„Foglalkoztatási információs pont” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. június 26., 16:47-kori változata

A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítását és működtetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) i)]

Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni. [8. § (2) k)]

A szolgáltatás tartalma

A foglalkoztatási információ szolgáltatást, a szolgáltatás szükséges tartalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) munkaerő-piaci szolgáltatásként határozza meg.

A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatá­sok­ról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapvetően kétféle foglalkoztatási információ-szolgáltatást határoz meg. A két szolgáltatás között a meghatározó különbség a szolgáltatást igénybe vevők között van: míg a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadást az álláskeresők, munkavállalók veszik igénybe, addig a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást a munkáltatóknak kínálhatjuk.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A foglalkoztatási információ szolgáltatás két csoportját írja elő a 112/2009 FVM rendelet. A foglalkoztatási információs pont szolgáltatás olyan folyamatos tevékenység, amelynek kereté­ben az IKSZT nyitvatartási idejében a betérő információt kérőnek felvilágosítást nyújtunk.

A legalább 3 havonta megszervezendő, a munka világával kapcsolatos képzés, tájékoztatás, előadás, rendezvény olyan tevékenység, amelynek előkészítése és lebonyolítása jelent feladatot.

Az információs pont szolgáltatás megvalósításában nagy szerep jut a korszerű számítástechnikai tájékoztató eszközöknek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a saját információ szolgáltató tevékenységét is egyre nagyobb mértékben igyekszik az internetre, központi portáljára és tematikus portáljaira irányítani. Ma már a munkaügyi központok kirendeltségeinek jelentős része úgy van kialakítva, hogy az előtérben ott állnak azok a számítógépek, ún. kioszkok, amelyek a kirendeltségre betérő álláskereső, információt igénylő ügyfelek rendelkezésére állnak, amelyekkel az ügyfelek önmaguk tájékozódhatnak az őket érdeklő kérdésekben.

Az IKSZT akkor látja el megfelelően hivatását, ha ehhez képest hozzáadott értéket, többlet-szolgáltatást tud nyújtani a betérő ügyfeleinek.

A többletet egyrészt a helyben hozzáférhetőség jelenti. Annak ellenére, hogy az otthoni számítógépek száma és az otthoni internet előfizetések száma elég dinamikusan növekszik hazánkban, még mindig nem éri el a kívánatos mértéket, és különösen az infrastrukturális szempontból kevésbé fejlett és családi jövedelmi szempontból hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken különösen nagy szükség van a közösségi internet hozzáférési pontokra. Elég nyilvánvaló módon, a munka- és rendszeres munkajövedelem nélkül élő emberek engedhetik meg maguknak a legkevésbé, hogy otthoni számítógépet, internet előfizetést vásároljanak. Az ő számukra bír jelentőséggel, ha az internetes álláskeresés, információ szerzés miatt sem kell a kistérségi központba, a munkaügyi kirendeltségre utazniuk.

De hozzáadott értéket jelent, ha az IKSZT nem csak az internet használat technikai lehetőségét biztosítja, hanem mentori jellegű segítséget is kínál az információszerzéshez. Egy korábbi európai közösségi kezdeményezés, az EQUAL program keretében kidolgozásra került az IT-mentor tevékenység szakmai protokollja, képzési anyaga, és néhány tucat jelentkező képzést is kapott IT-mentori tevékenységre. Az IT-mentorok nem csak a számítógép technikai használatában segítenek, segíthetnek az IKSZT ügyfeleinek, de abban is eligazítást nyújthatnak, hogy milyen honlapokat érdemes felkeresni, milyen módon lehet az interneten keresni, hogyan lehet a megtalált információt letárolni, kinyomtatni, későbbi felhasználásra megőrizni.

A helyi munkalehetőségek között fontos lehet az alkalmi jellegű, házkörüli segítő munkák ke­reslete és kínálata. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2009. évi CLII. Törvény rendelkezik.

A foglalkoztatási információs pont szolgáltatása lehet, ha helyben közzéteszi a házkörüli mun­kákra vonatkozó munkaerő keresletet és az ilyen típusú munkákra vállalkozó kínálatot. Ha az IKSZT ilyen szolgáltatásra vállalkozik, fontos annak szem előtt tartása is, hogy a téli tü­zelő felvágására, vagy az őszi lomb összetakarítására, esetleg a gyerek alkalmi felügyeletére munkavállalót kereső emberek általában nincsenek tisztában az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs szabályaival. Ha sikeres szolgáltatást kívánunk nyújtani, alaposan végig kell gondolni, milyen tájékoztatást kell ezekről a szabályokról adni a munkát kínálóknak és az al­kalmi munkát vállalóknak, illetve milyen ügyintézési segítséget kell kínálni nekik ahhoz, hogy a szabályoknak megfelelően történjen a munkavégzés.

