A település társadalmi helyzete
- Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
- Miről szól, mire való a kézikönyv?
- Az IKSZT típusú közösségi ház
- Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
- Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
- Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
- „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
- Mellékletek, szakmai segédletek
- A szerzőkről
A vidékfejlesztési programok elsősorban és alapvetően mégiscsak a vidék gazdaságára összpontosítottak. Így az elkészült helyi vidékfejlesztési stratégiák, amelyekre épülően érdemes és hasznos elkészíteni az IKSZT helyzetelemzését, hangsúlyosabbak ezen a területen. Az integrált közösségi szolgáltató terek modellje azt célozza, hogy az érintett települések társadalma is részese, kezdeményezője és egyben haszonélvezője lehessen ennek a fejlesztésnek. Váljon katalizátorává ez a fejlesztés a falvak nem csak épületekben és a gazdaságban megmutatkozó újjáépülésének, de a helyi társadalmak feléledésének is. Ha van közös terv, van közös elképzelés, van közös cselekvés, akkor lehet közösség. És a közösség épülhet, ha van tető a feje felett. És megerősödhet, ha a világ, bizonyos szolgáltatások helybe jönnek, és ezek nem terhelik meg túlságosan a település életét, közös vagyonát. Az IKSZT akkor szervesülhet egy helyi közösség életébe, ha szolgáltatásait, tereit, lehetőségeit a helyi közösség találja ki és arra méretezett. A közösségfejlesztési folyamaton túl mivel segíthetjük elő, hogy helyes diagnózis és helyes terápiás javaslat szülessen?
Feltétlenül meg kell nézni, mennyien vannak az egyes életkori csoportok. Hány kisgyerek (3 év, illetve 5 év alatti), hány iskoláskorú (a 10, 14 és 18 év alattiakra érdemes bontani), hány fiatal (24 év alatti), hány aktív korú (65 év alatti) és hány idős (70 év feletti), és nagyon idős (80 év feletti) él a településen? „Látja-e” őket a helyi közösség? Az sem lényegtelen, hogyan változott az évek során számuk, arányuk a helyi társadalomban. A gyerekek száma nő vagy éppen csökken? A fiatalok inkább elkötöznek vagy családostul visszatelepülnek? Az idősek száma nő? Azért, mert elmennek a fiatalok? És vajon a fiatalok, családosok tudnak-e munkát találni a környéken? Hányan vannak, akiknek nem sikerül? A statisztikai adatok – a és persze a személyes történetek, információk, amelyek ezeket szépen színezhetik! – sok fontos folyamatról adnak képet. Ezek segítségével megrajzolhatóak azok a keretek, amelyek között a helyi ötletek megvalósítása a helyben szükséges közszolgáltatásokkal erősíthető meg. Ezek egy jelentős része a helyi társadalom feléledését, megmoccanását szolgálhatja – információs és könyvtári, közművelődési szolgáltatások, stb. – , más része az élhető-értékelhető életformák iránti elköteleződéseket, újragondolásokat segítheti és élettel töltheti meg nem csak az épületet, hanem a települést is, mint az ifjúsági programok, illetve a helyi gazdaság, vállalkozások megerősítését szolgálhatja – falugazdász, kistérségi koordinátor, fejlesztési tanácsadó – .
Az egyes életkori csoportok elemzésén túl vizsgálni szükséges a különböző élethelyzetben lévő, illetve valamilyen szempontból speciálisnak mondható társadalmi csoportokat. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a kisgyermekes családokra, a tanuló, munkanélküli, illetve ingázó fiatalokra, az aktív korú nem foglalkoztatottakra, az egyedül élő idősekre, valamint a fogyatékossággal élőkre és a romákra. Ezek a csoportok különleges szükségletekkel rendelkezhetnek, speciális szolgáltatásokat igényelhetnek, illetve valamilyen okból kirekesztődhetnek a település helyi társadalmából. Mindezeket szükséges egymással összevetve értelmezni és átgondolni, a létező szolgáltatások, programok feltárásával együtt, mert az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér az épületen túl csupán ekkor tud szolgáltatásszervezési modellként és egyfajta helyi társadalmat újraépítő, megmozdító hatású beavatkozásként is jelentkezni. Ha a helyzet elemzése tartalmazza fenti elemeket, közösségi módon kerül megvitatásra és véglegesítésre, és a kötelező szolgáltatások mellett a helyi társadalom számára fontos elképzelések is helyet kapnak. A kötelező szolgáltatások mellett a helyi „ízt” ezek a mozzanatok tudják megadni.
