„Foglalkoztatási információs pont” változatai közötti eltérés

A lap 2011. március 18., 06:31-kori változata

Szerző: Luczek Sándor

Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása. A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.

A szolgáltatás tartalma

A foglalkoztatási információ szolgáltatást, a szolgáltatás szükséges tartalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) munkaerő-piaci szolgáltatásként határozza meg.

A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatá­sok­ról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapvetően kétféle foglalkoztatási információ szol­gáltatást határoz meg. A két szolgáltatás között a meghatározó különbség a szolgáltatást igénybe vevők között van: míg a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadást az álláskeresők, munkavállalók veszik igénybe, addig a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást a munkáltatóknak kínálhatjuk.

A szolgáltatás tervezése és előkészítése

A foglalkoztatási információ szolgáltatás két csoportját írja elő a 112/2009 FVM rendelet. A foglalkoztatási információs pont szolgáltatás olyan folyamatos tevékenység, amelynek kereté­ben az IKSZT nyitvatartási idejében a betérő információt kérőnek felvilágosítást nyújtunk.

A legalább 3 havonta megszervezendő, a munka világával kapcsolatos képzés, tájékoztatás, előadás, rendezvény olyan tevékenység, amelynek előkészítése és lebonyolítása jelent feladatot.

Az információs pont szolgáltatás megvalósításában nagy szerep jut a korszerű számítástechni­kai tájékoztató eszközöknek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a saját információ szolgál­tató tevékenységét is egyre nagyobb mértékben igyekszik az internetre, központi portáljára és tematikus portáljaira irányítani. Ma már a munkaügyi központok kirendeltségeinek jelentős része úgy van kialakítva, hogy az előtérben ott álnak azok a számítógépek, ún. kioszkok, amelyek a kirendeltségre betérő álláskereső, információt igénylő ügyfelek rendelkezésére állnak, amelyekkel az ügyfelek önmaguk tájékozódhatnak az őket érdeklő kérdésekben.

Az IKSZT akkor látja el megfelelően hivatását, ha ehhez képest hozzáadott értéket, többlet-szolgáltatást tud nyújtani a betérő ügyfeleinek.

A többletet egyrészt a helyben hozzáférhetőség jelenti. Annak ellenére, hogy az otthoni szá­mí­tógépek száma és az otthoni internet előfizetések száma elég dinamikusan növekszik ha­zánkban, még mindig nem éri el a kívánatos mértéket, és különösen az infrastrukturális szem­pontból kevésbé fejlett és családi jövedelmi szempontból hátrányos helyzetben lévő kistelepü­léseken különösen nagy szükség van a közösségi internet hozzáférési pontokra. Elég nyilván­való módon, a munka- és rendszeres munkajövedelem nélkül élő emberek engedhetik meg ma­guknak a legkevésbé, hogy otthoni számítógépet, internet előfizetést vásároljanak. Az ő számukra bír jelentőséggel, ha az internetes álláskeresés, információ szerzés miatt sem kell a kistérségi központba, a munkaügyi kirendeltségre utazniuk.

De hozzáadott értéket jelent, ha az IKSZT nem csak az internet használat technikai lehetősé­gét biztosítja, hanem mentori jellegű segítséget is kínál az információszerzéshez. Egy korábbi európai közösségi kezdeményezés, az EQUAL program keretében kidolgozásra került az IT-mentor tevékenység szakmai protokollja, képzési anyaga, és néhány tucat jelentkező képzést is kapott IT-mentori tevékenységre. Az IT-mentorok nem csak a számítógép technikai haszná­latában segítenek, segíthetnek az IKSZT ügyfeleinek, de abban is eligazítást nyújthatnak, hogy milyen honlapokat érdemes felkeresni, milyen módon lehet az interneten keresni, ho­gyan lehet a megtalált információt letárolni, kinyomtatni, későbbi felhasználásra megőrizni.

A helyi munkalehetőségek között fontos lehet az alkalmi jellegű, házkörüli segítő munkák ke­reslete és kínálata. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2009. évi CLII. Törvény rendelkezik.

A foglalkoztatási információs pont szolgáltatása lehet, ha helyben közzéteszi a házkörüli mun­kákra vonatkozó munkaerő keresletet és az ilyen típusú munkákra vállalkozó kínálatot. Ha az IKSZT ilyen szolgáltatásra vállalkozik, fontos annak szem előtt tartása is, hogy a téli tü­zelő felvágására, vagy az őszi lomb összetakarítására, esetleg a gyerek alkalmi felügyeletére munkavállalót kereső emberek általában nincsenek tisztában az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs szabályaival. Ha sikeres szolgáltatást kívánunk nyújtani, alaposan végig kell gondolni, milyen tájékoztatást kell ezekről a szabályokról adni a munkát kínálóknak és az al­kalmi munkát vállalóknak, illetve milyen ügyintézési segítséget kell kínálni nekik ahhoz, hogy a szabályoknak megfelelően történjen a munkavégzés.