A tájékoztató jellegű rendezvények, képzések, előadások tervezésekor két típusú programban érdemes gondolkodni.

Tervezhetünk, szervezhetünk olyan tájékoztatót, előadást, amely egy adott napon kerül meg­rendezésre, és szervezhetünk olyan képzés-, önképző kör-, vagy klub jellegű foglalkozásokat, amelyek néhány héten át igénylik a résztvevőik bekapcsolódását.

Az „egynapos” rendezvények sorába tartozhatnak a munkaügyi kirendeltséggel partnerségben megrendezhető állásbörzék. Egy-egy környékbeli vállalkozás bővítésekor, egy új üzlet megnyitása előtt, vagy akár mezőgazdasági idénymunkák szezonja előtt lehetséges olyan munka­erő kereslet, amelyek kielégítését – a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve – a tele­pülé­sünk, kistérségünk álláskeresőiből lehetne kielégíteni.

A munkaügyi kirendeltségek saját hatáskörükben, a velük szemben megfogalmazódó elvárá­sok kielégítése céljából is szerveznek ilyen börzéket, ha a munkaerő-piaci helyzet ezt indokol­ja. Jogszabályi felhatalmazásuk van arra, hogy ezekre a börzékre a regisztrált álláskeresőket levélben behívják, és így biztosítsanak kellő érdeklődést a munkaerőt toborozni kívánó mun­kál­tatóknak. Megfelelnek bevett gyakorlatuknak, szokásos eljárásaiknak, ha így szerveznek állásbörzéket, de okos érveléssel bizonyára meg lehet győzni őket arról, hogy több sikerrel kecsegtet az állásbörze, ha a lehetséges álláskeresőknek nem kell beutazniuk a kirendeltségi székhelyre, és ha nem csak a postai értesítés hívja az álláskeresőket, hanem a településen szo­kásos egyéb tájékoztatási csatornákat, közöttük a leghatékonyabb, közvetlen személyes be­szél­getést is igénybe lehet venni. Természetesen, ez a közvetlen tájékoztatás, de akár­csak az IKSZT-ben történő kiplakátozás, vagy az önkormányzati hirdetőtáblán történő köz­zététel – majd az idejétmúlt hirdetmények leszedése – munkát jelent az IKSZT munka­tár­sainak, önkén­tes segítőinek.

A lehetséges egynapos rendezvények között említhetjük a pályaválasztási – iskolaválasztási börzét a település általános iskolájában végzős tanulók számára.

Iskolaválasztási időszakban – október és december között – a több középiskolával rendelkező településeken általában rendeznek ilyen börzéket, hogy a diákoknak és szüleiknek megmutat­hassák a középiskolák, milyen előnyökkel járna, ha a gyerekek őket választanák. Azokban a kisvárosokban, ahol csak egy középiskola van, bátran gondolhatják úgy, minek ilyen bemutat­kozás, hiszen úgysincs kivel megméretkezni. Pedig a helyi középiskolába nem csak a település diákjai járhatnak, hanem a térség többi településének diákjai is, és a helyi gyerekek is választhatnak egy távolabbi, a megyeszékhelyen lévő, vagy akár fővárosi iskolát.

Ahhoz, hogy az iskolabörzére ne az iskola székhelyén, hanem a diákok lakóhelyén kerüljön sor, az lehet a meghatározó motívum, hogy a gyerekeknek és szüleiknek ne kelljen utazni ah­hoz, hogy a számukra elérhető középiskolák kínálatát megismerhessék.

A néhány héten át tartó tanfolyamok vagy önképző körök lehetnek olyan kurzusok, amelyek a fiatal – és nem csak a fiatal – álláskeresőknek segítenek az álláskereséshez szükséges készsé­gek elsajátításában, a munka világában való eligazodásban.

A munkaképes korú embereknek sajnálatosan kevés ismeretük van arról, milyen jogaik, kötelességeik vannak, ha munkát vállalnak. Nem csak a munkaszerződésekre igaz: az emberek nagy része úgy írja alá az elé tett szerződéseket, hogy el sem olvassa azokat, nemhogy értelmezni próbálná, és még kevésbé, hogy megpróbálná a saját érdekeit megjeleníteni bennük.

