Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése
- Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje
- Miről szól, mire való a kézikönyv?
- Az IKSZT típusú közösségi ház
- Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése
- Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése
- Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban
- „Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez
- Mellékletek, szakmai segédletek
- A szerzőkről
Akkor, amikor az integrált közösségi szolgáltató teret elindítani szándékozunk, az eredeti célok értelmében eddig jelen nem lévő új lehetőségeket, szolgáltatásokat is biztosítani próbálunk. Ez gyakran olyan tanácsadás, információnyújtás, konkrét személyes szolgáltatás is lehet, ami eddig csak a közeli városban vagy a szomszédos településen volt elérhető. Most itt az alkalom, hogy közelebb hozzuk. Hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek a környező településekről áthozható, helyben is megjeleníthető, igazán egyedi adottságok kérdése.
Erre a kérdésre való válasz keresése során a helyi vidékfejlesztési stratégia készítésekor feltárt helyi sajátosságok, összegzett adatok áttekintése több szempontból is hasznos. Az akkor elvégzett munkára építeni lehet, nem szükséges a tervezést elölről kezdeni.
A helyi vidékfejlesztési stratégia következő moduljai érdemelnek elsősorban figyelmet az IKSZT tervezése során:
5. Épített örökség megőrzése, falufejlesztés
10. Önkormányzati szolgáltatások és közösségi közlekedés fejlesztése
11. Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése
12. Helyi identitás- és kapacitásfejlesztés, képzés
13. Általános vállalkozásösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása
Továbbá:
6. Természet- és tájmegőrzés
7. Helyi termékek előállítása és promóciója
8. Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása
9. Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése
14. Egyéb
A település bemutatása során tehát lehet, sőt feltétlenül érdemes építeni a helyi vidékfejlesztési stratégia készítése, illetve felülvizsgálata során összegyűjtött adatokra, információkra. Egy adott térség, több település együttműködésével és érdekeik, szempontjaik figyelembevételével összegzett helyzetismertetése azonban sok ponton eltér a most készítendőtől.
Települési szinten sokkal nagyobb az esélye, különösen az IKSZT által érintett kisebb településeken, hogy az ott élők érdemben megvitassák a helyzetüket és közös javaslatokkal álljanak elő. Erről szól a közösség bevonásával zajló tervezési, fejlesztési folyamat. Azonban a vágyak néha egekig érnek, és a valóság korlátai letörhetik a lelkesedést is. Ezért érdemes a térségi stratégiák készítésének hozadékait felhasználni. Ha van rá mód, hogy bizonyos vágyakat, igényeket két, esetleg több település szintjén összehangoljanak, akkor a település saját közösségi tere is vonzó lehet szélesebb körben, szolgáltatásaival, eszközeivel, az ezek segítségével lehetővé váló tevékenységet végzők számára. Ha például felmerül, hogy két szomszédos település fiataljai terveznének nagyobb rendezvényeket, és ehhez eszközök, hangfalak, stb. szükségesek, de mindkét településen szeretnének kisgyerekes programokat és a legapróbbak és szüleik számára is vonzó gyermekfelügyeleti lehetőségeket biztosítani, ez mindkét helyen nehézséget okozhat. A tizenévesek és az éppen totyogók nehezen összeereszthető két korosztály. De miért ne lehetne falugondnoki busszal segíteni a kisgyerekes mamákat, hogy az egyik faluból a másikba járjanak ilyen lehetőségekért? A fiatalok is általában mozdíthatóak, főleg nyáron, hiszen 2-3 kilométert kerékpárral könnyen legyűrnek – ha van miért. Ahhoz azonban, hogy a bölcs belátás és átgondolt és az érintettek jóváhagyását is elnyerő módon ilyen ötletek meg is valósulhassanak, szükséges:
- Pontosan felmérni, melyik korcsoport, milyen ügyekben érintett emberek mennyien vannak, mi érdekli őket
- Kisebb térségek szintjén vannak-e egymással párhuzamos elképzelések, és nem lehet-e több igényt kielégíteni, ha kicsi „munkamegosztást” alkalmaznak?
Ehhez szükséges az alapvető adatok, elemzések felhasználása, és a helyiekkel való megvitatása. A kötelező szolgáltatások esetén érdemes azt végiggondolni, nincs-e valami olyan egyéb adottsága a településnek, ami miatt egyes csoportok tagjai gyakrabban járnak arra. Ha a helyi gazdálkodók a felújítani tervezett épület szomszédságában egyébként is megfordulnak néha, mert ott van a legnagyobb munkagépekkel ellátott gazdálkodó portája, akivel sokan együttműködnek, akkor érdemes pl. a falugazdász ügyfélfogadását ezen a településen sűríteni. Ha a térség egyetlen gyógyszertára a szomszéd faluban van, ahova a kismamák is gyakran kényszerülnek, az ottani IKSZT-ben igencsak elkelhet a gyerekfelügyelet, délelőttönként, amikor mások egyébként is dolgoznak, ügyeiket intézik, iskolába járnak.
