„Egészségfejlesztési programok” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. június 26., 16:40-kori változata

A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles egészségfejlesztési programok megvalósítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) e)]

Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni. [8. § (2) h)]

A szolgáltatás tartalma

„Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett.” (WHO)

„Az egészségmegőrzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az embereket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek.”

(Dzsakartai Nyilatkozat)

Az egészségfejlesztési programok célja egy adott közösséghez tartozó emberek egészségi állapotának javításával az életminőség befolyásolása.

Az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mit tehetünk közösen az egészségünkért?
• Kiknek szóljanak a programok, milyen korosztályokat, foglalkozási csoportokat, társadalmi csoportokat kívánunk megszólítani?

Fontos, hogy a településen élők minél szélesebb körét megtaláljuk programjainkkal (pl. fiatalok, idősek, kismamák, gyermeküket egyedül nevelők, nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, munkanélküliek stb.).

Egészségmegőrzésre szolgáló programok lehetnek az alábbiak:

• Előadások szervezése a lakossági szűrőprogramokkal kapcsolatban:

• a szív- és érrendszeri betegségek kockázati csoportjába tartozó nők és férfiak szűrése,
• 45-65 év közötti nőknél emlőszűrése,
• 25-65 év közötti nőknél méhnyakrák szűrése,
• vastagbél daganatok szűrése,
• szájüregi rák szűrése,
• magas vérnyomás, cukorbetegség szűrése stb.

• Előadások szervezése a drog, alkohol, cigaretta fogyasztásának mérséklésére, elhagyására,
• Rendszeres testmozgás népszerűsítése stb.

Az egészségfejlesztés legfőbb célja, hogy a település valamennyi lakosa számára biztosítson lehetőséget egészsége megőrzésére, életminőségének javítására.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

Az egészségfejlesztési programok lebonyolításához a 112/2009. VIII. 29.) FVM rendeletben foglalt építészeti és tárgyi feltételek megfelelőek és elegendőek.

Eszközök: pl. plakátok, ismeretterjesztő kiadványok, helyi média felületein meghívók, felhívások közzététele.

Adat- és ismeretforrások

A település jelenlegi állapotának ismeretében tervezhetünk a jövőre vonatkozóan. Ehhez számos adatot kell begyűjtenünk azoktól, akik rendelkeznek a saját szakterületüknek megfelelő információkkal, például a háziorvos, védőnő, házi betegápoló, pedagógus, polgármester, jegyző, önkormányzati dolgozók, családsegítő, civil szervezetek, lelkészek, ÁNTSZ, KSH stb.

Lépésről lépésre

A konkrét adatok birtokában készítjük el a települési állapotleírást, melyet a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, lehetőleg minél szélesebb körben, hogy tartalmát megismerhessék.

A település állapotának ismeretében fel kell mérni az igényeket. Célunk az, hogy megtudjuk, milyen problémák foglalkoztatják a lakosokat, mit változtatnának, milyen szolgáltatásokra lenne igény. A felmérés történhet kérdőívekkel, melyeket minden háztartásba eljuttatunk, személyes beszélgetések, egyéni és csoportos interjúk, lakossági fórumok, falugyűlések alkalmával. Fontos, hogy a lakosságot minél nagyobb arányban vonjuk be a folyamatokba, hiszen csak így derülhet fény az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.

Rangsoroljuk a feltárt igényeket, melyek azok, amelyek a kitűzött céljaink megvalósulását leginkább szolgálják, melyeket tudjuk rövidtávon és melyeket hosszabb távon megvalósítani. A rangsoroláskor figyelnünk kell arra, hogy a szolgáltatás, program vagy probléma megoldását hányan tartják fontosnak, rendelkezésünkre állnak-e a megvalósításhoz szükséges humán és tárgyi erőforrások vagy külső segítségre is szükségünk lesz.