A tájékoztató jellegű rendezvények, képzések, előadások tervezésekor két típusú programban érdemes gondolkodni.

Tervezhetünk, szervezhetünk olyan tájékoztatót, előadást, amely egy adott napon kerül meg­rendezésre, és szervezhetünk olyan képzés-, önképző kör-, vagy klub jellegű foglalkozásokat, amelyek néhány héten át igénylik a résztvevőik bekapcsolódását.

Az „egynapos” rendezvények sorába tartozhatnak a munkaügyi kirendeltséggel partnerségben megrendezhető állásbörzék. Egy-egy környékbeli vállalkozás bővítésekor, egy új üzlet megnyitása előtt, vagy akár mezőgazdasági idénymunkák szezonja előtt lehetséges olyan munka­erő kereslet, amelyek kielégítését – a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve – a tele­pülé­sünk, kistérségünk álláskeresőiből lehetne kielégíteni.

A munkaügyi kirendeltségek saját hatáskörükben, a velük szemben megfogalmazódó elvárá­sok kielégítése céljából is szerveznek ilyen börzéket, ha a munkaerő-piaci helyzet ezt indokol­ja. Jogszabályi felhatalmazásuk van arra, hogy ezekre a börzékre a regisztrált álláskeresőket levélben behívják, és így biztosítsanak kellő érdeklődést a munkaerőt toborozni kívánó mun­kál­tatóknak. Megfelelnek bevett gyakorlatuknak, szokásos eljárásaiknak, ha így szerveznek állásbörzéket, de okos érveléssel bizonyára meg lehet győzni őket arról, hogy több sikerrel kecsegtet az állásbörze, ha a lehetséges álláskeresőknek nem kell beutazniuk a kirendeltségi székhelyre, és ha nem csak a postai értesítés hívja az álláskeresőket, hanem a településen szo­kásos egyéb tájékoztatási csatornákat, közöttük a leghatékonyabb, közvetlen személyes be­szél­getést is igénybe lehet venni. Természetesen, ez a közvetlen tájékoztatás, de akár­csak az IKSZT-ben történő kiplakátozás, vagy az önkormányzati hirdetőtáblán történő köz­zététel – majd az idejétmúlt hirdetmények leszedése – munkát jelent az IKSZT munka­tár­sainak, önkén­tes segítőinek.

A lehetséges egynapos rendezvények között említhetjük a pályaválasztási – iskolaválasztási börzét a település általános iskolájában végzős tanulók számára.

Iskolaválasztási időszakban – október és december között – a több középiskolával rendelkező településeken általában rendeznek ilyen börzéket, hogy a diákoknak és szüleiknek megmutat­hassák a középiskolák, milyen előnyökkel járna, ha a gyerekek őket választanák. Azokban a kisvárosokban, ahol csak egy középiskola van, bátran gondolhatják úgy, minek ilyen bemutat­kozás, hiszen úgysincs kivel megméretkezni. Pedig a helyi középiskolába nem csak a település diákjai járhatnak, hanem a térség többi településének diákjai is, és a helyi gyerekek is választhatnak egy távolabbi, a megyeszékhelyen lévő, vagy akár fővárosi iskolát.

Ahhoz, hogy az iskolabörzére ne az iskola székhelyén, hanem a diákok lakóhelyén kerüljön sor, az lehet a meghatározó motívum, hogy a gyerekeknek és szüleiknek ne kelljen utazni ah­hoz, hogy a számukra elérhető középiskolák kínálatát megismerhessék.

A néhány héten át tartó tanfolyamok vagy önképző körök lehetnek olyan kurzusok, amelyek a fiatal – és nem csak a fiatal – álláskeresőknek segítenek az álláskereséshez szükséges készsé­gek elsajátításában, a munka világában való eligazodásban.

A munkaképes korú embereknek sajnálatosan kevés ismeretük van arról, milyen jogaik, kötelességeik vannak, ha munkát vállalnak. Nem csak a munkaszerződésekre igaz: az emberek nagy része úgy írja alá az elé tett szerződéseket, hogy el sem olvassa azokat, nemhogy értelmezni próbálná, és még kevésbé, hogy megpróbálná a saját érdekeit megjeleníteni bennük.

