Közösségi felmérés

IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv

• Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
• Miről szól, mire való a kézikönyv?
• Az IKSZT típusú közösségi ház
• Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
• Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
• Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
• „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
• Mellékletek, szakmai segédletek
• A szerzőkről

Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése

• Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése
• Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés
• Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése
• Közszolgáltatások a településen
• A település társadalmi helyzete
• A helyi közösség és a közösségi tevékenység
  • Közösségi felmérés
  • Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?
  • Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?

Hogyan fogjunk hozzá?

Lépésjavaslatok – végiggondolandó kérdések, közösségi tervezés elindításához.

1. A felhívás kivonatos összefoglalója után a teljes pályázati kiírás figyelmes elolvasása, elemzése önmagunk számára.
2. Annak feltárása, összefoglalása, hogy van-e helyben közösségi akarat egy ilyen vállalkozásra. Tapasztalataink szerint ez a legfontosabb feltétel, ha ez létezik, a többi általában megteremthető. Ha nincs elszántság az ügy mellett és passzívak az emberek, akkor sokkal időigényesebb és bizonytalanabb kimenetelű lehet a vállalt tevékenység. Az érintettek aktivizálása és bevonása bár nélkülözhetetlen eleme az eredeti tervünknek, mégis sokkal több energiát kell erre fordítanunk, mint azt kezdetben gondolnánk. Ez a 0. feltétel az eredeti feladatunk elvégzéséhez.
3. Csapat- és kapcsolatépítés

• Ki – kik szeretnének részt venni a tervezésben? Kikre lehet a településen, a környezetben számítani, kiket érdemes bevonni, aktivizálni, hogyan? Mennyien vannak? Kiknek vannak tervezési tapasztalatai, jó kapcsolatai? Kik azok, akik hivatalból érintettek? Lokálpatrióták, ismert helyi aktivisták felkutatása. Hogy lehet velük kapcsolatba lépni (újsághirdetés, szórólap, hirdetőtáblák stb.)?
• Várható tipikus feladatok: Szervezés, tájékoztatás, koordinálás, tárgyalás, szükségletfelmérés, interjúzás, kérdőívezés, adatfeldolgozás.
• Kapcsolatépítés az Önkormányzatokkal, intézményekkel, esetleg helyi nonprofit szervezetekkel.
• A komplex térségi tervezés gondolatának, tartalmának, valamint végrehajtásának megismertetése a helyi közvéleménnyel.

1. Milyen legyen a működtetés szervezeti kerete?

• Kistérségi munkacsoportok tagsága és működési feltételei? Létezik már a szükséges szervezet, vagy most fogják megalakítani? Léteznek civil szerveződések a helyi kezdeményezésekért?
• Hajlandóak-e rendszeresen (naponta, hetente) több órányi önkéntes munkát végezni a tervezési folyamatért a jövőjükért? A lakosság rendelkezik-e korábbi gyakorlattal valamilyen önkéntes munkában?
• Ki vezeti és szervezi a csapatépítést és a tervezést? A feladatok és felelősségek számbavétele, szerepek meghatározása. Önkéntesek és/vagy alkalmazottak dolgoznak majd?

1. Kiknek szól a program?

• A célcsoport, a tervezett és lehetséges haszonélvezői kör meghatározása.
• Milyen szükségletei vannak az adott célcsoportnak, közösségnek, intézményeknek, akiknek tervezünk?
• Milyen más helyi, kistérségi tervezések indultak már el?

1. Programépítés

• Milyen arculatú programot, tervezési folyamatot képzelnek? Milyen értékek és alapelvek jellemzik várhatóan a folyamatot és az együttműködést?
• A kistérségi és a települési munkacsoportok eltérő módon szerveződhetnek és más-más tulajdonságokkal bírhatnak, de meg kell határozni az egész folyamatra jellemző sajátosságokat, amelyek mindenkire kötelező érvényűek.

1. Mekkora a szellemi és egyéb kapacitásuk?

• Ki mit tud? Milyen feladatokhoz rendelkezünk megfelelő tudással és képességgel? Hol vannak hiányosságok? Képzések által megszerezhető hiányosságokról van szó vagy profi segítőre van szükségünk?
• Lehetséges források, támogatók, partnerek, háttérintézmény számbavétele.

1. Hol vannak a stratégiai központok?

• Van-e jól hozzáférhető tér a kistérségi és a települési tervezéshez?
• Mindenki számára elfogadható és megközelíthető helyet kell találni a munka bonyolításához, megfelelő infrastruktúrával. (Terem a zavartalan munkához, elegendő hely a közösségi munkához és a tárgyi feltételekhez, Internet, számítógép, nyomtató, fénymásoló stb.)

1. Milyen költségei várhatók a tervezésnek?

• Az elindításhoz, eszközök beszerzéséhez szükséges költségek;
• Működtetés: anyag, dologi, szolgáltatások, kommunikációs, személyi kiadások;
• Milyen számítható forrásaik vannak, mi hiányzik, amit tervezéssel, szervezéssel elő kellene teremteni?

