Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok

A IKSZT Kézikönyv wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen MaXX (vitalap | szerkesztései) 2011. március 18., 05:30-kor történt szerkesztése után volt.

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása.

A szolgáltatás tartalma

A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani.

A gyermekfoglalkoztató szolgáltatási irányelveit a Biztos Kezdet program Gyerekházának fogalma tartalmazza. A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat. Az IKSZT-ben létrehozott gyermekfoglalkoztató a Biztos Kezdet Gyerekházának szakmai irányelvei mentén halad ugyan, de a helyi igényekre és erőforrásokra alapoz.

Mit nyújt a gyermekfoglalkoztató?

  • rendszeres nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára egyaránt biztosít programokat;
  • mindenki számára nyitott;
  • szolgáltatásai ingyenesek;
  • rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez;
  • a gyermek képességeinek kibontakozásához szükséges környezetet és szakembert biztosít;
  • segíti és nyomon követi a gyermek fejlődését;
  • szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a családot.

Bár a szolgáltatás elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, kiemelt feladatának tekintjük a szülők támogatását is a gyermeknevelés és a munkavállalás terén. Segíti felkészülni a leendő szülőket a szülésre illetve a gyermek fogadására, gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos konzultációt biztosít, támogatja a munkaerő-piacra való visszatérést.

Az IKSZT tervezésekor a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása szabadon választott tevékenység, tehát csak azok számára kötelező, akik címpályázatukba ezt betervezték.

A szolgáltatás során olyan gyermekek fejlesztő tevékenységét kell betervezni, akik még nem kerültek be oktatási-nevelési intézménybe, a velük folytatott tevékenység az óvodai és iskolai előkészítést segíti.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A szolgáltatás kiemelt célja lehet, hogy településünk, településrészünk különös hátrányos helyzetén élő, hagyományosan nehezen megközelíthető családok életesélyeinek javítását is elősegítse. Ezért a szolgáltatás beindításának előfeltétele a terepmunka, a település és környékén élő célcsoport felkeresése és bevonása.

A szolgáltatás tervezésekor az előkészítésre szánjunk időt annak érdekében, hogy megfelelőképpen tudjunk tervezni. A program előkészítését végezheti az IKSZT munkatársa is végzettségtől és szakmai tapasztalattól függetlenül.

Előkészítés

Mérjük fel a településünkön élő kisgyermeket nevelő családokat, azok igényeit. Erre a legjobb módszer a személyes interjú, melynek során térjünk ki a következőkre:

  • Mérjük fel a településünkre jellemző szolgáltatásokat, s azok igénybevevőinek körét.
  • Mérjük fel a potenciális célcsoportot. Hány család van a településen? Családonként a 0-6 éves korosztályhoz tartozó gyermekek száma?
  • Milyen a család napirendje?
  • Milyen rendszerességgel vennék igénybe a szolgáltatásunkat? Heti, hetente több alkalommal, kétheti rendszerességgel? Arra figyeljünk, hogy a rendeletben megfogalmazottak szerint kéthetente egy alkalommal biztosítani kell a szolgáltatást azoknak, akik ezt önként felvállalták.
  • Milyen napszakban igénylik leginkább a segítséget?
  • Milyen segítségre van leginkább szükségük? Fejlesztés, megőrzés, játszóház, szülői támogatás, stb.?
  • Amennyiben szakember végzi az előkészítést, felmérheti a gyermek korosztályának megfelelő fejlettségi szintjét, a szülők kompetenciáit, de igénybe vehetjük a kapcsolódó szolgáltatási területek (pl. védőnők, gyermekorvosok, óvónők, stb.) tapasztalatait és segítségét is.
  • A kapott eredményeket összegezzük, csoportosítsuk, s készítsük el a tervezéshez szükséges dokumentumokat.
  • Keressük fel a programba bevonható szakembereket, kérjük fel őket az együttműködésre, a közös tervezésre. Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálat munkatársai, védőnő, gyermekorvos, a polgármesteri hivatal szociális osztályának a munkatársa, civil szervezetek képviselői ugyan úgy részesei lehetnek, mint a helyi intézmények – abban az esetben, ha vannak ilyenek – dolgozói (pl. óvónők, pedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok, stb.).
  • Szólítsuk meg a gyermekfoglalkoztatóban potenciálisan szakmai tevékenységet folytató szakembert. Több szálon is elindulhatunk, több személyt is megnyerhetünk a folyamatnak.
  • Hívjuk össze a szereplőket (anyukákat, segítőket, szakembereket), s kezdeményezzük a közös tervezési folyamatot.