Miután megismertük a jelenlegi helyzetet, eldöntöttük a rövid- és hosszú távú célokat, hozzáfoghatunk a megvalósításhoz, melynek első lépése a cselekvési terv elkészítése. A konkrét feladat megoldásához meg kell találni az elkötelezett személyeket, akik egymás között megosztják a teendőket. Megnevezzük a felelősöket például eszközök beszerzésére, anyagi támogatás megszerzésére, hivatali ügyek intézésére. Érdemes határidőket kitűzni, hiszen tudnunk kell, mikor végeznénk az adott feladattal melyet az igénylők bizonyára nagyon várnak.

Ha egy program elindult, kövessük a sorsát: mennyire lett sikeres, hogy alakult a résztvevők száma, népszerű-e vagy pedig érdeklődés hiányában nem érdemes folytatni.

Kérjük ki a résztvevők véleményét a programról, miért tetszett, vagy miért nem tetszett, mit változtatna, mit tenne, hogy sikeresebb legyen.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A programok, illetve program sorozatok értékelése során választ kapunk arra, hogy elértük-e célunkat: hány százalékkal nőtt az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos rendezvényeinken megjelentek száma.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Eredményes és fenntartható az a program lehet, amelyhez biztosított az emberi, a tárgyi és az anyagi erőforrás, amelyet az emberek magukénak éreznek, szívügyüknek tekintenek. Nem lehet csak és kizárólag az önkormányzatokra vagy egy-két elkötelezett emberre hárítani a szervezés, végrehajtás és működtetés felelősségét. A faluközösség, civil szervezetek, vállalkozók aktív részvétele nélkül a program elhal. A közös tervezés és a közös cselekvés hozzájárul a sikerhez, úgy, hogy folyamatosan új személyek kapcsolódnak be. Hiteles döntéseket hoznak, törekednek a résztvevők igényeinek kielégítésére. Fel kell mérni a résztvevők elégedettségét vagy kritikáját és ennek alapján korrigálni a hibákat.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

Az egészségfejlesztési programok hatásának mérése nem könnyű feladat, nem vállalkozhatunk arra, hogy megmondjuk milyen mértékben sikerült az egészségi állapotot javítani, de az életminőségre vonatkozóan kapunk információkat.

Az eredményességméréssel arra kaphatunk választ, hogy a programok céljai megvalósultak-e. Sikerült-e elérni a célcsoportjainkat, hányan vettek részt, a résztvevők azt kapták-e amit a programtól elvártak, hasznos volt-e, tudják-e a gyakorlatban is alkalmazni a hallottakat, látják-e értelmét a folytatásnak, kik maradtak ki és miért, mit kell tennünk, hogy a kimaradókat is elérjük?

Az eredményességen kívül a hatékonyságot is mérnünk kell, mennyi a saját és a külső erőforrás szükséglet, a program jövője további saját erőforrás bevonásával, felajánlásokkal fenntartható-e. A sikeres programok ismétléséhez van-e olyan közösségi felajánlás, amely pótolja a külső segítséget?

Ötletek, jó gyakorlatok

Az alábbiakban közzé teszünk néhány program-tervezetet, amelyek saját tapasztalataink, jó gyakorlat alapján készültek. Ezen ötleteket lehetőségként ajánljuk azon szakemberek számára, akik saját lakóhelyük, lakóközösségük adottságait ismerve, azokhoz alakítva használhatják fel.

Programhét a település helyi iskolájában

„Az egészség nagy érték!” címmel dolgoztak ki egy egész hetet átölelő programot 2009/2010. iskolaévben a KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolájában Kiskőrösön.

Cél

Az egészséges életmódra nevelés, egészségtudatos iskolai táplálkozás tanítása új módszerekkel, eszközökkel az iskolában és a tanórákon kívüli foglalkozásokon.

