Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása

A IKSZT Kézikönyv wikiből

Szerző: Vass Andrea

Az ifjúsági közösségfejlesztés egy olyan fejlesztési folyamat, melynek során a fiatalok az igényeik megvalósításához szükséges lehetőségeket felkutatják, és ebben segítségükre vannak településük irányító szervei, civil szervezetek és segítő felnőttek. „Az ifjúsági közösségfejlesztés célja a fiatalok önbizalmának erősítése, cselekvési kedvük növelése, a közösség/település iránti felelősségérzet kialakítása, közösségeik önszerveződésének elősegítése és érdekeik nyilvános megjelenítése. Az ifjúsági közösségfejlesztés révén a fiatalok képesek lesznek bekapcsolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet”.<ref name="ftn8">Az ifjúsági munka fogalomtára, 35. oldal</ref>

Az ifjúsági közösségfejlesztés egyik fő célja a fiatalok tudatosabb életre való nevelése. Nagyon fontos, hogy ifjúsági közösségek fejlesztésénél megvalósuljon a tapasztalati tanulás – vagyis a tapasztalatok reflexióján keresztül történő logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között –, hiszen azt a fajta tudást vagyunk képesek leginkább hasznosítani, melyet a saját tapasztalataink alapján szereztünk, és ezáltal az egyén önmaga számára vonhat le konklúziókat. Ezek a tapasztalatok és az ezekből levont tanulságok pedig az egyén személye által beépítődnek a csoport életébe is, mert hozzásegítenek a hétköznapok mind tudatosabb megéléséhez. Fontos továbbá, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés reális kamaszkori igényekre és problémákra épüljön, mert a fiatalok nyitottabbak és motiváltabbak az aktív szerepvállalásra, ha a meglévő tudásukra alapoz a fejlesztő tevékenység.

A szolgáltatás tartalma

Jelen feladat valamint a 5.2.1 és az 5.2.2 pontban tárgyalt feladatok egymással szorosan összefüggnek, csak együttesen értelmezhetőek. Az ifjúsági közösségek erősítése többnyire az ifjúsági programokon keresztül érvényesül, míg az ifjúsági közösségi programoknak célja és feladata az ifjúsági közösségek erősítése. Esetünkben az képez csak kivételt, mikor adott közösségek létrejöttét és működését adminisztratív feladatok ellátásával is segítjük (pl.: jegyzőkönyvkészítés, jelenléti ív), mely feladatok teljesítését a beszámolóban szövegesen mutatunk be.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szolgáltatás része a 5.2.1 pontban megjelölt ifjúsági közösségi programok szolgáltatásnak, ezért az ott elvárt fejlesztési tervbe illesztjük a „Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatását” célzó programokat. (Pl.: képzések, tréningek, klubtevékenységek).


A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A szükséges eszközök és terek tekintetében szintén az 5.2.1 fejezet vonatkozó része az irányadó.

Adat- és ismeretforrások

Lásd a Kézikönyv 5.2.1, és 5.2.2 fejezetét.

Lépésről lépésre

A szolgáltatás tervezésekor szükséges tudnunk, hogy vannak-e létező közösségeik a helyi fiataloknak, és azoknak milyen típusú támogatást igényelnek. (Pl.: szükséges-e adminisztratív segítségnyújtás, pályázatírási segítségnyújtás, információszolgáltatás, képzés, programszervezési segítségnyújtás.). Ha az igényeket megismertük, azokat illesztenünk kell az IKSZT ifjúsági fejlesztési tervébe.

Amennyiben helyben nincs ifjúsági közösség, a helyi fiatalok igényét szem előtt tartva kell kialakítani a tevékenységünket, így érdemes a korosztály tagjaival közösen meghatározni, hogy milyen típusú közösségre van helyben szükség, és melyek a létrehozás lépései.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

Ezen kötelező feladathoz a rendelet nem jelöl meg feladatspecifikus indikátorokat. Ugyanakkor a önként vállalt feladatok közt szereplő „közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése” feladathoz megfogalmazza az elvárt kimenetet. Az IKSZT köteles „az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. Az itt meghatározottakat tekintjük tehát elvárásnak.