A munkaügyi kirendeltség együttműködést vár az álláskeresőktől, aktív részvételt a munka­ke­re­sésben vagy a munkavállaló képességük javításában. Mind a kirendeltségi ügyintézőnek, mind az álláskereső ügyfélnek sokkal könnyebb lenne a dolga, ha az emberek legalább nagy vonalakban ismernék a lehetőségeiket, kötelezettségeiket.

Egy álláskeresésre, a hivatallal való együttműködésre felkészítő néhány napos tréninget – az érdekeltek nagy száma miatt, – valószínűleg évente többször is érdemes lenne elindítani.

A szolgáltatások tervezésénél a IKSZT létrehozására, fejlesztésére benyújtott pályázathoz ké­szített szükséglet felmérésből lehet kiindulni. A jól kidolgozott szükséglet felmérésből kiol­vas­hatjuk, mely társadalmi csoportok számára jelent gondot megfelelő munkahelyet találni. Jól tudjuk, hogy általánosságban az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen embereknek, a pályakezdő, munkatapasztalattal nem rendelkező fiataloknak, a gyermekgondozásból mun­kába visszatérni kívánó kismamáknak, a családtagjuk gondozása-ápolása után dolgozni akaró embereknek, a fogyatékossággal élő embereknek, a roma kisebbséghez tartozó személyeknek és a 40-45-50 évesnél idősebb embereknek okoz gondot állást találni. De nyilvánvaló, hogy a településünkön, kistérségünkben a fenti csoportokba eltérő számú ember tartozik, így azt, hogy mely hátrányos helyzetű népességcsoport elhelyezkedésének elősegítése érdekében kell erőfeszítéseket tennünk, a helyzetfelmérésből, szükséglet felmérésből olvashatjuk ki.

Figyelembe kell vennünk, hogy a településünk, kistérségünk infrastruktúrája mennyiben segí­ti, vagy éppen akadályozza az elhelyezkedni kívánó emberek munkába állását.

Ha a településen a gyermekgondozás után munkába visszatérni kívánó kismamák álláskeresé­sét kívánjuk az IKSZT szolgáltatásaival elősegíteni, akkor érdemes megfontolnunk, vajon mi­lyen lehetőségük van a kismamáknak napközben elhelyezni a gyerekeket? Ha a településen nincs bölcsőde, óvoda, ha azok nyitva tartása nem elegendő ahhoz, hogy a kismamák a leen­dő, lehetséges munkahelyükre odaérjenek, vagy éppen lehetséges hazaérkezésük nyúlik túl a nyitvatartási időn, hiába szervezünk sikeres állásbörzét a kismamáknak, a tartós elhelyezke­dé­süket az óvoda-bölcsőde hiány lehetetlenné teszi. Ha a településről induló, településre érkező buszjárat csak a nyolcórás műszakhoz igazodik, hiába találna egy elhelyezkedni vágyó kisma­ma 6 órás munkát a szomszédos kisvárosban, mert a munkája végeztével nem fog tudni haza­utazni a gyerekéhez.

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér komplex szolgáltatási kínálata, legalábbis komplex szolgáltatási szemléletmódja segítséget adhat ezeknek a problémáknak a megoldására, akár az IKSZT saját eszközeinek, lehetőségeinek felhasználásával, akár a probléma megoldására lehe­tőséggel bíró partnerek bevonásával.

A XXI. század első évtizedének végén közel egymillió olyan munkaképes korú ember van Magyarországon, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Több tízezer olyan is van közöt­tük, aki még az alapfokú iskolai végzettséget sem szerezte meg, vagyis ahhoz, hogy szakmát tanulhasson, először az általános iskolát kellene befejeznie.

A szakképzetlen emberek munkához jutási esélyei minden más hátrányos helyzetben lévő cso­portnál rosszabbak, minden hátrányos helyzetű csoportban a legrosszabbak. Közismert tény, hogy a roma embereknek sokkal nehezebb állást találnia, mint másoknak, de a szakkép­zettséggel, pláne keresett szakmával rendelkező romaemberek azért találnak munkát. Bármilyen hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik is valaki, ha tanul, szakmát, esetleg a régi, elavult helyett új szakmát szerez, nagyban javítja az esélyét arra, hogy tartós munkához jusson.

Minden olyan rendezvény, börze, tanulásra felkészítő tréning, amely segít abban, hogy az ala­csony iskolai végzettségű, szakképzetlen emberek a munkaerő-piacon hasznosítható szakkép­zett­séget szerezzenek, hasznos rendezvénye, programja lehet az IKSZT-nek.