A munkaügyi kirendeltség együttműködést vár az álláskeresőktől, aktív részvételt a munka­ke­re­sésben vagy a munkavállaló képességük javításában. Mind a kirendeltségi ügyintézőnek, mind az álláskereső ügyfélnek sokkal könnyebb lenne a dolga, ha az emberek legalább nagy vonalakban ismernék a lehetőségeiket, kötelezettségeiket.

Egy álláskeresésre, a hivatallal való együttműködésre felkészítő néhány napos tréninget – az érdekeltek nagy száma miatt, – valószínűleg évente többször is érdemes lenne elindítani.

A szolgáltatások tervezésénél a IKSZT létrehozására, fejlesztésére benyújtott pályázathoz ké­szített szükséglet felmérésből lehet kiindulni. A jól kidolgozott szükséglet felmérésből kiol­vas­hatjuk, mely társadalmi csoportok számára jelent gondot megfelelő munkahelyet találni. Jól tudjuk, hogy általánosságban az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen embereknek, a pályakezdő, munkatapasztalattal nem rendelkező fiataloknak, a gyermekgondozásból mun­kába visszatérni kívánó kismamáknak, a családtagjuk gondozása-ápolása után dolgozni akaró embereknek, a fogyatékossággal élő embereknek, a roma kisebbséghez tartozó személyeknek és a 40-45-50 évesnél idősebb embereknek okoz gondot állást találni. De nyilvánvaló, hogy a településünkön, kistérségünkben a fenti csoportokba eltérő számú ember tartozik, így azt, hogy mely hátrányos helyzetű népességcsoport elhelyezkedésének elősegítése érdekében kell erőfeszítéseket tennünk, a helyzetfelmérésből, szükséglet felmérésből olvashatjuk ki.

Figyelembe kell vennünk, hogy a településünk, kistérségünk infrastruktúrája mennyiben segí­ti, vagy éppen akadályozza az elhelyezkedni kívánó emberek munkába állását.

Ha a településen a gyermekgondozás után munkába visszatérni kívánó kismamák álláskeresé­sét kívánjuk az IKSZT szolgáltatásaival elősegíteni, akkor érdemes megfontolnunk, vajon mi­lyen lehetőségük van a kismamáknak napközben elhelyezni a gyerekeket? Ha a településen nincs bölcsőde, óvoda, ha azok nyitva tartása nem elegendő ahhoz, hogy a kismamák a leen­dő, lehetséges munkahelyükre odaérjenek, vagy éppen lehetséges hazaérkezésük nyúlik túl a nyitvatartási időn, hiába szervezünk sikeres állásbörzét a kismamáknak, a tartós elhelyezke­dé­süket az óvoda-bölcsőde hiány lehetetlenné teszi. Ha a településről induló, településre érkező buszjárat csak a nyolcórás műszakhoz igazodik, hiába találna egy elhelyezkedni vágyó kisma­ma 6 órás munkát a szomszédos kisvárosban, mert a munkája végeztével nem fog tudni haza­utazni a gyerekéhez.

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér komplex szolgáltatási kínálata, legalábbis komplex szolgáltatási szemléletmódja segítséget adhat ezeknek a problémáknak a megoldására, akár az IKSZT saját eszközeinek, lehetőségeinek felhasználásával, akár a probléma megoldására lehe­tőséggel bíró partnerek bevonásával.

A XXI. század első évtizedének végén közel egymillió olyan munkaképes korú ember van Magyarországon, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Több tízezer olyan is van közöt­tük, aki még az alapfokú iskolai végzettséget sem szerezte meg, vagyis ahhoz, hogy szakmát tanulhasson, először az általános iskolát kellene befejeznie.

A szakképzetlen emberek munkához jutási esélyei minden más hátrányos helyzetben lévő cso­portnál rosszabbak, minden hátrányos helyzetű csoportban a legrosszabbak. Közismert tény, hogy a roma embereknek sokkal nehezebb állást találnia, mint másoknak, de a szakkép­zettséggel, pláne keresett szakmával rendelkező romaemberek azért találnak munkát. Bármilyen hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik is valaki, ha tanul, szakmát, esetleg a régi, elavult helyett új szakmát szerez, nagyban javítja az esélyét arra, hogy tartós munkához jusson.