Ifjúsági közösségnek egy legalább 8 főből álló csoportot tekintünk, mely az „Ötletek, jó gyakorlatok pontban” bemutatott közösségi formák szerint szerveződik.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

A fentiek értelmében akkor eredményes a tevékenységünk, ha 18 hónap alatt legalább egy helyi ifjúsági közösség létrejöttében szerepet vállalunk, vagy legalább egy helyi ifjúsági közösség működését segítjük. Ez a tevékenység több részfeladatból tevődik össze, melyek összességében szolgálják az ifjúsági közösségek fejlődését. Az eredmények tervezésébe –miután mi magunk elsősorban nem alakítói, hanem támogatói leszünk a folyamatnak – a korosztály tagjai vesznek részt. A szerepünk itt főként a mentorálás, ezért az eredmények biztosítása sem rajtunk múlik elsődlegesen.


A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az ifjúsági közösségekről is elmondható, hogy alapvetően az együttműködésre épülnek, hiszen ez elengedhetetlen a közösség hatékony működéséhez. Ezek a közösségek az ifjúsági korcsoportba tartozók igényei, szükségletei szerint alakulnak meg, és tevékenységein keresztül értékeket közvetítenek a tagok számára. Éppen ezért pozitívan hat a résztvevő tagok személyiségére. Fő értékek közé tartozik a szolidaritás, a civil kezdeményezés, az együttműködés és az őszinteség. Ezek az informálisan létrejött közösségek jelentős közösségi tudattal rendelkeznek, hiszen elmondható róluk, hogy „a fiatalok saját szándékából a fiatalok fiataloknak fiatalokkal alakították ki”.<ref name="ftn9">Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről</ref> Azzal, hogy a fiatalok cselekvően vesznek részt egy közösség életében, nő az önbecsülésük és magabiztosabbá válnak. A közösség további nagy előnye, hogy biztonságot nyújt a fiatalok számára mind fizikailag, mind lelkileg. Ezen hatások nem azonnal mérhetőek, azonban 3-5 éves időintervallumban vizsgálható már, hogy a helyi fiatalok közéletben való aktivitása, közösségi szemlélete, illetve össztársadalmi megítélésük pozitív irányba változott-e.

Ötletek, jó gyakorlatok

Számtalan olyan közösségfejlesztő módszer, és program van, mellyel elősegíthetjük a fiatalok közösségeinek létrehozását és támogatását, ezeket érintőlegesen már az 5.2.1 pontban és az 5.3 pontban bemutattuk. További példák helyett, ötletadóként inkább az ifjúsági közösségek típusait mutatjuk be.

Az ifjúsági közösségek különböző szintek szerint csoportosíthatóak.

  • informális ifjúsági közösségek
  • formális ifjúsági közösségek
  • közösségek közösségei

Az informális szervezetek lazább kereteket biztosítanak, mint formális társaik. Jellemzőjük, hogy inkább szabadidős és érdekképviseleti céllal jönnek létre, adminisztrációs hátterük kevéssé szabályozott, programjaik, pályázataik lebonyolításához úgynevezett „befogadó” szervezetre van szükségük, amely biztosítja a számlák befogadását, az adminisztrációs hátteret (pl.: könyvelés), valamint alkalmas a bankszámlaforgalom bonyolítására. (Az informális szervezetek nem rendelkeznek adószámmal sem bírósági bejegyzéssel, és nem nyithatnak bankszámlát.)

A jó gyakorlatok második felében sorolt formális ifjúsági szervezet megjelölés alatt bejegyzett civil szervezeteket értünk. A civil szervezet kifejezést akkor használjuk, amikor állampolgári kezdeményezés fontosságát kívánjuk szorgalmazni. Olyan szervezetek, amelyek tevékenysége nem nyereség megszerzésére irányul, hanem közösségszervező szerepet betöltve a közösség érdekét szolgálja, s a soraiba tartozókon kívül mások is részesülhetnek a szervezet tevékenységeinek eredményéből.

Ifjúsági szervezetek esetében többnyire egyesületekről beszélhetünk, hiszen az alapítványok létrehozásának feltétele a kezdőtőke, és feladatuk általában valamely tevékenység, vagy cél pénzbeli támogatása. Közalapítványt pedig önkormányzatok, kormányzati szervek hozhatnak létre.