A szükséges szolgáltatási tér és eszközök

A személyes információs szolgáltatások igénybevételéhez olyan környezetre van szükség, a­hol az ügyfelünk egyedül, mások által nem zavarva és figyelve keresheti meg a számára szük­séges információt. Ha egy IT-mentor segít neki az eszközök használatában, a szükséges hon­la­pok megtalálásában és a megszerzett adatok kinyomtatásában, az is fontos, hogy a kettőjük beszélgetése ne legyen mások számára hallható. Értelemszerűen, ha az ügyfél kinyomtatna egy adatlapot, egy elküldött elektronikus levelet, egy megtalált információs oldalt, nem jó az, ha a nyomat egy távoli irodában lévő nyomtatón keletkezik. Ha lehetőséget adunk arra, hogy az ügyfél nyomtathasson, akkor az erre a célra szolgáló nyomtató legyen közvetlenül az ügy­fél által használt számítógép mellett.

A börze jellegű eseményeket, tanfolyamokat, tájékoztatókat az IKSZT „rendezvénytermében” lehet lebonyolítani. Az esemény jellegétől függően, a terem berendezése lehet színházszerű, pó­diummal és azzal szemben elhelyezett hallgatói-nézői széksorokkal, vagy vásártérszerű, ki­állítói standokkal és a standok közötti eljárást biztosító közlekedő utakkal. Fontos, hogy a standok kialakítása olyan legyen, hogy ha két szomszédos standon egyszerre folyik beszél­ge­tés a bemutató és az érdeklődő között, azok egymást ne zavarják.

A színházszerű bemutatókon az előadók általában igényt tartanak számítógépes prezentáció ki­vetítésének lehetőségére. A szokás és az ésszerűség is azt diktálja, hogy az ehhez szükséges számítógépet, projektort, vetítővásznat a rendező biztosítja, az előadó pendrive-on hozza a prezentációs anyagát. A prezentáció levetítésének számítástechnikai környezetét – a használt szoftver verziókat – érdemes jó előre egyeztetni, illetve megadni. Nagyritkán előfordulhat, hogy az előadó internet hozzáféréssel rendelkező számítógépet kér, ezt is érdemes előzetesen egyeztetni.

A kiállításszerű bemutatókon a kiállítók a saját eszközeiket használják, a rendező feladata, hogy ehhez a feltételeket – elektromos áram csatlakozás, esetlegesen internet csatlakozás, de­monstrációs anyagok elhelyezésére szolgáló asztal vagy polc – biztosítsa. A rendező lehető­sé­geitől függ, hogy milyen kiállítási környezetet tud a kiállítók rendelkezésére bocsátani. Nyilván semmire nem kötelezhetik a kiállítók a rendezőt, de a rendezőnek érdeke a sikeres ki­állítás, ezért bizonyára minden teljesíthető kiállítói igényt igyekezni fog kielégíteni.

Adat- és ismeretforrások

Fontos, a témára vonatkozó jogszabályok:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A 112/2009 (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről vonatkozó pontjai

„  8. § (1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:

(…)

Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása.”

„ 8.§ (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

(…)

  l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.”

„ 8.§   (7) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszínének kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően a beruházásra vonatkozó működtetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:

  a) minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:

  aa) a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,

  ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,

  ac) közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;

  b) a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:

  ba) a közösségi program megnevezését,

  bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,

  c) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;

  d) a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;

  e) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.”

Lépésről lépésre

A rendezvények sikere a jó témaválasztáson és a jó szervezésen múlik.

A témaválasztásnál azt kell mérlegelnünk, hogy milyen csoport számára, milyen probléma meg­oldásának elősegítése érdekében kívánunk rendezvényt szervezni. A gyermekgondozás le­járta után újra dolgozni akaró kismamák számára szervezett, számítógép használati ismere­teket felfrissítő képzés nagyon hasznos és sikeres lehet, ha a környezetünkben vannak olyan kis­mamák, akik a következő 3 hónapban szívesen munkába állnának, de csúfos kudarcra van ítél­ve, ha éppen most nincsenek ilyenek.