Ez a program az általános iskolás gyermekek (1-8. osztály) és azok szüleinek (mintegy 500 fő) mozgósítását, a helyes napirend és életrend fontosságának tudatosítását, az egészséges táplálkozás, a helyes étkezési kultúra, a rendszeres testmozgás népszerűsítését, a fog-és testápolás fontosságának ismertetését, valamint a drog, az alkohol, és a cigaretta fogyasztásának visszaszorítását tűzte ki célul. A programhét keretében az iskola valamennyi osztályában minden tanórán, valamint minden délután tanórák utáni rendezvényeken, versenyeken valamilyen formában érintették a témát. A résztvevőknek gyűjtőmunkában, illusztrációk készítésében (az elkészített rajzok a kiállítás részei voltak), plakátkészítésben, versenyfeladatokban, tesztek, feladatlapok kitöltésében kellett részt venniük. A tanórákon folyamatos visszacsatolással történt az új ismeretek megerősítése.

A hét minden napja valamilyen mottó jegyében

Témahét – Egészséges életmód

TANMENET - 2010. április 19-23. projekthétre

Egészségfejlesztési témák az egyes tanórákba illesztve az 5. osztályban.

Részletes munkaterv

A program végén a meghívott vendégek, előadók, lebonyolítók, szülők, szülői szervezetek, a DÖK képviselői, nevelőtestület és a résztvevő tanulók részére elégedettségi kérdőívet osztottak ki. A kitöltött kérdőívekből kiderült, szükség van erre az egészségnevelési projektre, mert a sok kutatómunkával, feladatmegoldással, plakátkészítéssel, egészséges ételek készítésével tevékenykedő tanulók bővítették ismereteiket. Az egy hét közös munka közösségformáló, közösségfejlesztő, egészséges versenyszellem kialakítással bírt és a résztvevő tanulók, nevelők, vendégek (előadók, szülők) még jól is érezték magukat, jól szórakoztak.

A programon jelen voltak a helyi TV, újság képviselői, akik interjút készítettek a részvevőkkel és folyamatosan tájékoztatták a település lakóit a hét eseményeiről.

A település éves kulturális programjába illeszkedő rendezvények

Rendezvény tervezett helyszíne: település központja (település lakói számára jól ismert hely, művelődési központ, faluház, iskola stb.).

Rendezvény témája, időpontja: a közösség életében kulcsfontosságú szerepet játszó, évről-évre ismétlődő kulturális programjába illeszkedjen (ilyen az évenként megrendezésre kerülő nemzetiségi napok, tavaszváró rendezvények, aratási ünnepek, szüreti napok stb.), amelyek megmozgatják a település apraját, nagyját, az egész közösséget, így az emberek könnyebben bevonhatók a programokba a kezdetektől. Ezek a programok előre tervezhetőek. Lehetőség van kérdőív útján vagy a településen szervezett összejöveteleken előzetesen felmérni a lakosság problémáit, a lakossági igényeket. Ezek ismertében lehetőség nyílik a településekre bevinni a szűrővizsgálatokat, egy-egy közösséget megcélozni, személyre szabottan ismertetni az életminőség javításának lehetőségeit.

A községi nagyobb rendezvényeken, „egészségszigetek”-et alakíthatunk ki, ahol az igényelt szűrések, tájékoztatások, közvetlen kikérdezések folynak. Jó lehetőség a partnerkapcsolatok kialakítására, ápolására, együttes munkával (Vöröskeresztes aktivisták, Országos Mentőszolgálat munkatársai, Rendőrségi szakemberek, ÁNTSZ munkatársak, egészségügyi dolgozók, egyéb helyi erőforrások stb.) lehetőség nyílik a programok megszervezésére, lebonyolítására, a tájékoztatás kiszélesítésével (helyi média bevonásával) a részvételi kedv fokozására.

Kapcsolatok

• Egészségügyi szolgáltatók: háziorvos, védőnő, iskolaorvos, szakorvosok, pszichológusok,
• Önkormányzatok,
• Egészségügyi hatóság (ÁNTSZ)
• Sajtó, TV, rádió