Minden olyan rendezvény, börze, tanulásra felkészítő tréning, amely segít abban, hogy az ala­csony iskolai végzettségű, szakképzetlen emberek a munkaerő-piacon hasznosítható szakkép­zett­séget szerezzenek, hasznos rendezvénye, programja lehet az IKSZT-nek.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A személyes információs szolgáltatások igénybevételéhez olyan környezetre van szükség, a­hol az ügyfelünk egyedül, mások által nem zavarva és figyelve keresheti meg a számára szük­séges információt. Ha egy IT-mentor segít neki az eszközök használatában, a szükséges hon­la­pok megtalálásában és a megszerzett adatok kinyomtatásában, az is fontos, hogy a kettőjük beszélgetése ne legyen mások számára hallható. Értelemszerűen, ha az ügyfél kinyomtatna egy adatlapot, egy elküldött elektronikus levelet, egy megtalált információs oldalt, nem jó az, ha a nyomat egy távoli irodában lévő nyomtatón keletkezik. Ha lehetőséget adunk arra, hogy az ügyfél nyomtathasson, akkor az erre a célra szolgáló nyomtató legyen közvetlenül az ügy­fél által használt számítógép mellett.

A börze jellegű eseményeket, tanfolyamokat, tájékoztatókat az IKSZT „rendezvénytermében” lehet lebonyolítani. Az esemény jellegétől függően, a terem berendezése lehet színházszerű, pó­diummal és azzal szemben elhelyezett hallgatói-nézői széksorokkal, vagy vásártérszerű, ki­állítói standokkal és a standok közötti eljárást biztosító közlekedő utakkal. Fontos, hogy a standok kialakítása olyan legyen, hogy ha két szomszédos standon egyszerre folyik beszél­ge­tés a bemutató és az érdeklődő között, azok egymást ne zavarják.

A színházszerű bemutatókon az előadók általában igényt tartanak számítógépes prezentáció ki­vetítésének lehetőségére. A szokás és az ésszerűség is azt diktálja, hogy az ehhez szükséges számítógépet, projektort, vetítővásznat a rendező biztosítja, az előadó pendrive-on hozza a prezentációs anyagát. A prezentáció levetítésének számítástechnikai környezetét – a használt szoftver verziókat – érdemes jó előre egyeztetni, illetve megadni. Nagyritkán előfordulhat, hogy az előadó internet hozzáféréssel rendelkező számítógépet kér, ezt is érdemes előzetesen egyeztetni.

A kiállításszerű bemutatókon a kiállítók a saját eszközeiket használják, a rendező feladata, hogy ehhez a feltételeket – elektromos áram csatlakozás, esetlegesen internet csatlakozás, de­monstrációs anyagok elhelyezésére szolgáló asztal vagy polc – biztosítsa. A rendező lehető­sé­geitől függ, hogy milyen kiállítási környezetet tud a kiállítók rendelkezésére bocsátani. Nyilván semmire nem kötelezhetik a kiállítók a rendezőt, de a rendezőnek érdeke a sikeres ki­állítás, ezért bizonyára minden teljesíthető kiállítói igényt igyekezni fog kielégíteni.

Adat- és ismeretforrások

Fontos, a témára vonatkozó jogszabályok:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A 112/2009 (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről vonatkozó pontjai

„  8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

(…)

Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása.”

„ 8.§ (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

(…)

  l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.”

„ 8.§   (7) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszínének kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően a beruházásra vonatkozó működtetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:

  a) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

  aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

  ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

  ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

  b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

  ba) a közösségi program megnevezését,

  bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

  c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

  d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

  e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.”

Lépésről lépésre

A rendezvények sikere a jó témaválasztáson és a jó szervezésen múlik.

A témaválasztásnál azt kell mérlegelnünk, hogy milyen csoport számára, milyen probléma meg­oldásának elősegítése érdekében kívánunk rendezvényt szervezni. A gyermekgondozás le­járta után újra dolgozni akaró kismamák számára szervezett, számítógép használati ismere­teket felfrissítő képzés nagyon hasznos és sikeres lehet, ha a környezetünkben vannak olyan kis­mamák, akik a következő 3 hónapban szívesen munkába állnának, de csúfos kudarcra van ítél­ve, ha éppen most nincsenek ilyenek.

Ha nagyon kicsi a csoport, akinek érdeklődésére egy adott rendezvény számíthat, nehéz olyan témát választani, ami jó esélyt ad a sikerre. De ha nagyon nagy a potenciális érdeklődők köre, akkor is jól meg kell fontolni: tud-e a rendezvény olyan reményt kelteni a problémával küzdő sok emberben, ami miatt úgy fogják gondolni, érdemes az eseményre elmenniük. Ha több tu­cat, hosszabb ideje állás nélküli embernek megpróbálunk úgy állásbörzét szervezni, hogy sejt­hetik, összesen egy-két szerencsés juthat majd álláshoz, nem sok reményünk lehet arra, hogy sikert érjenek el, nem biztos, hogy megkockáztatják majd az újabb csalódást.