Tervezés

A tervezést célszerű közösen, a folyamatban résztvevő szakemberekkel és a célcsoporttal együtt végezni. A tervezést a már felújított épületben tartsuk, célszerű abban a helyiségben ahol a foglalkozások zajlanak majd.

  • A tervezés legyen közösségi folyamat. Vonjuk be a szakembereket és a célcsoportot. A programot a helyi szükségletekre és a meglévő erőforrásokra alapozva kell tervezni és megvalósítani.
  • A tervezett programnak illeszkednie kell a település gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatási rendszerébe.
  • A szakmai tervnek a szükségletfelmérésre alapozva kell meghatározni a célokat, a szolgáltatás struktúráját, a személyi és a tárgyi szükségleteket. A tárgyi eszközöknél figyelembe kell venni a rendeletben megfogalmazott eszközöket.
  • Jó terv akkor születik, ha nem csupán irányt ad a megvalósításhoz szükséges tevékenységhez, módszerekhez, hanem a nem várt változásokhoz is adaptálható úgy, hogy az alapvető célok teljesíthetők.
  • A tervezés nem egyszeri folyamat, hanem időnként (évente, félévente, ahogy a cél megkívánja) áttekinthető, és alakítható az éppen akkor aktuális területekre, irányok felé.

A fejlesztés legtöbb esetben szülővel együtt történik, amit célszerű megfelelő szakember közreműködésével biztosítani. A szakember lehet óvónő, fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus, annak függvényében, hogy milyen szakmaterületre fogalmazódott meg az igény. A szakember lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső szakember, önkéntes is. Minden esetben megbízható és a közösség által elfogadott szakember legyen, aki ismeri a települését, az ott élőket képes megszólítani és bevonni a célcsoportot. Önálló munkavégzésre, tervezésre és egyéni esetkezelésre alkalmas. Egyszerre képes az egyént, a családot és a közösséget is megszólítani.

Kis települések révén erre a folyamatra célunk lehet megtalálni azt a szakembert, aki esetleg önmaga is gyermekét neveli, vagy már nyugalmasabb éveit tölti, azonban önkéntesként, vagy megbízás ellenében ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, dokumentálja és koordinálja.


A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében köteles az alábbi eszközöket biztosítani:

ca) zárható szekrény,

cb) nyitott polcos szekrény,

cc) pelenkázó asztal,

cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,

ce) asztal,

cf) szőnyeg.


A gyermekfoglalkoztatóként használt épületrész többfunkciós, komplex szolgáltatási rendszer része. Nem csak a gyermekek fejlesztését és szabadidejét kell figyelembe venni, hanem szüleik és a segítő munkatársakét is. Ezen a helyen a szülő és gyermeke olyan oldott közegben van együtt, ahol mindketten jól érzik magukat, észrevétlen történik fejlesztésük.

Szolgáltatási terünket úgy tervezzük meg, hogy a helyi igényekre, illetve lehetőségeinkre épüljön. Próbáljuk meg a helyiségünket úgy kialakítani, hogy a gyerekek és szüleik méreteit is figyelembe vegyük. Így a kötelezően előírt alapeszközök mellett igyekezzünk beszerezni gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat. Az eszköztár kialakításakor segítséget jelenthet a Biztos Kezdet programban meghatározott játéktár, azonban a szigorú előírásokat finomíthatjuk, cserélhetjük, vagy kiegészíthetjük. Törekedjünk azonban a természetes anyagok használatára és a könnyen tisztítható játékok, felszerelések beszerzésére. Igaz, hogy ez kezdetben anyagilag megterhelő lehet, azonban hosszútávon megtérülő befektetésnek bizonyul.