Az ifjúsági klub

Az ifjúsági klubok elsődleges feladata hogy kapcsolatot teremtsen a korosztály tagjai között, valamink lehetőséget nyújtson a szabadidő hasznos eltöltésére. Az ifjúsági klub gyakran társul (vagy azonosul) az ifjúsági klubhelyiséggel, bár megjegyzendő, hogy saját klubhelyiség nélkül is működtethető ez a közösségi forma.

Az ifjúsági klub szervezeti és működési szabályzat mentén működik, mely szabályozza a klubhoz való tartozás szabályait, a találkozások rendszerességét, a klub feladatait, valamint amennyiben releváns, a klubhelyiség használatára vonatkozó szabályokat, és a klub pénzkezelésére vonatkozó irányelveket. Az ifjúsági klubok többnyire korosztályi közösségek, felnőtt segítő nem működik mellettük.

Szabadidős klubok

A szabadidős klubok kifejezetten azonos érdeklődési körű fiatalok közösségei. Céljuk a közös szabadidő-eltöltés, valamint a programszervezés. Pl.: sportkörök, táncklubok, színjátszó csoportok stb. Működésük ritkán szabályozott, többnyire laza, kötetlen formájú közösségek.

Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok

A települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok (GYIÖK-ök) gyakorlata 1992-ben honosult meg, francia minta alapján. Alapvető céljuk, hogy a jövő polgárai már fiatal korban elsajátítsák a települési ügyekben való jártasságot, és a felelős gondolkodást. A GYIÖK az aktív fiatalok állampolgári képességei fejlesztésének gyakorlóterepe, ahol az ifjúság megtanulhatja a közös, csoportos érdek érvényestés megfelelő formáit és az ehhez kapcsolódó eljárásmódokat. A település felnőtt képviselő-testületével szoros együttműködésben kell dolgoznia, hiszen a gyermek és ifjúsági témákban a felnőtt testület tanácsadóinak tekinthetők. A település gyermekönkormányzata általában a 12-14 és a 18 éves korosztály érdekeit képviseli. A GYIÖK tehát saját hatáskörrel, az önkormányzatban való tényleges jelenléttel, s ennek megfelelően önálló forrással rendelkezik. A GYIÖK különbözik a diákönkormányzattól, hiszen hatóköre nemcsak egy intézmény köré koncentrálódik. Különbözik az ifjúsági kerekasztaloktól és az egyéb érdekegyeztető fórumoktól is, hiszen a legitimitását nem a delegálás, hanem a képviselt népesség (ez esetben a település ifjúsága) teljes körét érintő választás adja; különbözik az alkalmi diák polgármesteri választásoktól, mivel a megbízatás nem csak néhány napos, hanem akár évekig tartó lehet.


Diákönkormányzat

A gyermek- és ifjúsági korosztályok legnagyobb létszámú csoportjával, a diákokkal való párbeszéd mindig is kiemelkedő fontosságú. Ugyanakkor az iskolai diákönkormányzatok jellegzetessége, hogy izoláltan, "mesterséges" körülmények között működnek, melyhez pedagógiai eszközök alkalmazásával segítő-támogató környezetet nyújtanak. A diákönkormányzat keretein belül elsajátítható az érdekegyeztetés mechanizmusai, az érdekképviselet, a programszervezési ismeretek. Hangsúlyozzuk, hogy csak kevés olyan iskola működik, ahol a diákönkormányzatot az állampolgári nevelés legfontosabb eszközeként kezelnék. Sok helyen inkább nyűgnek érzik a pedagógusok, ezért igyekeznek megbízható, jól tanuló, kellőképpen konform diákokat az önkormányzati vezetésbe segíteni. Így válhat az iskolai diákönkormányzat a tanárok szócsövévé, ahelyett, hogy a diákok joginak szószólója lenne.

