a település lakói által, illetve a településen zajló közösségi, helyi társadalmat érintő programok, a helyi közösségek fő jellemzőinek elmélyült feltárása és bemutatása.