A közösségi részvételen alapuló tervezés folyamata

Forrás: Pannon Fejlesztő KFT. Farkas Éva: Módszertani segédlet a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség komplex fejlesztési tervének elkészítéséhez, 2008. február 20.

• A helyi fejlesztő bizottság (munkacsoport) megalakulása
• A tervezési folyamat megszervezése, tervezése – tájékozódás a programról, potenciális partnerek feltérképezése
• Nyilvánosság- és közösségépítés – tájékoztatás és bevonás
• Helyi társadalmi jövőképalkotás – átfogó és elérendő célok meghatározása
• Közösségi helyzetfeltárás és elemzés
• Stratégiai tervezés – projektek tervezése, program összeállítása
• Szükséges dokumentumok és a pályázat elkészítése, majd benyújtása
• Végrehajtás folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel, esetleges korrekcióval

Ebben a részben röviden vázoljuk, mit jelent a közösségfelmérés, mire és mikor használható.<ref name="ftn2">^{Forrás: Parola 1993/6.}</ref> A demokráciát tanuló magyar társadalomban, az erősödő civil társadalomban is egyre nagyobb szerepet kap a lakossági részvétel és a nagyobb közösséget érintő tervekhez szükséges lakossági támogatottság. A közjó gyarapítására alakult helyi csoportok nemegyszer bizonytalanok: ha ezt csináljuk, mit szólnak hozzá a többiek? Vajon egyetértenek-e velünk a környezetünkben élők, mellénk állnak-e? Vagy támadások kereszttüzébe kerülünk? Mit szól majd a helyi hatalom (mely ma még mindig hatalom inkább, mint közszolgálati szervezet)? Nem bukunk-e bele? Lesznek-e segítőink?

Felmerül tehát a tágabb közösség bevonásának, véleménye megismerésének, a teljes közösség aktivizálásának szükségessége. E folyamatnak eredményes módszere a közösségfelmérés, mellyel a település egy aktív csoportja keresi fel szomszédait a saját maguk által összeállított kérdőívvel. A kérdőív a kezdeményező csoport által fontosnak tartott helyi témákban keresi a véleményeket, javaslatokat, közreműködői felajánlásokat, ajánlott szakembereket, stb.

A helyi csoport így érintetté-érdekeltté, sőt közreműködővé tesz valamennyi helybenlakót közös problémáik megoldásában.

A közösségfelmérés jól alkalmazható módszer pl. a településrendezési tervek készítésénél is. Tervezési szakemberek jól ismerik a lakosság bevonásának szükségességét, hiszen a nyugati várostervezés már régóta ekként működik. Ismerik, de csak elvétve tudják alkalmazni, mert humán segítők híján ritkán találkoznak olyan megrendelővel, akinek fontos a helyi lakosok bevonása.

Mi a közösségfelmérés?

A közösségfelmérés alapjában egyszerű kérdőíves felmérés, amelynek kapcsán a településen élők egy csoportja a helyi lakosok véleményét kéri a község ügyeiben. A felmérés első lépése lehet annak a folyamatnak, amelyben a település lakói közül mind többen bekapcsolódnak társadalmi és fizikai környezetük alakításába. A középpontban az önsegítés áll. Már maga a felmérés alkalmas a közösségek összekovácsolására, az együttműködés és az összetartozás érzésének erősítésére.

A helyi politika irányítása a szolgáltatások fenntartása a helyi hatóságok dolga. A fejlesztéshez nyilvános konzultációkra van szükség. A felmérés elvégzése nélkül egy faluközösség hátrányos helyzetben érezheti magát a konzultációkon, kivált fontos kérdésekben. Egy jól működő és a megfelelő válaszokat produkáló felmérési rendszer segítségével lehetővé válik a megfelelő helyi politika és a mindenkit kielégítő szolgáltatási szisztéma kialakítása. Ami talán a legfontosabb, a felmérés nem végtermék, hanem munkaeszköz. A végtermék az egészséges, életerős, növekvő közösség, amelyikben a polgárok résen vannak saját szükségleteikkel és lehetőségeikkel kapcsolatban és cselekvőek egy olyan közösség építésében, amilyent szeretnének.

Ki csinálhatja?

Nem léteznek kizárólagos szabályok. A község egy öntevékeny közössége együttműködve az önkormányzattal, egy falu lakossága vagy egy intézmény, akár érdeklődő egyének csoportja is kezdeményezheti. Induláskor szükség van a célok meghatározására, amely elősegíti a zökkenőmentesebb és avatottabb munkavégzést.

A kezdeti megbeszélésekre érdemes meghívni olyan közösségfejlesztő szakembereket, akik nemcsak a módszert ismerik jól, hanem abban is segítséget adnak, hogy a felmérés ne öncélú legyen, hanem egy cselekvési folyamat szerves részeként előmozdítsa a lakosság széleskörű bevonását a településfejlesztő munkába.