A diákönkormányzatok egyik speciális szintjét alkotják a települési diákönkormányzatok. Miközben a 90-es évektől a gyermek - és ifjúsági önkormányzatok virágoztak, addig a legtöbb városi, megyei diákönkormányzat "elvérzett". Működési koncepció, konkrét célok, feladatok és jogkörök tisztázása, és nem utolsó sorban az önkormányzati partnerség, illetve a hozzá rendelt anyagi forrás nélkül e kezdeményezések stabilitása mind a mai napig gyenge lábakon áll.

Kerekasztal

Mint háromoldalú érdekegyeztető szervezet – hasonlóan az érdekegyeztető fórumoz – fő célja a párbeszéd kialakítása és fenntartása, de általában az önkormányzattal való együttműködésük nem annyira szabályozott, mint a gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumoké, tanácsoké. Elsősorban olyan településeken alakul ki ez a működési forma, ahol már megelőzően elindult a civil szféra, az ifjúság és az önkormányzat közötti párbeszéd. Intézményes formába kell önteni, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály érdekei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek előkésztési, döntéshozási folyamatában. Ez a forma is csak akkor lehet sikeres, ha kerekasztal és az önkormányzat megállapodást köt, melyben szabályozzák az alapvető erkölcsi és működési normákat.

Helyi gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórum, tanács

Ez a megoldás elsősorban olyan településeken alkalmazható, amelyeken az önkormányzat – mint a helyi hatalom gyakorlója – és a civil szervezetek között már kialakult a párbeszéd, s eljött az ideje annak, hogy intézményes formában történjék meg a gyermek- és ifjúsági korosztályokat érintő önkormányzati (képviselő-testületi és közigazgatási) döntések előkészítése és értékelése. A fórum létrehozását meg kell előznie olyan megállapodás megkötésének, amely kiköti az érdekegyeztetésben résztvevők elkötelezettségét a fórum fenntartásáért, s ennek keretében megszabja azokat az alapvető erkölcsi normákat, amelyek az érdekegyeztetésben résztvevőket vezetik az érdekegyeztetés mindennapi gyakorlata során.

Az érdekegyeztető fórum ezután pontosan meghatározott eljárási rend szerint működik, amelynek kialakításához adunk a következőkben mintát. Ez a minta háromoldalú érdekegyeztetést tételez fel: az önkormányzat (mint a közhatalom képviselője), a gyermek- és ifjúsági szervezetek, illetve a gyermek- és ifjúsági korosztályokat támogató szervezetek, továbbá képviselőik (mint a civil szféra képviselői) vesznek részt benne.”<ref name="ftn10">Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda: A helyi ifjúsági érdekképviselet formái (Munkaanyag)</ref>

Ifjúsági egyesületek

Az ifjúsági egyesületek működése szabályozásukat tekintve megegyeznek bármely más egyesület működésével. Alapvető céljaikat, feladataikat, tagsággal, vezetőséggel, pénzkezeléssel kapcsolatos szabályaikat az Alapszabály határozza meg. Bejegyzésüket a megyei vagy Fővárosi Bíróság végzi, felügyeleti szervük pedig az ügyészség. Az egyesületek működése szigorú adminisztrációs hátteret követel. Biztosítani kell a tagnyilvántartás, a határozatok tára, valamint a jegyzőkönyvek vezetését, pénzügyi nyilvántartásokat és könyvelést. Ezért általában szükséges az ifjúsági szervezetek mellett felnőtt segítő működése.

Az ifjúsági egyesületek informális társaikhoz hasonlóan szerveződhetnek érdeklődési körök mentén, vagy kifejezetten érdekvédelmi- érdekképviseleti célokból.

Formalizált együttműködések

A civil szervezetek együttműködésének formalizált változata a szövetség. Napjainkban számos ifjúsági szövetség jön létre, melyek hasonló vagy azonos célok mentén szerveződött ifjúsági közösségeket tömörítenek. Működésüket törvény szabályozza, amely működés az egyesületekéhez hasonló. A leglényegesebb különbség az hogy az egyesületeknek magánszemélyek, a szövetségeknek pedig szervezetek a tagjai.

Kapcsolatok

A lap eredeti címe: „http://ikszt.modszerkozpont.hu/wiki/index.php?title=Fiatalok_közösségi_szerveződésének_és_részvételének_támogatása&oldid=200”