A pici gyermek szereti az általa is érzékelhető és mérhető tereket. Amennyiben lehetőségünk engedi és módunk nyílik rá, tervezzünk be egy zugot, ahová bebújhat, ahol a kuckó melegében jól érzi magát. Erre alkalmas lehet az épületek tetőterének kialakítása, az alacsonyabb részek beépítése is. Fontos, hogy a gyermek másszon, mozogjon. Ehhez megfelelő teret biztosítsunk, s a szőnyeg biztonságát a szülőknek is javasoljuk az együttes játék helyszíneként.

Jó, ha ebben a térben mobil tanácsadásra szolgáló eszközök is megjelennek. Így egy világhálóra csatlakozott lap-top nyomtatóval, telefon segítheti a gyors és közvetlen segítségnyújtást.

Célcsoportunk (0-6 éves korosztály) szülőfüggő. Csak akkor érhetjük el, vonható be a folyamatba, ha ehhez szülei együttműködését elnyertük. Ezért célszerű a szülők igényeit is szem előtt tartani, s felkészülni az őket érintő és érdeklő szakterületek bevonására, szerteágazó segítségnyújtásra és tanácsadásra. A kialakítandó területünk ne essen messze attól a helytől, ahol a kisgyermekek öltöztetése, pelenkázása zajlik. Ez egyben megnyugtató, másrészt kényelmes is a szülőknek.

A gyermekfoglalkoztató nem csupán zárt környezetben folytatható tevékenységet foglal magába. Amennyiben lehetőségünk van, tervezzünk a szabad térrel, a vidéki környezet sajátosságaival, a természeti környezetünkkel is. Alakítsunk ki az épületünk mellett egy kisebb gyermekjátszóteret, amelyben hinta, mászóka, csúszda és homokozó kiépítésével számoljunk. A szabadtéri foglalkozásokhoz olyan egyszerű játékok is nagy segítséget jelentenek, mint pl. a roller, kis motor, vagy talicska.

Adat- és ismeretforrások

Adatok- és ismeretek gyűjtésével a szolgáltatás előkészítésekor, tervezésekor és a folyamat során tervezünk. Az előkészítéskor segítségünkre lehetnek a településen megtalálható adattárak, statisztikai mutatók, önkormányzati jelentések. Emellett természetesen elérhetőek a statisztikai mutatók a KSH adatok, a szakszolgálatok, intézmények éves mutatói, jelentései. Természetesen minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a szolgáltatásunk működését, szakmai tevékenységünket segítheti.

Az adatokat nem csak a folyamat indulásakor érdemes összegyűjteni és elemezni, hanem folyamatosan, évente ajánljuk felülvizsgálni, alkalmasint a kapott eredmények és mutatók alapján módosíthatjuk szolgáltatásunkat, fejleszthetjük kínálatunkat.

Ismeretforrásként célszerű a szakmai munkatárs szakmai segítését is célul tűzni. Nem elég, hogy jó szakember, tudásának fejlesztése mindig cél lehet a fenntarthatóság tervezésénél. Az új módszerek megismerése, adaptálása bővítheti szolgáltatásunk kínálatát. Példaként említhetem a ringató programot, vagy akár az Ayres és Montessori eszközök használatát.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

d) a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;

g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;

A közösség feltárja azokat a hiányterületeket, amelyekre alapozva meghatározza saját szükségleteit, majd kiépíti szolgáltatási rendszerét.

A rendeletben meghatározottak alapján minimum kétheti rendszerességgel kell a gyermekfoglalkoztató szolgáltatásait biztosítani. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban lehet, ritkábban azonban nem.

Kimenetként meghatározhatjuk a rendszeresebb találkozásokat, a foglalkoztató kínálati rendszerét ehhez mérten alakíthatjuk ki, bővíthetjük azokat a részterületeket, amelyek a szükségletfelmérés során igényként merültek fel.