A jó szervezés az időpont megválasztásával kezdődik. Ez pedig nem csak a rendezvény napjá­nak megválasztását jelenti, de adott esetben a napon belül a kezdő időpont és a program hosszának meg­határozását is.

Tapasztalati tény, hogy olyan településeken, amelyek közelében keresett gyógynövények gyűjt­­hetőek, csigaszedés lehetséges, ott ezekben a „szezonokban” nagyon nehéz ezzel az al­kalmi pénzkereseti lehetőséggel versenyre kelni.

Ha az iskolaválasztási börze napján a szomszéd településen hasonló rendezvény van, vagy akár csak az adott héten van még két hasonló rendezvény, valószínű1leg nem szerencsés az időpont megválasztása.

Ha az iskolabörzére a nyolcadikos gyerekek szüleik kíséretében jönnének el, fontos, hogy a ren­dezvényt ne délelőttre időzítsük, és a délutáni nyitva tartásnak is igazodnia érdemes ahhoz, amikor a szülők a munkából már megérkeztek.

A szervezésnek nem csak a „kínálat”, a kiállítók, előadók meghívására kell gondolnia, hanem a „kereslet”, a látogatók, hallgatók meghívására is. Ha iskolabörzét szervezünk, feltétlenül be­széljünk az általános iskola, iskolák igazgatóival, a nyolcadikos osztályok osztályfőnökeivel, hogy segítsenek a gyerekek, szülők tájékoztatásban, a rendezvény fontosságának megvilá­gításában.

Ha sikeres állásbörzét akarunk szervezni, igyekezzünk annyi betöltésre váró munkahelyet be­mutattatni a börzén, ami a lehetséges álláskeresőkkel elhiteti – „ennyi lehetőség között talán ne­kem is akad egy”. De ahhoz, hogy a potenciális munkáltatók úgy érezzék, érdemes időt és munkát fektetniük a toborzásba, mert lesz elég jelentkező az üres munkahelyekre, ehhez ele­gen­dő létszámú álláskeresőt kell szerveznünk a másik oldalon. Ha szükséges, érdemes felke­res­ni a szomszédos településeket és onnan is meghívni az érdeklődőket.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A 112/2009 FVM rendelet és ennek megfelelően, majdan a támogatási szerződés rögzíti, hogy a szolgáltatás nyújtásáról milyen módon kell jelentést tenni. A beszámoláshoz, az eredmények számbavételéhez szükséges jelenléti ívek kitöltésében, a fényképfelvételek elkészí­té­sében ak­kor lehetünk biztosak, ha ezt előre megszerveztük, előkészítettük.

Kapcsolatok

A Foglalkoztatási Információs Pont sikeres működtetése elképzelhetetlen az Állami Foglal­koz­ta­tási Szolgálat Munkaügyi Központjának területileg illetékes kirendeltségével való együtt­működés, jó munkakapcsolat nélkül.

Az elmúlt 6-8 évben a munkaügyi központok, kirendeltségek számos pályázati programban, hu­mán-erőforrás fejlesztési projektben voltak önkéntes, vagy éppen kényszerű partnerek. Saj­nos, egyes szerveknek egyes projektekkel nem voltak jó tapasz­ta­lataik, így helyenként némi el­lenállás érzékelhető az ilyen együttműködésekkel szemben. Az IKSZT vezetőjének ér­de­mes energiát fektetni abba, hogy meggyőzze az illetékes munkaügyi kirendeltség vezetőjét arról, ez az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozhat, és az IKSZT nem pénz- és munkaerő-forrást lát a kirendeltségben.

Érdemes tudni, hogy 2006-ban egy pályázat eredményeként létrejöttek Foglalkoztatási Infor­má­ciós Pontok, amelyek listája, az elérhetőségi adatokkal, valamint az egyes pontok által kí­nált szolgáltatásokkal, az ÁFSZ honlapján megtalálhatóak.

Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának szabályait. Az akkreditá­ciós rendszer kialakítása folyamatban van, és fontos figyelemmel kísérni, hogy a majdani be­ve­zetése milyen kötelezettséget ró majd az IKSZT-re.