A kisgyermekes családok esetében szükséges átgondolni, hogy tudnak-e helyben dolgozni, mennyire élnek családtagok a településen, akik vigyázni tudnak a gyerekekre, ha ez nem jellemző, vannak-e szolgáltatások a gyerekek felügyeletére, akár értelmes nyári szünetük eltöltésére, és a felnőttek számára mi az, ami vonzó a településben, ami itt tarthatja őket. A fiatalok esetében fontosak az önmaguk kipróbálásának, elképzeléseik megvalósítására nyíló alkalmak, lehetőségek, keretek is, nem csupán a gyakran emlegetett szórakozási, a korosztály tagjaival való együttlét feltételei. Kiemelten fontos a munkalehetőségek, ingázás kérdése, mind a dolgozó emberek, családtagok megtartása szempontjából, de legalább ennyire kérdéses a jelenleg munkát, vagy legális munkát nem találó emberek számára. Mire lenne szükségük? Hogyan lehet hozzájárulni a minél jobb feltételek megteremtéséhez? Milyen információk, milyen segítségek, milyen szolgáltatások szükségesek? Ezek közül mi jelent egyszerűen csak olyan feladatot, ami a létező ügyek összehangolásával megoldható? Mind-mind a helyzetelemzésből kell táplálkozzon.
Különösen fontos a „sérülékeny társadalmi csoportok” helyzetének áttekintése. Nehéz, de elengedhetetlenül szükséges a szubjektív vélemények kordában tartása, és minél több ponton lehetőségeket, ú megközelítéseket, kitörési pontokat feltárni. A sokgyermekes családok gyakran váltanak ki ellenszenvet a környezetükből, miközben legalább ilyen mélységű indulatokat kavar a falvak vészesen gyors idősödése, aggodalmat kelt a fiatalok távozása. Fontos megvizsgálni, hogy mit lehet tenni azért, hogy a helyben élő gyerekes családok képesek legyenek helyzetükön javítani, ezáltal a település jövőjének jobbításában is részt vállalni. Nehéz kérdések, de sok biztató kísérlet történik országszerte. Figyelmet érdemelnek a lakóházakat, telkeket kínáló kezdeményezések, a Befogadó Falu program, stb. Ezek az ötletek csak ott hoztak eredményeket, ahol a helyi közösség elfogadta ezeket a fejleményeket, és segítő szolgáltatások indultak, az újonnan jötteket és a régóta helyben élőket egyaránt kiszolgáló módon. Az ilyen szolgáltatások pontos tartalmának kitalálása, a kívülről jövőket, akik adott település jövőjének zálogai is lehetnek, fogadó, befogadó, befogadásukat segítő közösségi terek, programok az IKSZT keretében formálhatóak élővé.
Összegzően tehát a település gazdasági-foglalkoztatási helyzetének bemutatása szükséges, különösen alapozva a helyi vidékfejlesztési stratégiák készítésekor már értékelt gazdasági helyzetre, a vállalkozásokra, jövedelmi viszonyokra, munkaerőpiaci aktivitásra, munkanélküliségi adatokra. A település társadalmi helyzetének bemutatásánál fontosak a demográfiai, iskoláztatási adatok, sérülékeny társadalmi csoportokra, önszerveződő helyi közösségekre és a civil szervezetekre vonatkozó elemek, a statisztikai adatokon túlmutatóan értékelő, elemző megállapítások is.