Szolgáltatásaink igénybevevői körét tartsuk nyilván. Rögzítsük jelenlétük intenzitását, az egyéb, kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. A kapott adatokat gyűjtjük, rendszerezzük, majd havonta feldolgozzuk, évente pedig az újabb szükségletfelmérés adatai között felhasználjuk. Adatainkat megoszthatjuk a szakmai szolgáltatásokkal, pl. védőnők, gyermekjóléti és családsegítői szakszolgálat, stb.

Az eredményesség tervezése és biztosítása

Programunk eredményességét a település közössége, a célcsoport visszajelzései alapján tudjuk mérni legjobban. Tervezhetünk csoportos és egyéni fejlesztési terveket, melyet éves intervallumban készítünk a gyermekfoglalkoztatóba járó gyermekekről, szüleikről. Eredményesnek mondható a szolgáltatás, ha a meglévő kínálatra újabb igények jelentkeznek, nő a résztvevők száma.

Rendszeres tevékenységeinket, programjainkat, meghatározó eseményeinket a helyi médiumokban publikáljuk, az eredményeket közzé tesszük. Esetleg külön kiadványban publikáljuk, szakmai konferenciákon, értekezleteken osztjuk meg.

A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás

A helyi orgánumok nem csupán a tervezéshez, hanem az eredményesség méréséhez is alkalmas eszköz. Kérjük meg a célcsoportot, a szakmai vezetőt, hogy folyamatosan tájékoztassa a helyieket a foglalkoztató programjairól, eseményeiről, eredményeiről.

Tevékenységünk mérésére többféle módszert is ajánlhatunk. A jelenléti ívek biztosítják a napi nyilvántartást, a létszámok alapján készített évi statisztikákat. Az egyéni fejlesztési naplók vezetése a személyes tanácsadásokat, szolgáltatásokat és a mérföldköveket rögzíti, eredményeit méri. Szülői kör alakulása a közösségi fejlődést vetíti elő, míg a rendezvények száma a különféle szolgáltatási irányokra mutatnak rá.

Különféle dokumentáció alapján szakmai tervek, iránymutatások születhetnek, melyet más IKSZT-k is adaptálhatnak, saját szolgáltatási rendszerükre formálhatnak.

Ötletek, jó gyakorlatok

Kiépíthetjük a szolgáltatásunkat a Biztos Kezdet Klub előírásainak figyelembe vételével, saját szükségleteinknek megfelelően.

A Komáromban működő Biztos Kezdet program elveiben és módszereiben teljes mértékben igazodik az előírásokhoz. Azonban állami támogatást annak működésére nem felhasználva igyekeztek a helyi szükségletekre irányítani. Így jelenik meg fajsúlyosabban az egyéni fejlesztés és az önállóan bevállalt értelmileg akadályozott gyermekek integrációja, fejlesztése. Szakmai tevékenységünket a gyógypedagógiai elemekkel, a logopédiai szolgáltatásokkal egészítettük ki, melyre nagy szükség mutatkozott, s a helyi intézményrendszer mindezt felvállalni nem tudott.

A Biztos Kezdet mintájára alakíthatunk szülői kört a célcsoportból. A szülői körben tevékenykedők újabb közösséget alkotnak a településen. Támogatják a foglalkoztatóban folyó szakmai munkát, segítik a háttértevékenységeket.

Kivitelezhető és jó ötlet a gyermekház játéktárának biztosítása otthon megunt, vagy kinőtt játékokkal, eszközökkel. Tapasztaljuk, hogy a szülők szívesen hozzák el gyermekeik által már nem használt játékszereket, örömet okozva ezzel kisebb társaiknak. A gyerekek szívesen játszanak a felnőttek dolgaival. Így ne riadjunk vissza a háztartásban használt, de kisebb méretű eszközök felhasználásától, alkalmazásától.

Kapcsolatok

A lap eredeti címe: „http://ikszt.modszerkozpont.hu/wiki/index.php?title=Gyermekfoglalkoztató,_gyermekeket_fejlesztő_programok&oldid=211”