Ha nagyon kicsi a csoport, akinek érdeklődésére egy adott rendezvény számíthat, nehéz olyan témát választani, ami jó esélyt ad a sikerre. De ha nagyon nagy a potenciális érdeklődők köre, akkor is jól meg kell fontolni: tud-e a rendezvény olyan reményt kelteni a problémával küzdő sok emberben, ami miatt úgy fogják gondolni, érdemes az eseményre elmenniük. Ha több tu­cat, hosszabb ideje állás nélküli embernek megpróbálunk úgy állásbörzét szervezni, hogy sejt­hetik, összesen egy-két szerencsés juthat majd álláshoz, nem sok reményünk lehet arra, hogy sikert érjenek el, nem biztos, hogy megkockáztatják majd az újabb csalódást.

A jó szervezés az időpont megválasztásával kezdődik. Ez pedig nem csak a rendezvény napjá­nak megválasztását jelenti, de adott esetben a napon belül a kezdő időpont és a program hosszának meg­határozását is.

Tapasztalati tény, hogy olyan településeken, amelyek közelében keresett gyógynövények gyűjt­­hetőek, csigaszedés lehetséges, ott ezekben a „szezonokban” nagyon nehéz ezzel az al­kalmi pénzkereseti lehetőséggel versenyre kelni.

Ha az iskolaválasztási börze napján a szomszéd településen hasonló rendezvény van, vagy akár csak az adott héten van még két hasonló rendezvény, valószínű1leg nem szerencsés az időpont megválasztása.

Ha az iskolabörzére a nyolcadikos gyerekek szüleik kíséretében jönnének el, fontos, hogy a ren­dezvényt ne délelőttre időzítsük, és a délutáni nyitva tartásnak is igazodnia érdemes ahhoz, amikor a szülők a munkából már megérkeztek.

A szervezésnek nem csak a „kínálat”, a kiállítók, előadók meghívására kell gondolnia, hanem a „kereslet”, a látogatók, hallgatók meghívására is. Ha iskolabörzét szervezünk, feltétlenül be­széljünk az általános iskola, iskolák igazgatóival, a nyolcadikos osztályok osztályfőnökeivel, hogy segítsenek a gyerekek, szülők tájékoztatásban, a rendezvény fontosságának megvilá­gításában.

Ha sikeres állásbörzét akarunk szervezni, igyekezzünk annyi betöltésre váró munkahelyet be­mutattatni a börzén, ami a lehetséges álláskeresőkkel elhiteti – „ennyi lehetőség között talán ne­kem is akad egy”. De ahhoz, hogy a potenciális munkáltatók úgy érezzék, érdemes időt és munkát fektetniük a toborzásba, mert lesz elég jelentkező az üres munkahelyekre, ehhez ele­gen­dő létszámú álláskeresőt kell szerveznünk a másik oldalon. Ha szükséges, érdemes felke­res­ni a szomszédos településeket és onnan is meghívni az érdeklődőket.

A szolgáltatás működtetése

Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás

A 112/2009 FVM rendelet és ennek megfelelően, majdan a támogatási szerződés rögzíti, hogy a szolgáltatás nyújtásáról milyen módon kell jelentést tenni. A beszámoláshoz, az eredmények számbavételéhez szükséges jelenléti ívek kitöltésében, a fényképfelvételek elkészí­té­sében ak­kor lehetünk biztosak, ha ezt előre megszerveztük, előkészítettük.

Kapcsolatok

A Foglalkoztatási Információs Pont sikeres működtetése elképzelhetetlen az Állami Foglal­koz­ta­tási Szolgálat Munkaügyi Központjának területileg illetékes kirendeltségével való együtt­működés, jó munkakapcsolat nélkül.

Az elmúlt 6-8 évben a munkaügyi központok, kirendeltségek számos pályázati programban, hu­mán-erőforrás fejlesztési projektben voltak önkéntes, vagy éppen kényszerű partnerek. Saj­nos, egyes szerveknek egyes projektekkel nem voltak jó tapasz­ta­lataik, így helyenként némi el­lenállás érzékelhető az ilyen együttműködésekkel szemben. Az IKSZT vezetőjének ér­de­mes energiát fektetni abba, hogy meggyőzze az illetékes munkaügyi kirendeltség vezetőjét arról, ez az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozhat, és az IKSZT nem pénz- és munkaerő-forrást lát a kirendeltségben.

Érdemes tudni, hogy 2006-ban egy pályázat eredményeként létrejöttek Foglalkoztatási Infor­má­ciós Pontok, amelyek listája, az elérhetőségi adatokkal, valamint az egyes pontok által kí­nált szolgáltatásokkal, az ÁFSZ honlapján megtalálhatóak.

Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának szabályait. Az akkreditá­ciós rendszer kialakítása folyamatban van, és fontos figyelemmel kísérni, hogy a majdani be­ve­zetése milyen kötelezettséget ró majd az IKSZT-re.