A munka elkezdése előtt javasoljuk átgondolni:

1. Elérhetők-e már a szükséges adatok valamilyen használható formában? Ha igen, az időt, a pénzt és az energiát érdemesebb egy, a meglévő feltételeket javító akció-programra fordítani.
2. A felmérés nem helyettesítheti az akciót! A mindenki által ismert problémákkal kapcsolatos felmérés gyakran csak az idő húzására való. Az emberek néha azért választják a felmérést, hogy késleltessék vagy elkerüljék a cselekvést. A felmérésnek minél több helyi erőforrást kell feltárni, és ezzel továbbvinni a kérdezőket és a megkérdezetteket a cselekvés felé, de egy kimerítő felmérés oly sok időt és energiát vehet el, hogy alig marad energia valamit is kezdeni az eredményekkel.
3. A közösség felmérése nem jelentheti a munka végét. A közösségről való tudás csak akkor értékes, ha használják is, mégpedig olyan cselekvésekben amelyek a közösségi jobbulás felé vezethetnek.

Hogyan csináljuk?

A továbbiakban a felmérési folyamat öt különböző fázisának megtervezéséhez és végrehajtásához adunk tanácsokat röviden az általunk legfontosabb elemekre szorítkozva

Az öt fázis a következő:

1. Tervezés

Talán az egyik legnehezebb feladat a tervezés során a nyilvánosság megszervezése. Ahhoz, hogy a felmérés hatékony lehessen, arra van szükség, hogy a lehető legtöbb egyén és háztartás vegyen részt benne.

Az odaszánt idő és erőfeszítés gyümölcse, hogy az emberek jobban megértik a felmérés céljait és jelentőségét, számítanak a kérdőívek érkezésére, ennélfogva készségesebbek lesznek a válaszadásban és gondoskodnak az ívek biztos visszajutatásáról.

1. A kérdőív megalkotása

A legjobb az, ha ezt a közösségben különböző érdekeket képviselő egyének kis csoportja végzi el. Minden jó szándék ellenére szinte lehetetlen az elfogultság és a hibák teljes kiküszöbölése. Ez a módszer azonban segít kiszűrni az előítélteket és biztosítja, hogy a lehető legtöbb fontos kérdés felmerüljön a felmérés folyamán. így például a tervezésben részt vevők kiválasztásakor gondolhatunk a település régi és új lakosaira, a fiatalokra és az idősekre, az önkormányzatra, az egyház képviselőjére, a helyi boltosra, a helyi kulturális szervezetek képviselőire és a hagyományőrző szervezetekre.

1. A felmérés elvégzése (adatfelvétel)

A legreprezentatívabb felmérés a közösség teljességét érinti. Hazánkban a települések mintegy kétharmadában a lakosság 2000 fő alatt van. Ezeken a helyeken javasoljuk a teljes lakosság megkérdezését. A nagyobb lélekszámú településeken véleményünk szerint nem a település egészén mintavétellel, hanem kisebb szerves egységeken - szomszédságokon - érdemes a közösségfelmérést elvégezni, ez ugyanis mind a szervezők, mind pedig az ott élők számára érzékelhető és átlátható.

1. Az eredmények elemzése és közzététele:

A feldolgozás többnyire a válaszok egyszerű összesítését és a számarányok kiszámítását jelenti. A kezünkbe kerülő anyagokkal azonban nagyon sokféle statisztikai kalkulációt végezhetünk.Az elemzés utáni következő lépés az eredmények közzététele minél átfogóbb és minél professzionálisabb módon.

Az eredmények ismertetésének kidolgozottabb módjai érthetőbbé teszik azokat. Pl. táblázatot készíthetünk, hogy az olvasó egy pillantással megtalálja az őt érdeklő információt. A felmérés befejezése után az eredményeket a település lakosaival is meg kell ismertetni. A felmérőknek mindent meg kell tennie ahhoz, hogy a felmérésről szóló összefoglalás az emberek számára elérhetővé váljon.

Nyilvánvalóan szükség lesz annak megbeszélésére, hogy a feltárt problémák milyen úton oldhatók meg a legjobban.

1. Az eredmények felhasználása:

A felmérés elvégzésével felfedezzük a település sok előnyös vonását éppúgy, mint (remélhetőleg) számos problémáját; tudjuk azt is, hogyan éreznek az emberek fizikai és szociális környezetük jövőbeli fejlesztése iránt.

A problémák azonosítása utáni szükséges lépés a megoldások keresése. A legeredményesebb út a különféle önsegítő csoportok, projektek támogatása. Természetesen a közösség nem lesz képes minden ezzel kapcsolatos elvárásnak saját forrásaiból megfelelni, de nagyon sokat lehet és kell tenni helyi szinten. Külső segítségforrások mind tanácsok, mind anyagi eszközök formájában rendelkezésre állhatnak, de a munka elvégzéséért maga a falu vállal felelősséget. A felmérés végeztével szakemberektől is érdemes tanácsot kérni az eredmények felhasználásával, és az arra épülő akciók, folyamatok tervezésével, követésével kapcsolatban is.